Munkáltatónak ha a 16 heti vizsgálat után mondom el a babát, az késő?

Ha már lecsúsztattad, vagy szabit pazaroltál rá, akkor utólag azt nem tudod visszacsinálni.

Ahhoz, hogy kötelező vizsgálatokra menj a jogszabály alapján, tudnia kell róla, hogy erre jogosult vagy.

A nők munkajogi védelme

A hatályos Munka Törvénykönyve számos olyan rendelkezést tartalmaz, amely a nők munkajogi védelmét hivatott biztosítani.

Nőt nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára, illetve fejlettségére tekintettel hátrányos következményekkel járhat rá. Külön jogszabályok határozzák meg azokat a munkaköröket, amelyre nem - vagy csak előzetes orvosi vizsgálat alapján - lehet felvenni női munkavállalókat.

A terhes nőt munkáltatója köteles elengedni a terhességgel összefüggő kötelező orvosi vizsgálatokra, erre az időre mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.

A nőt terhessége megállapításától gyermeke egyéves koráig - munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény bemutatása alapján - az állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni, vagy meglévő munkakörében a munkafeltételeket kell megfelelően módosítani. Az új munkakör kijelöléséhez a munkavállaló nő hozzájárulása szükséges. Ilyenkor a munkabére nem lehet kevesebb előző átlagkereseténél. Ha a munkáltató nem tud az egészségi állapotának megfelelő munkakört biztosítani, akkor a nőt fel kell menteni a munkavégzés alól, és erre az időre az állásidőre járó munkabért kell folyósítani neki.

Nem kötelezhető beleegyezése nélkül más helységben végzendő munkára a nő terhessége megállapításának kezdetétől gyermeke hároméves koráig.

A nőt terhessége megállapításától a gyermekének egyéves koráig éjszakai munkára nem lehet igénybe venni; ettől érvényesen eltérni nem lehet. Éjszakai munkának minősül a huszonkét órától hat óráig végzett munka.

A gyermeke egyéves koráig csak beleegyezésével lehet egyenlőtlen munkaidő beosztás szerint, vagy osztott munkaidőben foglalkoztatni nőt.

A nő terhessége megállapításától a gyermeke egyéves koráig, túlmunkára (készenlétre) nem vehető igénybe.

A terhes, illetve egy évesnél fiatalabb gyermeket nevelő nő heti pihenőnapját csak hozzájárulásával lehet összevontan kiadni.

A terhes, illetve a szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen.

A nőnek a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy óra, ezt követően a kilencedik hónap végéig egy óra munkaidő-kedvezmény jár. Ikrek esetében a munkaidő-kedvezmény az ikrek számának megfelelő mértékben jár. A munkaidő-kedvezmény a munkaidő kezdetekor, illetve végekor is igénybe vehető, és akkor is jár, ha az anya nem szoptatja, hanem mesterségesen táplálja gyermekét. Az örökbe fogadó anyát is megilleti a kedvezmény.

A szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót - aki általában az anya - vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évesnél fiatalabb egy gyermeke után kettő, két gyermeke után négy, kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

A munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg a gyermek 3. életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából; a gyermek 14. életéve betöltéséig, ha gyermekgondozási segélyben részesül; a 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása érdekében. A munkáltató ilyenkor köteles kiadni a fizetés nélküli szabadságot, amelyet természetesen elsősorban a nők vesznek igénybe.

Táppénz nemcsak a beteg, keresőképtelen munkavállalónak jár, hanem a beteg gyermek ápolása céljából a szülőnek is (jellemzően az édesanyák veszik igénybe). Egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 84 naptári napon keresztül; háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 42, egyedülállónak 84 naptári napon át; hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 14, egyedülállónak 28 naptári napon át.

A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a nő munkaviszonyát a gyermekápolási táppénz ideje alatt, valamint a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság, továbbá a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság időtartama alatt. A felmondási idő csak a felmondási védelem megszűnését követő 30 nap múlva kezdődhet el

Kedves kérdező:

1. mindig hatályos jogszabályt nézz, akkor nem tájékozódsz félre, a törvény megváltozott - igaz a téged érintő rész nem, de ezzel az erővel az is változhatott volna.

SZóval mindig hatályost keress, az az első lépés.

2. Igen, valóban el kell engedjen a kötelező vizsgálatokra, ha tudja, hogy arra mégy. Mivel nem tudta,m hanem csúsztattál, szabit vettél ki, stb, így nyilván nem kötelezheted arra, hogy visszamenőleg új szabit adjon, vagy visszaadja a lecsúsztatott óráidat. Hiába másoltad be a törvényt, sehol nincs benne, hogy utólag rendezeni köteles ezt a helyzetet, miután korábban te nem ezt mondtad - "ilyen-olyan indokkal".

Így ugyan miért kellen neki bármit is rendezni, ha lvázi megtévesztetted?

Érted már? Mostantól természetesen mindig elmehetsz, ehhez jogod van, de visszamenőleg? Nem is értem, hogy gondoltad.