11 éves fiam tanulási nehézséggel küzd?

A kicsi beért abba a korba amikor már más érdekli nem amit ti mondtok.

Az lehet a baj , hogy már tanulás közben is arra koncentrál, amit utána csinálhat-ilyen a számítógép is.

Olvassa a tananyagot, de közben már azon morfondíroz, hogy mit fog utána csinálni, így az olvasott téma értelmét veszti.

Próbáld meg úgy megoldani, hogy egy órát a suli után azt játsszon amit akar stb és utána tanuljon, de tudja , hogy a játékot a tanulás után folytathatja.

Ez kamaszjellem, nem kell sehova vinni.

Ezt nem értettem sosem, egy gyereknek nem segít egy pszichológus, ha a saját szüleivel ez van mit okoz egy idegen? Felejtsd el mert csa összezavarod!

Próbálkozzatok amit írtam, én így tudtam tanulni anno és elég jó eredményeim lettek, pedig ugyanez volt velem is, csak akkor nem vallottam be, de emlékszem rá.

Ja és a játék és a tanulás közt legyen egy szendvics is!

Sajnos kevés pontos adatot, tapasztalatot mondtál el gyermekedről ahhoz, hogy megközelítően pontos választ tudjak mondani kérdésedre. Kérlek írd meg, gyermeked hány éves, hányadik osztályos, problémái mely tantárgyakban nyilvánulnak meg. Jó lenne információkat tudni terhességedről, gyermeked születési körülményeiről, mozgásfejlődéséről, látni kéne füzetét, viselkedéséről, magatartásáról is hasznos lenne tudni a megközelítően pontos és szakszerű válaszhoz.

Kérlek a pontos válasz érdekében írd meg a kért adatokat, megfigyeléseket, keress meg emailen. (gyógypedagógus vagyok)

Nem olvastam még el a hozzászólásokat, csak gyorsan reagálok, míg nem felejtem el a gondolataimat. :-)

Pontosan szóról szóra azt írtad, amit akár én is írhattam volna a 11 éves lányomról. Nem ismétlem el újra, de pontosan ezt tesszük mi is minden nap és hétvégén is, mint amit leírtál.

Számomra is hihetetlen, de szinte minden héten felfedezünk valami tananyagrész, főleg matekból, amit elfelejtett. Már többször újra megtanult csak az idei első félévben kivonni, osztani, szorozni, mértékegység átváltás, hőmérő-ingadozás mérés, szabályok. Mindig megtanulja, elfelejti és kezdődik minden elölről.

Én sorban hozza haza a kettes dolgozatokat. Én is beszéltem erről a tanárával, aki jó ismerősünk is és Ő mondta, hogy ez egyáltalán nem egyedi eset. Megérti, hogy aggódom, de van 5-6 gyerek az osztályban, aki hasonló gondokkal küzd. A lányomnál is mondta, hogy szegényke igyekszik, próbál odafigyelni, de valahogy sok Neki ez az egész információáradat és bekeveredik. Még nem tisztult le és nem rögzült az agyában. A lényeg, hogy nem szabad hagyni, állandóan ismételni, nyüstölni kell és ha az alapok leülepszenek, akkor utána már felépülhet rá a nehéz rész.

Próbálok hinni Neki, remélem igaza lesz. A fiad osztályfőnöke is valószínű azért nem veszi komolyan, mert ez egyáltalán nem ritka eset. Hallottam olyan csoportokról is, ahol megtanítják tanulni a gyereket. Lehet érdemes lenne elvinni.

Szintén gyógypedagógus vagyok. Ahova kéne vinni az a tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság. Ne a nevtanba, mert ott ránéznek és azt mondják, hogy diszes a gyerek. A szakértőiben komplexen viszgálják meg a gyereket, pszichológus, orvos és gyógypedagógus véleménye alapján adnak szakvéleményt amire lehet alapozni.

Ott vizsgálják a figyelmét, emlékezetét, olvasási, számolási készségét, szótanulási képességét, mérik az intelligencia szintjét és felmérik, hogy van-e valamelyik diszfunkciós zavara.

Kedves 20:15, ugye nem gondoltad komolyan, hogy egy tanulási nehézségekkel küzdő gyereket gyógyszerrel tömnének? -.- Talán szcientológus vagy, hogy ennyire ellenzed a pszichológust?

Most mondanám azt, hogy minden gyereknek van ilyen időszaka (nekem is volt, amikor nem tudtam tanulni), de ha már bukásra áll, az nagy baj. De ha csak eltúloztad, akkor én a helyedben hagynám, hogy kicsit lustálkodjon. A tanarakkal viszont komolyan elbeszélgetnék. Sokat segíthet pl, ha órán többször felszólítják a gyereket, így jobban odafigyelne, lenne mire visszaemlékeznie az anyagból, és sikerélménye is lenne.

Ezért a válaszért tuti le fognak pontozni, de neked talán segítek.

Engem egész általános iskolás éveim alatt a tanulással cseszegettek, és nagyon utáltam az egészet. Állandóan azt hallgattam, hogy így a pénz, úgy a pénz, meg hogy diploma nélkül már nem is ember az ember meg satöbbi...állandóan az ment, hogy hazajöttem, akkor leckeírás, tanulás, na szóval, mint nálatok...gyűlöltem ezt az egészet. 7-ikes koromban meg is buktam, aztán egész nyarat nagyiméknál töltöttem, 5-ös pótvizsgával átmentem. Most 12-es vagyok, évfolyam második. Mi a titok?

Az, hogy azóta én oszthatom be az időmet, de teljesen. Amikor van kedvem tanulok, hogy majd oda vegyenek fel, ahová akarom, de amikor nincs, akkor nem. Szerintem csak ennyi.

Vagyis, ami kötelező az szar! Ezzel sokan vannak így, de az olyan típusú emberek, mint én, vagy a fiad, különösen. Nem tudom, szabadnak születtünk :D

Tehát szerintem figyelj oda, hogy a tanulás az ne egy unalmas kötelező rossz legyen, hanem érdekesség, amit érdemes.

Sok szerencsét!