Igaz-e, hogy az autók üzemanyag fogyasztása lineárisan növekedik vagy létezik egy optimális sebesség?

Van egy optimális fordulatszámtartomány, ahol a legkisebb a fogyasztás (ennél alacsonyabb esetén fulladozik a motor, nem jó az égés és azért fogyaszt többet).

Nyilván a legnagyobb seb.fokozatban lesz a legkisebb a 100 km-re vetített fogyasztás, mert így hamarabb tehetjük meg a távot.

Egyetértek.

A fogyasztás nem a sebességtől, hanem a motor fordulatszámától füg.

100 km/h körül a légellenállás, és kisebb mértékben a gördülési ellenállások jelentős mértékben növekedni kezdenek, pontosabban a sebesség négyzetével.

Ezért, ugyanazon teljesítményű motor, kis fordulatszám emelkedéséhez is több üzemanyag kell, hisz nagyobb ellenállást kell leküzdenie. Ezért jobb az, hogy ha nagyobb teljesítményű motorunk van, mert azok az magasabb teljesítmény leadásához kevesebb üzemanyagot igényelnek. Tehát ugyanazon karosszériába egy 1,3-as motor, és egy 1,6-os esetén a fogyasztás autópályán az 1,6-os javára billenti a mérleget.

Az üzemanyag fogyasztás nem pont a sebességgel van egyenes arányosságban, inkább a mértékletes, egyenletes autóvezetés! Gáz, fék, gáz, fék hatás jelentősen megnöveli a fogyasztást!

Vannak bizonyos jó tanácsok, illetve tapasztalatok, ami alapján minimalizálható a felesleges üzemanyag "pazarlás"!

Többek között: kigyorsításnál ne pörgessük a motort 2,5-3ezer fölé a mutatót, a gázpedált csak 2/3-ad részig nyomjuk be, fékezés helyett használjuk motorféket (főként télen, de egész éven át)! Ez utóbbi sokat segíthet, pl. ha egy lejtőn gurulsz lefelé, akkor ne a féked nyomd hosszan, hanem tedd kisebb sebességbe (pl. 3-masba), és hagyd hogy az autót megfogja a fokozat, illetve a fordulatszám felfusson akár 4-5ezer-ig. Ez nem baj, hiszen ilyenkor szinte nulla a fogyasztás (a nagy fordulat ellenére is), hiszen alapjárati üzemanyagot fogyaszt, ami óránként 1-1.5 L-t jelent!

Illetve nem árt tudnunk, hogy a hosszan tartó utazás során helyesen megválasztott, ÁLLANDÓ sebesség kisebb fogyasztást jelent, mint hogy előzgetünk, besorolunk, majd újabb kigyorsítás! Ezt kell elkerülni, és a hatás szemel látható lesz a fogyasztáson!

10.01-essel alapjában egyetértek, de a motorfékről szólva hibázott picit.

"szinte nulla a fogyasztás (a nagy fordulat ellenére is), hiszen alapjárati üzemanyagot fogyaszt, ami óránként 1-1.5 L-t jelent! "

Motorfék esetén bizonyos fordulat fölött egy elektromágneses szelep teljesen elzárja a benzin útját (kb. a Ladák óta) és csak akkor nyit ki, ha tényleg kell az alapjárathoz.

Szóval érdemes motorfékezni.

ez a motorfékes dolog nem igaz így ebben a formában hogy ladák óta. Bizonyos típusoknál igaz, de ma is kaphatóak olyan autók, amelyekre ez nem igaz.

egyébként nem linerálisan hanem négyzetesen növekszik a sebességtől függően, a légellenállás miatt.

10.01-es vagyok!

A motorfék a legjobb spórolási lehetőség, na meg nem kopik el a fékbetét sem!

De hogy a légellenállásról is beszéljük: lehúzott ablak mellett többet eszik az autó, így inkább a klímát javasolják a szakemberek, ami 1 L-rel növeli "csupán" meg a fogyasztást 100 km-en. Én amondó vagyok, hogy a nagy nyári melegben az alábbi módszert alkalmazzuk: ablakok fel, klíma bekapcsol, 2 perc után ki, belső keringetés bekapcsol, és légkondit 2-es fokozatba állítani. Majd ezt a folyamatot addig ismételgessük, míg szükséges! Így nem pörgeti folyamatosan a fordulatszámot, csak szakaszosan! FONTOS: klímát emelkedőn kapcsoljuk ki! (Egyrészt az üzemanyag miatt, de legfőképpen a lendület vesztés elkerülése végett: ne szenvedjen a motor!)

Kedves 10.01-es,

a klíma nem a fordulatot pörgeti, hanem a teljesítményből használ el 10-15 %-ot, az örökös ki-be kapcsolgatása veszélyesen elvonja a figyelmet a vezetéstől, műszakilag is káros, és a termosztátot is erre találták ki.

Az emelkedőn való kikapcsolása helyett inkább az előzés közbenit javasolnám.

A légellenállás olyan közegellenállás, amellyel mozgó test levegővel telt térben találkozik. Nagy sebesség esetében ezt leginkább a levegő tehetetlensége okozza, melyet a mozgó test útjában szintén mozgásra indít; közelítőleg a sebesség négyzetével arányos. A légellenállás keletkezéséhez a súrlódás is hozzájárul, mely a mozgó test sebességével arányos. A légellenállás általában annál nagyobb, minél nagyobb felületű a mozgó test, illetve minél nagyobb a sebesség és a levegő sűrűsége.

A gördülési ellenállás mellett a légellenállás jelenti azt az irányadó tényezőt, amely egy jármű dinamikáját és gazdaságosságát meghatározza. Minél nagyobb a légellenállás, annál nagyobb erő szükséges ahhoz, hogy egy járművet egy meghatározott sebességre gyorsítsa és ezt a sebességet megtartsa. A légellenállás a járművet körülvevő levegő nyomási ellenállásából és a jármű felületének súrlódási ellenállásából tevődik össze. A jármű mozgási irányával ellentétes irányban hat, és a jármű sebességétől, a homlokfelületétől, a légellenállási együtthatótól (Cw) és a légsűrűségtől függ.

A légellenállás a következő képlet segítségével számítható ki: Légellenállás = a jármű sebessége a négyzeten x homlokfelület x Cw érték x ½ légsűrűség