Hogyan szoptassam a babámat ilyen "előzményekkel"?

1. Ha ragaszkodsz a szoptatáshoz, akkor keress meg egy szoptatási tanácsadót.

2. Ha nem, akkor maradj a tápszernél, hátrány nem éri.

Ahogy a kettes mondja!

Hagyd hogy addig szopizzon az egyik melledből, ameddig ő kívánja, majd kínáld meg a másikkal is. Ha kéri kéri, ha nem nem. Ha nagyon feszül ezek után a másik melled amiből nem szopizott, akkor fejj ki annyit belőle amennyitől megkönnyebbülsz. Hozzá fog igazodni a szervezeted a kereslethez.

A babát pedig javaslom, hogy igény szerint szoptasd és akkor sosem lesz éhes vagy szomjas. Ha éhesnek szomjasnak látod, kínáld meg. Ne az órát nézd. Csak hetente mérd, és lazíts! Tök ügyesek vagytok!

Az előttem válaszolókat tudom ismételni, szoptasd igény szerint, mert már bőven van elég tejed, és max. pár hét alatt beáll a kereslet-kínálat. Ne az órát nézd, szerintem ne is a mérleget, hanem a babádat. Ha éhes, adj neki akkor is, ha előtte egy rája evett, és addig lehessen cicin, amíg szeretne. Ha közben a túltelítődött melled nagyon fájna, akkor fejjél le belőle éppen csak annyit, hogy a fájdalom enyhüljön (pár evőkanálnyi mennyiség általában), ezzel nem serkented tovább a tejtermelést, nem borítod fel a kereslet-kínálat elvét.

A leírtak alapján simán elhagyhatod majd hamarosan a tápszert, ha átállsz az órára etetésről az igény szerintire, hiszen tápszerezés mellett több a tejed, mint amennyi elfogy:)

:)

Szoptatni mindenhol lehet, diszkréten félrevonulva, pelenkável vagy egy szép sállal eltakarva magatokat. Vagy lefejt tejet lehet adni cumisüvegből szintén bárhol, bármikor. ha tényleg nem akarod elrontani, amit eddig elértetek, és ez a bőséges tej elsősorban, nem a 3 órás rendszer, akkor azért fontold meg az igény szerintit.... csak kattannia kell az agynak egy más üzemmódra, néha kell kicsit több kreativitás, de valahol több szabadságot is ad, mert te sem vagy órához kötve soha.

Jól írták az előttem szólók: ha fáj, kicsit fejj le belőle és a következő szopinál azzal folytassátok. A cél az, hogy annyi tejed termelődjön, amire szükség van, se több, se kevesebb. (Egyébként hosszú távon jobb két mellből szoptatni, hogy ne légy felemás.)

Én két hétre kerültem kórházba, amikor három hetes volt a babám, és három hónapos volt, mire újra csak anyatejes lett. Azóta már lett még egy gyerekem, nála nem volt ilyen kitérőm, viszont vagy 9 hónapig kétóránként szopott - ez volt az "igénye" és nem tudtam átnevelni, így szoptattam néha nyilvánosan is. Ha olykor más vigyázott rá, akkor próbáltam (akár idő volt, akár nem), indulás előtt megkínálni és gyorsan hazaérni. Sajnos volt olyan persze, hogy már bömbölde volt, mire hazaértem, de gyanítom ez lelkileg az anyákat jobban megviseli.

6-os vagyok. Ha jól értem, kicsit félsz a felelősségtől, amivel az igény szerinti szoptatás járhat (eleget eszik-e, készen tudok-e majd állni mindig a szoptatásra, mi lesz, ha nem lesz elég tejem, stb.)

Szerintem ez az evés-ivás-alvás dolog részben csak hiedelem. A világ legnagyobb részén igény szerint szopnak olyan anyák gyermekei (nem az éhező Afrikára gondolok), akik egész nap többet tevékenykednek, mint nálunk egy GYEDEn lévő anyuka, nem alszanak többet sem valószínűleg és az evésől-ivásból sem csinálnak nagy faksznit, jól esznek, de nem számolgatják a tápanyagokat és kalóriákat és nem hiszem, hogy dl-re kiszámolnák a folyadékfogyasztásukat sem.

Érdemes ezt kicsit természetesebben, lazában kezelni (persze akkor, ha a baba szemmel láthatóan jól fejlődik, és nincs orvosi oka a méregetésnek).

Az első gyermekem bár imádnivaló volt és a mai napig az, őszintén nem kívánok senkinek elsőre ilyen megpróbáltatást, ami az éjszakázásokat illeti. Az első évben zombi voltam, olyan keveset tudtam aludni, enni napközben leginkább csak fél kézzel fogyasztható dolgokat tudtam mellette (szendvics pl.), inni mondjuk nem nehéz, mert szomjas a szoptató anya, de sima ásványvizet ittam csak. Két éves koráig szoptattam gond nélkül, amikor elválasztottam, alig tudtam elapasztani a tejemet. Soha nem fejtem. De bárhol megszoptattam, ahol enni kért, ahogy most is adok neki enni ha éhes, mondjuk egy bolt közepén nem, de ha kimegyünk, nem létezik, hogy ne találjak egy csendes padot, ahol senki nem zavar minket és mi sem zavarunk senkit.

Másrészről: mi a garancia arra, hogy orvoshoz, védőnőhöz, egyébhez mindig úgy kapsz majd időpontot, hogy pont etetés idő legyen előtte, és pont hazaérjetek a következő etetésre? Főleg fejlődési ugrásoknál ezt még tápszerrel sem lehet annyira kiszámolni.

Vagyis nem ezen múlik. Neked a jelek szerint minden adottságod megvan a bőséges tejtermeléshez

Pontosan. Az enni inni eleget, nem azt jelenti hogy folyton pukkadásig kell zabálni magad és vízzé kell válnod a cél érdekében. Ez a javaslat inkább megfordítva igaz. Egy alultáplált, nagyon kevés kalóriát bevivő anya, aki szomjazik (értsd napi nagyon keveset iszik)-akármilyen okokból,- attól elapad a tej. Egy átlag ember, átlag fogyasztása elég a tejtermelés fenntartásához. Mint ahogy nem fogsz attól sem azonnal meghalni ha saláta helyett megeszel egy hamburgert, csak azért mert az egészséges a saláta.

Már 9 hetes a babád. Nyilván kezded kiismerni mikor éhes, mennyi az az idő ami két evése között eltelik. Előre tervezel. Ha mész valahová, megeteted előtte. Nem fog 10 perc múlva újra enni kérni, ha előtte jóllakott. Ha oylan helyre mész ahol el tudsz vonulni -orvos-védőnő-korház ott is megszoptathatod.

Nem olyan nagy ördöngösség ez, csak amíg olvasol róla, és nem alkalmazod.

És végül: gondolj bele, ha te éhes vagy, nagyon-nem ismered a világot még ahol vagy, nem tudod, hogy mikor fogsz kapni enni, mikor nem-és nem kapsz enni. Aztán mikor végre kapsz valamit már átlendülsz a holtponton és nem kívánod. Vagy épp aludnál de felkeltenek hogy most ! enni kell. Mi felnőttek sem vagyunk egyformák, miért kéne a babáknak annak lenni.