Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Problémás gyerekek » Mikor, hol romlanak el a...

Mikor, hol romlanak el a gyerekek?

Figyelt kérdés

Mikor lesz az édes kisbabából az osztálytársát agyonverő, kislányokat megerőszakoló, tanárokat megverő szörnyeteg? Mit tehetünk? És amit teszünk az elég-e? Folyton azon jár az eszem, hogy hiába minden erőfeszítés, otthoni jó példa, következetes nevelés, egyes műsorok tiltása, amint közösségbe kerül a gyerek elveszik... akkor minek törjem magam? Azt olvastam, hogy Sztálint is nagyon szerette az anyukája, testvérei közül egyedül ő maradt életben, óvta, babusgatta az anyja, otthon tanítgatta, foglalkozott vele. És mégis mi lett belőle. Valami hasonlót olvastam Hitlerről is, bár neki voltak konfliktusai a nevelőapjával, de akkor is, biztos nem tömeggyilkosnak nevelte az anyja! Mégis, mit lehet tenni? Ti nem féltek attól, hogy milyen ember lesz a gyereketek, ha felnő?

2009. febr. 3. 12:31

1 2 ❯

1/12 anonim

válasza:

hát igen, ezen én is szoktam gondolkodni. épp múltkor beszélgettünk a férjemmel arról, hogy milyen jó, hogy még ilyen pici, aranyos a babánk, bezzeg, ha tizenéves, nagy kamasz lesz, hogy a fejünkre fog tojni, mint a legtöbb gyerek.

2009. febr. 3. 12:43

Hasznos számodra ez a válasz?

2/12 anonim

válasza:

Én is ezen aggódom,főleg,hogy az utóbbi időben ennyi borzasztó dolgot hallani.Én mindent megfogok tenni,hogy rendes ember váljék belőle,de akkor is félek.

2009. febr. 3. 13:09

Hasznos számodra ez a válasz?

3/12 A kérdező kommentje:

pont ez a kérdés, hogy mit tudunk tenni? és nem csak az erőszakos gyerekekre gondolok, de ott van pl a sok jellemtelen, korrupt ember. Ők hol romlottak el? Akik milliókat sikkasztanak, lopnak, csalnak? Nem mondom, hogy a politikusok, mert nem mindegyik ilyen. És nem is biztos, hogy a folytonos felügyelettől lesznek jók az emberek, velem annak idején nem sokat foglalkoztak a szüleim, nem neveltek "tudatosan", mégis normális, becsületes lettem. Lehet, hogy már a születésnék eldől? Akkor megint hiába minden igyekezet, úgyis eldőlt a gyerekeink sorsa?

2009. febr. 3. 13:44

4/12 anonim válasza:

ez tényleg aggasztó, de szerintem az a gond, hogyha egy gyerek bekerül egy közösségbe akkor minden áron be akar illeszkedni és ( ami ugye teljesen természetes ) azt akarja hogy szeressék, ezért mindent megtesz hogy elfogadják, még akkor is hogyha tudja mi a helyes, és lehet hogy Hitler meg Sztálin rossz példa de a legtöbb olyan gyerek aki hergeli a többieket eléggé el van hanyagolva persze ez alól is vannak kivételek :) vagy teljesen fordítva annyira el van kényeztetve hogy azt hiszi hogy neki mindent szabad. (lehet Hitlerrel és Sztálinnal is ez volt) Ezekben az esetekben a szülő nem akar rosszat, csak mindent meg akar adni a gyerekének. Lehet hogy tényleg születésétől fogva meg van határozva a személyisége, amin semmilyen neveléssel nem lehet változtatni. Aztán persze a kamaszkorban végképp meg egymás butítása szerintem :) lehet h ez viccesen hangzik egy 14 éves szájából... 14/(L)

2009. febr. 3. 14:16

Hasznos számodra ez a válasz?

5/12 anonim

válasza:

Én nem félek ettől,pedig már lassan 17 éves...a pici meg 8 hós,de nála sem tartok ettől.Én nem vagyok szigorú,csak következetes,és 1 feltételem van:az ŐSZINTESÉG.Bármikor bármit tehet,de ha hazugságon kapom-még soha nem volt rá példa-akkor megismeri a másik arcomat is.Ennyi.A picit is így fogom "nevelni".Szeretem imádom,mindenben partner vagyok,megteszek nekik mindent.Abban szerencsések vagyunk,h a nagy olyan közösségben van,ahol nem sikk drogozni,bagózni,és matt részegre inni magunkat.Persze,nem szentek,de tudják hol vannak a határok.

2009. febr. 3. 15:16

Hasznos számodra ez a válasz?

6/12 A kérdező kommentje:

igaz, én is így voltam nevelve, nekem is minden szabad volt, de nem is sunyiskodtam, meg titkolóztam. Jó, olyan volt, hogy kicsentem egy deci konyakot az üvegből és elvittem magammal a buliba, de ha kértem volna talán az egész üveggel megkapom.Igaz, 17 voltam, nem 11. Én is következetesen szeretném majd nevelni a fiamat, nem szigorúan, én azt látom, hogy a szigorúság egy idő után visszaüt, azt hiszik, hogy betöltik a 18at és mindent azonnal ki kell próbálni, amit addig nem volt szabad. talán az is jó, hogy vidéken, falun lakunk, ide talán még annyira nem ér el a sok rossz, drogok, rossz társaság, de csak erre nem építhetek. Mindenesetre az biztos, hogy a mai világban sokkal inkább meg kell gondolni a gyerekvállalást, mint mondjuk 20-30 éve. Legalábbis szerintem.

2009. febr. 3. 15:39

7/12 A kérdező kommentje:

köszönöm mindenkinek a válaszokat, különösen a 14 éves lánynak. Örülök, hogy vannak ilyen fiatalok is, remélem ti vagytok többségben. Minden jót!

2009. febr. 3. 15:40

8/12 anonim

válasza:

szerintem sokat számít, ha az iskolai közösség mellett, a gyerek tartozik egy másik közösségbe is, itt arra gondolok, hogy sportol egy egyesületben, mert akkor kevésbé értékeli majd az iskolai negativ példákat, nem akar mindenáron beállni a sorba, mivel van egy másik közösség, ahol a pozitív dolgokért elismerést kap, negatív dolgokat meg könnyebben elkerüli így

2009. febr. 4. 11:31

Hasznos számodra ez a válasz?

9/12 anonim

válasza:

Lehet, hogy le fogtok szavazni, de elmondanám a saját példámat. 13 éves lány vagyok... Kb. 3 hónapja kerültem "normális" szülőkhöz, előtte apám nevelt. Borzasztó volt... Lelkileg és testileg is megterhelő volt, mindig ideges volt, ivott, vert, a dühét rajtam töltötte ki, de igazán sosem foglalkozott velem. Minden meg volt tiltva, gyakran bezárt, barátaim sem lehettek. Egy idő után elkezdett nőzni, gyakran nem volt otthon, akár éjszakákat sem, és ilyenkor én sem. Innentől minden "szabad" volt. "Barátkoztam", pasiztam... Rossz társaságba keveredtem, egy iskolámból ki is rúgtak, szűz sem vagyok már, amit nagyon, de nagyon megbántam... Rendszeresen ittunk is, amit a korom ellenére úgy gondolok, hogy abnormális dolog ennyi idősen... A suliban rossz hírem van, lenéznek, innen nincsenek barátaim sem. Most megyek úgy iskolába, és úgy érzem, kezdek rendeződni. Hozzáteszem, a koromnál mind testileg, mind lelkileg érettebb vagyok. Ha ez számít valamit.

Lehet, hogy valakit túlságosan babusgattak, elkényeztettek, vagy éppen az ami az én esetemben. De nem minden a szülőn múlik. Ismertem olyat, akinek remek családi helyzete volt, és mégis... Talán a társaság, és a megfelelniakarás miatt.

2009. febr. 6. 14:16

Hasznos számodra ez a válasz?

10/12 anonim válasza:

a rendszer egyszerűen nem foglalkozik a neveltetéssel, a "szabad" és "liberális" nevelés meg elveszi a szülők és tanárok tekintélyét, mert a gyerekbe azt öntik, hogy "ő egy egyéniség", "neki szabad mindent", "élvezze az életét", "csak magaddal törődj". a gyereknek mindenféle jogokat adnak (pl van olyan iskola ahol a tanár NEM SZÓLHAT RÁ A GYEREKRE MERT SÉRTI A JOGAIT!!!)

nagyon fontos az otthoni nevelés, de az egész társadalom hanyatlik sajnos.

2009. máj. 10. 13:00

Hasznos számodra ez a válasz?

1 2 ❯

Kapcsolódó kérdések:

Mitől indulatosak, túlérzékenyek, kiegyensúlyozatlanok a hiperaktív gyerekek?

Azok a gyerekek akik korafejlesztésre járnak valóban jár nekik havonta a gyermekvédelmi támogatás? Ti tudtok erről valamit?

Miért ilyen engedetlenek a gyerekek?

A hiperaktív gyerekek általában sikeresek, vagy pedig igen kiszolgáltatottak az állapotuk miatt?

A hiperaktív, illetve a figyelemzavaros hiperaktív, illetve egyéb ún. BTM-es vagy SNI-s gyerekek tartós betegnek számítanak?

Hiperaktív gyerekek szülei! Úgy érzitek kaptok megfelelő segítséget a gyermeketek problémájához, vagy magatokra hagyottnak érzitek magatokat a problémával?

Gyerekvállalás, nevelés főkategória kérdései »

Gyerekvállalás, nevelés - Problémás gyerekek kategória kérdései »

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!