Akik már két vagy több alkalommal itták a málnalevél teát szülés előtt. Tapasztalatok?

Napi 1 csészét ittam mindkét terhességnél a 37. héttől kb.

Az első 3 óra alatt lett meg, a második 1 óra alatt. A másodiknál egyébként az utolsó héten szedtem a szülésznő által javallott homeopátiás bogyót is.

Második vagyok. Szóval

1. szülés: hétfőre voltam kiírva, szombat este lett meg. Előjele nem volt igazán. Délelőtt hétvégi bevásárláson voltunk, hazajöttünk, majd ebéd után nem találtam itthon a helyem (nem fájt semmim, csak nem éreztem magam a topon). 3 óra felé mondta a párom, hogy menjünk be legfeljebb hazaküldenek. Így lezuhiztam, összekészültem és kb 4-re értünk be a kórházba. (A kórház 30 km-re van tőlünk.) DE akkora már 2 perces fájásaim voltak és 2 ujjnyira voltam nyitva. Úgyhogy az ügyeletes doki mondta is, hogy akkor ballagjak át a vajudószobán, mert mi szülni fogunk :) Mire beért a dokim (kb fél óra) már teljesen nyitva voltam és burkot repesztettek, ez olyan 3/4 5 körül van, a kisfiam 18:58-kor született meg.

2. szülésnek szintén nem voltak igazán előjelei (igaz már előtte 3-4 nappal sokat ment a hasam). Vele szombatra voltam kiírva és pénteken este lett meg. Délelőtt még nst/ctg-n voltam, ahol semmi méhtevékenység nem volt látható (pedig már a doki, szülésznő is mondta jó lenne megszülni), úgyhogy úgy jöttem el, hogy majd vasárnap (terminustúllépés miatt) megint megyek :) Hazamentem megebédeltem és utána kicsit rosszul éreztem magam (de gondoltam nagyon beettem azért) pihentem kicsit, megcsináltam az intim tornát, de csak nem akart a kellemetlen érzés abbamaradni, mikor mentem a páromért a munkába mondtam is neki lehet, hogy szülés lesz a vége :), de még elmentünk bevásárolni úgyhogy úgy 5 felé értünk anyumékhoz (ők 5 percre laknak a kórháztól és délutánonként bölcsi után náluk szokott lenni a nagyobb fiunk) akkora már volt egy-két nyilalás az alhasamba, így felhívtuk a szülésznő ismerősünket, hogy inkább mi most bemegyünk megnézetni magunkat, mert nem akarjuk hazacitálni a gyerkőcöt, aztán meg ha jönni kell mégis akkor kapkodás, hogy hová tegyük (meg hát összekészülni egy 2,5 évessel nem gyorsan megy :)). Mondta, hogy jó akkor menjünk el érte is. Így kb fél 6-ra értünk be. Az ügyeletes doki megvizsgált (szerencsére pont az intimtorna trénerem férje volt) és mondta, hogy akkor csak így tovább, 2 ujjnyira nyitva vagyok, baba teljesen be van ékelődve, úgyhogy megint haladjak át a vajúdószobán a szülőszobába. Mire beért a dokim (szintén kb fél óra) már teljesen nyitva voltam, pedig még akkor sem voltak nagy fájdalmaim (a dokim még mondta is hogy biztos szülni akarok :), mert a gép szerint nem úgy néz ki :), kb 30-40-es fájáserősségeim voltak csak, amit hascsikaráshoz tudnék hasonlítani csak), közben burkot repesztettek, úgyhogy kb 3/4 óra volt az ami igazán fájt és utána már kinn is volt a baba 18:45-kor

Fájdalomcsillapításra egyiknél sem volt idő.

A fájások nem fájtak jobban a másodiknál, de kimerítőbb volt. Mondták is, hogy amilyen gyorsan szül valaki annyival kimerítőbb (persze a hosszú vajúdás sem jó), mert a szervezet ilyenkor sokkot kap és gyorsan sok minden éri. Az elsőnél is emlékszem remegtem a végén a kimerültségtől, de utána hamar erőre kaptam. Most pl az első próbálkozásnál mikor felálltam megszédültem. De más is ezt mondta, aki akkor gyorsan szült és egy szobába kerültünk.

Amúgy lent minden rendben van, nem repedtem sem az elsővel sem a másodikkal. Bár most lesz még a 6 hetes kontrollom a másodikkal. De úgy érzem most jobb mint eddig a hüvely. Igaz csinálgattam is az intimtornát ahogy tudtam rögtön a szülés után.

Igen a kriston tornát csináltam. Olyan 6 hónapos voltam, mikor az itteni tréner tartott egy tanfolyamot kifejezetten kismamáknak, amiben ránk szabott gyakorlatok voltak ( szülés előtt, alatt, utána).

A homeós bogyó neve cimicifiga racemosa (méhnyakizom tágító) utolsó héten szedtem, napi 5 bogyót kellett elszopogatni.