Megváltozhatnak a gondolataim szülés után? Terhesség alatt Megérzi a baba hogyha nem szeretik?

Első babámat várom, mindenképp kisfiút szerettem volna, és volt egy érzésem is, hogy az lesz. A 12.heti genetikai UH-on mondta a doki,hogy mintha lenne valami a lábacskái között. Próbáltam nem beleélni magam, de na...Tegnap jött meg a Nifty eredménye, kislány. 🤭🥲

Örülök, hogy már most kiderült, mert így lesz időm megszokni a gondolatot. Elkezdtem nézegetni kislány ruhákat, játékokat, és már most sokkal jobban érzem magam, és boldog vagyok, hogy itt van velem, és egészséges. Mondjuk nálam szerencsére nem jött olyan érzés, hogy kevésbé szeretném, csak egy szimpla döbbenet.

Nálad is minden rendben lesz, és biztos, hogy szeretni fogod.

Első nálunk lány, másodikra is nagyon azt szerettünk volna. Kisfiút mondott a doki, kíváncsi voltam mit fogok érezni ha megszületik.

Amint megszületett beleszerettem egy életre, nem adnám 100 másik lányért sem. Nálam így működött.

Persze.

Én világéletemben lányokat akartam különböző okokból, fiút sose, nyilván fiam lett :D Bevallom, mikor megtudtam, elég csalódott voltam, sírtam is egy hétig, amiért nem kislány.

Most visszagondolva már szégyellem és nem is értem magam. Imádom a kisfiamat a születése percétől kezdve, a mindenem, el nem cserélném száz lányra se. Na, nálad ez lesz majd megfordítva valószínűleg.

Más elképzelni egy babát és más, amikor ott van.

Van fiam, lányom a 3.20 év után jött mindig úgy gondoltam lányom lenne, sokáig azzal is hesegettem el a 3.utáni vágyat, hogy fiú is lehet.

Terhes lettem 7 hetesen elvetéltem, majd 3 hó ismét + teszt, ahogy megláttam hogy + éreztem, hogy fiú, de letojtam csak egészséges legyen és maradjon, 2.5 éves csoda.

Volt utána még egy terhességem, kislány volt, de sajnos beteg.

Így csak azt tudom mondani, annál nincs fontosabb mint, hogy ne legyen baja.

Én pont kislányt szerettem volna mindig is. 18.heti ultrahangon nagy terpeszben volt a kicsikém, semmi nem volt a lába közt. Nem mondták 100%-ra a kislányt. 25hetesen 4D-s ultrahangon teljesen biztosan fiút mondtak. Amint kiléptem a rendelőből ömlött a könnyem. 2 hétig többször sírtam de kb 1 hónap kellett mire túltettem magam rajta. Mikor szültem több kislány baba is betegen született azokban a napokban, 1 meg is halt😕 Akkor ott éreztem, hogy mekkora nagy idióta voltam, hogy a gyerekem neme érdekelt, pedig tényleg az egészség a legfontosabb!

Mondjuk imádom a fiamat mindennél jobban😊

Most tesót szeretnénk neki, szintén kislányt szerettem volna. Fél éve nem jön, pedig a fiam szó szerint 1 próbálkozásból lett. Már most úgy érzem, hogy nem érdekel milyen nemű lesz csak jöjjön 🙂

Mindig kisfiút akartunk.

Az első terhességem a 8. hét körül sajnos véget is ért. Nagyon megviselt a veszteség, akkor biztosan éreztem, hogy kisfiút várok.

Nem sokkal utána, gyakorlatilag 1 hónappal később terhes lettem ismét. Mivel a COVID közbe szólt, és nem jöhetett be az apuka arra az UH-ra, mikor kiderült a baba neme, ajándékként magánrendelésre fizettem be magunkat, hogy együtt tudjuk meg. A doki 100%-ra mondta: kislány...

Páromat mintha leforrázták volna, csak annyit tudott kérdezni, hogy ez biztos-e, én zavartan csak mosolyogtam akkor. Teljesen összeomlottam, a párom is maga alatt volt. Én idővel azért lassan beletörődtem, de halványan reménykedtem, hogy hátha mégis tévedtek...

Még nevet se fixáltunk le, a szülőszobán döntöttünk végül.

Ma már lassan 8 hónapos a kislányom, és életem legnagyobb hibájának tartom, hogy valaha egy percig is szomorkodtam amiatt, hogy nem fiú lesz.

Tudom, hogy nem így látod most a dolgot, de szülés után valószínűleg meg fog változni ez.