Meddig tart még ez az állapot?

De kedves...

Én ugyanígy voltam, az első 3 hónapban, iszonyatos fáradtság, elgyötörtség, folyamatos émelygés, erőtlenség. Munka után hazaértem, és alig vártam, hogy lefeküdjek aludni.

Jellemzően a második trimeszterre elmúlik, nekem el is múlt.

Képzeljétek el, hogy itt ülök a gép előtt, egyik kezemmel az egeret fogom, a másikkal a fejemet támasztom és közben halál unalmas fejet vágok, félig lehunyt szemekkel! :)

9hetes múltam, mintha csak én írtam volna ki a kérdést! :)

Rettentő hányinger, folyamatos fáradtságérzet, kedvetlenség és totál szétfolyva érzem magam itt a székben. Nem túl nagy kedvvel megcsinálom a napi teendőket, ezek után pedig úgy ülök le, mint aki legalább 24órán keresztül végzett volna valami fizikai munkát, és csak az alvásra tudok gondolni :)

1-2 hét

nem te hagyod el magad, ez ilyen, nálam is így volt, a szervezetnek kell egy kis pihi, mert turbó dolgozik, minden energiára szüksége van

Marha kedves egy férjed van... nem te hagyod el magad, ez tényleg tud ilyen szar lenni. Én már túl vagyok rajta, mert 20 hetes múltam, de az elején, a 6-9. hétig ugyanígy voltam, mint te, egész napos brutál hányinger, néha hánytam is, annyi erőm alig volt, hogy pisilni kimenjek, feküdtem csak, mint egy darab fa. Volt, hogy csak üres zsömlét bírtam enni napokig. Még amúgy a 14. hétig rosszul voltam, de a 9. után már össze bírtam kapni magam, addig nem.

Mondjuk az én férjem totálisan megértette, nem vagyok alapból egy hisztis nő, aki mindenbe bele akar halni, szóval sejtette, hogy ez most elég durva lehet, és gyakorlatilag mindent megcsinált helyettem itthon, kérdezte, mit kérek, hozta az ágyba a kaját (már amikor bírtam enni), szaladt a lavórral, mikor hirtelen jött rám a hányás, mindig úgy ment boltba, hogy megkérdezte, kívánok-e valamit, vagy van-e valami, amit úgy érzem, hogy bírnék enni és már hozta is. Soha egy rossz szót nem hallottam tőle, azt mondogatta néha, hogy bárcsak legalább egy napra átvehetné tőlem ezt a kínlódást.

Megmutathatnád a válaszokat a férjednek, hátha kicsit elgondolkodik magán... Neked pedig kitartást, elmúlik idővel!