Tatabányán szülök, aki ott szült mesélne nekem a szülészetről?

Megmondom Neked őszintén én nagyon meg fogom gondolni, hogy még egyszer megye-e oda szülni. Maga a szülés még oké, fogadott doki volt és a szülésznő is tök normális. Ámde ami utána jött, azt már nem sírom vissza. Eleve a szülés után csak utólag hallottam másoktól, hogy más kórházban már a szülőszobán lehet szoptatni (nem mintha szülés után ez lene a nő nagy ágya, de a későbbi sikeres szoptatás miatt viszont fontos), ott van a baba a szülés után. Hát Tatabányán miután kinyomtad elviszik, egyszer odahozták megmutatni aztán elvitték, úgy kellett 1 óra múlva kiküldenem a férjemet, hogy nem lehetne-e hogy velünk legyen a baba. Aztán kitoltak a szülőszobából (ja igen, ha nem tudsz pisilni utána, akkor automatikus katéter, nem segítenek, hogy próbálkozz még stb) és rámparancsolt a nővér, hogy akkor most igyak meg 3 l folyadékot. De nem hoztak oda semmit, én meg a gátsebtől mozdulni se tudtam, azt meg baromi cikinek tartottam (bár ezt kellett volna), hogy hozzanak be nekem teát. Így 6 órán keresztül nem ittam, délután mikor a szüleim jöttek be, ők hoztak innivalót. De azt se hozhatták be az osztályra, hanem csak kint a látogató térben odaadták, majd egy iszonyat nagy pocakos kismamát kellett megkérnem, hogy vigye be legyen szíves a kórterembe az ásványvizeket, mert nem tudok lehajolni. Ebédelni nem tudtam, mert akkor még egyszerűen nem bírtam az ágyról annyira se lemászni, hogy elővegyem az evőeszközöket (nővérnek csengetni meg cikinek tartottam, de ezt kellett volna tennem). Aztán apuka 5 napig nem láthatta a gyerekét csak a képernyőn.

A csecsemősök, na arra külön fel készülni. Én babás szobában voltam, és minen áldott este megkérdezték, hogy Na anyukák, fürdetnek? Szóval elvárták, hogy egyedül fürdessek, mikor mozdulni alig tudtam és amúgy is első baba, az ember azt se tudja hogy nyúljon hozzá. Hú, annyi mindent tudnék még írni, a lényeg, hogy teljesen kimerülve, sírva hagytam ott a kórházat, megviselt az az 5 bent töltött nap. Ennek ellenére a következő babát lehet, hogy mégis ott szülöm, mert az orvosomhoz viszont ragaszkodom.

Nekem jó tapasztalataim vannak.

- A szülésnél fogadott orvos és szülésznő volt, így nem volt gond. Sőt, már varrt a dokim, amikor hallottam az osztályon az ebédes kocsi zörgését. Szóltam a szülésznőmnek, hogy legyen már olyan kedves, és tegye félre az ebédemet. És eltette, így amikor 2 óra múlva kitoltak, ott várt a kaja. Akkor nagyon jól esett. :D

- A rooming-in szobák 3 ágyasak, mindegyikben van fürdő. (Kivéve az egy db 2 ágyas szobát, illetve a 2 db 1 ágyast. Azokhoz összesen van egy fürdő és egy wc a folyosón.)

- A csecsemősöket ki kell fogni, mert van olyan, aki aranyos, és sokat segít, de vannak bunkók is, akik azt hiszik, hogy te már mindent tudsz.

- A fürdetést nálunk megkérdezték, hogy akarod-e csinálni? Én nem akartam, az én lányomat minden este a nővér fürdette. Ez a csap alá lógatós megoldás nekem félelmetes volt.

Amit én vittem a babának:

- cumisüveg (bent csak poharat kapsz, kamillás víz van a babának, elvileg pohárból kéne adni);

- mellszívó,

- cumi,

- vittem pelenkát is, de én a kórházit fogyasztottam,

- body (rugit is vittem, de sokkal praktikusabb volt a kórházi angolpólya-így azt adtam rá a saját bodyval)

- lázmérő- a kórházi nem higanyos, hanem alkoholos, szerintem semmit nem ér,

- törölköző,

- vékony pléd.

Az tényleg rossz, hogy apuka csak a monitoron láthatja a babát, de legalább nem rohangálnak be ezerrel a rokonok. Mert volt olyan csaj, akihez egyszerre jött vagy 10 ember. Most gondolhatod, ha azokat beengednék a szobába... Jobb ez így.

Mire vagy még esetleg kíváncsi? Mikorra vagy kiírva?

Az első válaszoló vagyok, a szőnyi kórházról még sose hallottam rosszat, mindenki csak dicséri. Hát Tatabányán biztosan nem lesz olyan ellátásban részed mint Szőnyben, de ha mázlid van, akkor kifogod a nomálisakat.

Én minden hülyeséggel felszerelkezve mentem szülni, de gyakorlatilag a babának nem kellett semmi, egy cumi mondjuk. Cumisüveget adtak. Ha babás szobába mész, arra készülj fel, hogy akkor éjszaka is ott lesz veled a baba, nem engedik beadni (nem normális dolog komolyan akár szülés, akár császár után éjszaka járkálni a bömbölő újszülöttel, hogy a szobatársak ne ébredjenek fel). Hú, nekem nagyon gáz volt. Ja meg ami igen érdekes: nincs lázmérő az osztályon. Hozzánk csak reggel bekiabált a nővérke, hogy :anyukák, senki nem lázas? Mondtuk hogy nem, dehát honnan tudjam lázmérő nélkül? Agyrém...