Nagyon fáj szülés után a küret, kitakarítás? Érzéstelenítenek közben?

Még egy ok, hogy itthon szüljek... Ez nekem új, bocs, hogy csak berobogtam ide hozzá nem értőként.

...Biztos vagy ebben?

Szerencsére nem sok helyen általános ez az eljárás. Én biztos megbeszélném az orvosommal, ha nem muszáj, akkor ne csinálja, mert felesleges mindenkinél megcsinálni. Nálunk, elmaradott vidéki kórházban, ahol a szülészeti protokoll brutális (csak fekve lehet szülni, kengyelbe szíjazzák a lábat, gátvédelemről csak egy-két orvosnál lehet szó, rutin az oxitocin és így tovább, csak ha szerencséd van a dokiddal, akkor térnek el ettől), még nálunk is csak akkor csinálják szülés után a küretet, ha bent maradt a méhlepény egy darabja és adnak bódítószert, általában seduxent. Nekem csináltak egyébként más okból tavaly kétszer is küretet. Az elsőnél csak bódítottak, és a végére magamhoz tértem. Kegyetlen fájdalmas volt, a következő küretnél az orvos maga ajánlotta fel, hogy inkább kérjünk rendes altatást, nehogy még egyszer úgy járjak. Aztán amikor bent feküdtem a nőgyógyászaton, a mellettem lévő szobában volt a kis műtő, ahol a küreteket csinálták. Az egyik hölgynek nem hatott a bódítószer, végig üvöltötte az egészet. Az orvosom műtötte (utolsó pillanatban passzolta át neki a nő orvosa, aki tudta, hogy a bódítószerre nem reagál, de altatást nem intézett neki), utána beszéltem vele a saját nyavajámról, és finoman megemlítettem, hogy még hallani is szörnyű volt, hát azt mondta, hogy őt jobban megviselte, higgyem el, gyűlöli, ha úgy kell valakin kaparás csinálni, hogy nincs az illető kiütve.

Én biztos nem egyeznék bele, hogy rutinból kaparjanak.

Dehogy kaparnak, ne félj ettől!

Tesód nem tudom hogy figyelt mikor erről beszéltek, de ha egyben jön ki a lepény, akkor nem kaparnak. Ha mégis kellene, akkor elaltatnak előtte.

Ezt csak akkor csinálják, ha a méhlepény egyáltalán nem, vagy csak részben jön ki. Akkor is altatásban. Nekem nem jött ki egyáltalán. Az elején nem volt szabad műtő, akkor érzéstelenítés nélkül kapargatták, nem volt olyan vészes. Aztán felszabadult egy,betoltak a műtőbe, 5 percig pakolásztak körülöttem, aztán képszakadás és méhlepény nélkül ébredtem.

Ráadásul nekem a szülés se sikerült túl egyszerűre, az alvázam már úgy nézett ki, mint egy háborús övezet. Mielőtt elaltattak, elkaptam az egyik műtősasszisztenst, hogy van-e kéznél helyi érzéstelenítő. Mondta, hoy igen, itt van egy.

Akkor legyenek olyan drágák, a műtét legvégén még szúrják be alulra, hadd ne érezzem az alfelem pár órát. Kaptam egy bónusz érzéstelenítőt, úgyhogy ébredés után se éreztem semmit.

A tesód vagy heccel szándékosan, vagy valamit rettentően félreértett. A SOTE-n kizárt, hogy ok nélkül küretet csináljanak.

Ez csak akkor kell, ha nem tavozik a mehlepeny teljesen.

Nekem az egyik szulesem utan sajnos szukseg volt ra. Nem altattak, mert mar nem igazan volt ra ido, sokat vartunk, hogy a mehlepeny vegre kijojjon, kijott nagy nehezen, de darabokban es sok resze bent is maradt, nem valt le. Mivel nagyon vereztem, igy cselekedni kellett.

Hogy milyen volt? Borzaszto. Inkabb vajudtam volna meg. Osszessegeben egyik vajudas, kitolas sem gyotort meg annyira, mint az a 15-20 perc. En elsirtam magam, bevallom, az volt az a pont, amikor inkabb lelovettem volna magam.

Viszont, ha lett volna bekotve eda, akkor azzal erzestelenitettek volna. De en nem kertem, mert a vajudashoz nem volt ra szuksegem elso gyerekkel sem, az siman birtam erzestelenites nelkul.

Emiatt viszont (ha szulok meg), akkor biztosan kerek, legyen csak ott, ha szukseg lesz ra.

De ez tenyleg nem altalanos, nem csinaljak mindenkinek, csak ha indokolt!