Tényleg akkor sznobság, hogy valaki nem vesz részt a terhessége során sztk-s terhesgondozáson?

Mindenki úgy él, ahogy akar. Ha te nem jársz, nem jársz. Ez nem sznobság, és az ismerősödnek semmi köze hozzá.

Nem sznobsag. A kismamák nagy többségének van fogadott orvosa, az sztks terhes gondozásra max az egyszeri anyasági segély miatt járnak, aminek ugye feltétele

Én sem tudom, hol van az sztk-s terhesgondozás, pedig már a második gyermekem várom. Az orvosom magánrendelésére járunk, és ad abszurdum, magánklinikán fogok szülni megint. Mindenki másra költ. Mi nem szoktunk nyaralni menni, nem azért, mert nem telik rá, hanem mert nem akarunk. Ez viszont annyira fontos esemény a számunkra, hogy minden percét így akarjuk megélni. Csendesen, nagy figyelemmel, távol a tömegtől és a szokásos rendszertől. Ha emiatt sznobok vagyunk, vállalom. Én nem hiszem. Egyszerű életet élünk, szolidak és visszafogottak vagyunk, és csak azért mert erre most telik, nem fogom szégyelni magunkat.

Én csak azért járok oda,mert a dokimnak, akinél már szültem, és ragaszkodom hozzá nincs magánrendelése,egyedül ott dolgozik. Ha lenne magánja csak oda mennék.

Nem sznobság.Én vizelet és vérnyomás mérésre járok csak annak az eredményét viszem a dokihoz magánrendelésre mert ott ő ilyenekkel nem foglalkozik de egy épületben van az egész és nála sose kell várnom

Se terhes gondozásra nem járok,se semmilyen gondozásra sem az sztk-ban.Ha annyira gazdag lennék,amilyen sajnos nem vagyok,akkor még szülni is csak magánklinikán szülnék.Ahová tehetem magánrendelésre megyek,meg vannak a jól bevált helyeim,és nem tartom magam sznobnak,csak voltak már olyan eü-s gondjaim,hogy tudom,az egészség bármennyi pénzt megér,és ha 10.000-el kevesebb jut egy hónapban mert magánorvosra kellett költeni,akkor annyi,és lenyelem a békát!

Mindenki oda jár ahova akar, meg amire lehetősége van. Én pont az ellentétét tapasztalom a környékünkön, lenézik és szidják azokat akik sztk-ba járnak. Ismerősöm férje durván szidta azokat akiknek nincs lehetőségük erre. Második gyereküknél mit ad isten anyagilag megingott a család helyzete és végig sztk-ba járt a kismama. Szívesen a képébe vágtam volna a kedves férjének a korábbi mondatait.

Én magánrendelésre járok, mert a dokimban bízok és így mindig ő vizsgál, ő lesz velem a szülésnél, állami kórházban, ahol dolgozik. Ez nem sznobság, hanem a biztonságérzet.