Van, aki úgy érezte, nem is volt olyan fájdalmas a szülés, mint képzelte?

Császárral szültem, nem volt fájásom az oxi ellenére, 8 órát vártunk a szülőszobán, hogy történjen valami, de semmi.A szülés így 1-es, utána 4-es pár napig.

Én ugyan császárral szültem, mert a Kisfiam farfekvéses volt. De a szülés a 37. héten megindult fájásokkal. 7 órán keresztül voltak fájásaim, a műtőben már 3 percesek voltak. Én valami elképesztő fájdalomra számítottam, amikor azt olvastam meg hallottam mindenhol, hogy észre fogom venni, hogy ez már az... Ahhoz képest egyáltalán nem volt vészes, kb 3-asra értékelném. A császár utána fájdalom sokkal rosszabb volt.

Én a legrosszabbra készültem, mégis 1000x rosszabb volt. Már a jóslók is annyira fájtak, hogy azt hittem mindjárt szülök, kapaszkodtam a székbe minden egyes fájásnál, be is mentem a kórházba, ahol azt mondták ennél sokkal, de sokkal jobban fog fájni az igazi fájás. Mondom ennél? Hogyan? Akkor mi lesz velem, hogyan fogom kibírni? Aztán amikor igazi 2 perces fájások jöttek, egyszerűen lesokkolt a dolog, annyira fájt, de ennek köszönhetően alig tudtam magamról. Nekem nagyon alacsony a fájdalomküszöböm, ha csak 10ig lehet pontozni 10est adok, de amúgy bőven a legborzalmasabb felett volt. Sokan írták, hogy nekik jobb volt, mint amire számítottak, hát van ilyen is. Egyénfüggő, ki hogy bírja, kinek mennyire erősek a fájásai.

Szia! Én a szülésfelkészítő után, illetve a családtagok által leírt borzalmak alapján drukkoltam, hogy császárral kelljen szülnöm. Amikor fájásokkal bementem a kórházba, rögtön kérdezték, hogy fogok-e kérni EDA-t, mondtam, hogy PERSZE. Aztán szépen elücsörögtem az ágyon, olvasgattam, miegymás, mivel készültem a 15 órás vajúdásra, nem akartam arra koncentrálni, mikor kezd majd el durván fájni. Igazából a derekam nagyon komolyan görcsölt időnként, de ülve nem volt vészes. Teljesen zárt voltam, amúgy. Egyszer csak jött a doki, hogy mehet a fájdalomcsillapító, mert kitágultam 2 ujjnyira. Vártunk 20 percet, hogy hasson, de nem változott semmi. Továbbra is fájt a derekam, egyre erősebben, de még mindig nem volt vészes és gondolom, hogy kezdett hatni az EDA is. Jöttek mentek körülöttem, doki, szülésznő, nővérek, közben beszélgettünk, kitöltögettem az őssejtes papírjaimat. Kérdezték, érzek-e már tolófájásokat. Mondtam, hogy feszít belül, de gondoltam, még ráérünk, mert még csak 3 órája vagyok itt, és nem is annyira gáz a dolog. A doki megvizsgált, ezerrel elkezdtek pörögni körülöttem, és mondták, hogy itt a baba feje. Kb. még 20 perc volt, az azért már jobban fájt, de kiabálnom vagy ilyesmi, nem kellett. Amikor megszületett kb. 3,5 óra alatt a kisfiam, na akkor gondoltam én ezt: Ennyi volt? Amikor fáj éjszaka a fülem vagy a fogam, sokkal rosszabb. Könnyű szülést Neked!