Ha nem tudom befizetni az abortuszos csekket a műtét napjáig, akkor mi a teendő?

Bemásolok Neked pár korábbi kommentet más kérdések alól, kérlek olvasd el őket! Ezeket mind olyan nők írták, akik akkor szintén úgy gondolták, hogy ez lesz a megoldás, aztán rájöttek, hogy mégsem, csak akkor már késő...

"ne tedd meg. Utána szőrnyű bűntudatod lesz. Én tapasztalatbólbeszélek. Most próbálkozunk a párommal újra, de félek, hogy nem jönössze az végett."

"Szívem szakad meg! Mert én is átestem egy abortuszon 2 éve, de azóta nincs nap, hogy ne sírnék! És azóta sajnos nem lehet gyerekem! Nem telik el úgy egy nap, hogy ne hibáztatnám magam! Belehalok a fájdalomba! És ezek a képek...Összetörtem lelkileg!" "Akkor nagyon erős voltam,elhatároztam,h ez így lesz a legjobb. Majd mikor kitoltak,már eltört a mécses,felfogtam,h mi történt. Azt a napotéletem végig bánni fogom, és soha nem felejtem el,h mit tettem. Már 3éve volt,de még mindig sokat gondolok rá,sajnos hiába..."

"szia

én 18 évesen lettem terhes a lányommal, fogamzásgátló mellett.megtartottuk.rá két évre megszületett a kisfiam. a kicsi 3 éves lettmikor végre felvettek főiskolára és munkahelyem is lett.Ekkor újra terhes lettem-spirálom volt-, megvolt mindenünk, simánvállalhattam volna, de úgy éreztem, hogy most én jövök, lehet önzőség,de szerettem volna kicsit kiszabadulni a háziasszonyságból.Elvetettem...Annyira megbántam ezt, hogy mikor meglett a diplomám, muszáj voltamterhes lennem, és sikerült.a kislányom most 10 hetes, és mindig azt a pici életet látom benne,akit egy "bérgyilkossal" megölettem :-(És minden este sirok, mikor hozzám bújik, mert az eldobott babámragondolok :-("

"Igen is és nem is. Személy szerint én ellen vagyok, mégis megtettemés most viselem a következményeket. úgy döntöttem, hogy soha többé nemakarom átélni ezt. Iszonyú érzés és gyűlölöm és legszivesebben felakasztanám magam, amiért ilyet tettem!!!"

‎"Szia

nem olvastam végig a hozzászólásokat mert most nincs időm rá de majd fogom!!

én annyit mondanék hogy én ugyan ezen estem át!!!! Ne tedd!!!! én a mai napig nem vagyok tul rajta lelkileg és nincs olyan nap hét hónap hogy ne jutna eszembe hogy most lenne kb két hónapos most mit csinálnék hogy csinálnám, iszonyu mig élek nem bocsájtom meg magamnak hogy a párom és a többiekre hallgattam ha az életemet adhatnám érte visszacsinálnám!!!!

hát nagyon tömören és röviden ez az én válaszom!!!

ja és még annyi hogy tudom és érzem hogy ha visszaforgathatnám egy évre az időt TUDOM hogy ha vért izzadnék is megcsinálnám egyedül!!! mert képes lennék rá!!"