Mi a különbség a diesel és benzines kocsik között? Előnyök, hátrányok?

Benzin: Többet fogyaszt, de kevésbé kell drágább alkatrészt cserélni.

Dízel: Kevesebbet fogyaszt, kevesebbet bír és gyakrabban kell drágább alkatrészt cserélni.

Persze sok változó tényező van.

Teljesítmény pedig... elég sok féle motorral szerelik a kocsit, mikor melyik jobb.

Nos kb ennyi.

Dízel: alacsonyabb fogyasztás, alacsony fordulaton nyomatékos motor, vannak olyan alkatrészei, amit ha cserélni kell drága. A nagyobb kompresszió miatt tartósabb blokk. Újonnan drágább, használtan kb egy áron van a benzinessel.

Benzin: Többet fogyaszt, pörgősebb motor, egyszerűbb szerkezet. Bár manapság már a benzinesekre is ráteszik a turbót, nagy nyomású befecskendezést, kettős tömegű lendkereket és hasonlókat. Rövidebb távokra valóban előnyösebb, mert gyorsabban melegszik és az égés jellegéből adódóan kevésbé kokszolódik.

Használtan ugyan az a típusú autó kb ugyan olyan áron van benzin és dízelmotorral is. Sokkal többet jelent árban az állapot, futás, évjárat, felszereltség, stb. Újonnan egy dízelmotornak fél-egy millió Ft felára is simán megvan.

Fenntartani kb 250-300ekm-ig a dízelt olcsóbb, az alacsonyabb fogyasztás miatt. Kb ekkortól lehet számítani rá, hogy olyan alkatrészek is elfáradnak, aminek a cseréje vagy felújítása már zsebbenyúlósabb.

Teljesítmény befolyásolásást nem tudom értelmezni. Létezik sokféle teljesítményű dízel és benzinmotor is. Azonos lökettérfogatok mellett, kb azonos teljesítményt ad le egy mai szívó benzin és dízelmotor is. Viszont a dízel motor nyomatéka akár kétszerese is megvan a benzinesnek, ráadásul már jóval alacsonyabb fordulaton rendelkezésre áll.

Ha turbó benzinest nézünk, ott a nyomatékok már közel azonosak, teljesítményre viszont a benzin többet tud. De a többlet teljesítmény sincs ingyen, jóval többet fogyaszt, mint a dízel.

"Lehet hogy hülyességet mondok, de ez azt jelenti hogy jobban "harap", jobban megy az autó, mondjuk egy előzéskor? Mindezt kis fordulatszámnál, tehát kisebb sebességnél (is)? "

Nagyjából ezt jelenti, és igen, a turbódízelek előzéskor a leghasznosabbak, mert nem kell agyonpörgetni, sőt még visszaváltani sem kell feltétlenül, de az autó jól fog gyorsulni. Ez az egyik oka, hogy aki megszerette a turbódízelt, az már nehezen tér vissza a benzinesre.

" benzines és diesel fogyasztásra tudok példát hogy hány litert fogyasztanak adott kilométeren? "

Mondok egy példát: Ford Focus 1.6 benzines: 7-8 liter körül átlagosan, 1.6-os turbódízel pedig 5 litert. És a dízel sokkal jobban megy (vezettem mindkettőt).

"- benzinesnél mit értünk pörgősebb motoron? "

A dízel csak 4500-ig bír pörögni, a benzines 6500-ig, és jobban bírja a nagy fordulatot. De ez igazából nem túl nagy előny a hétköznapokban, főleg egy átlagembernek, akit nem érdekelnek, és nem is ért ehhekhez a dolgokhoz.

Azért tisztázzuk már hogy milyen motorokat hasonlítunk össze.

Baromira nem mindegy hogy egy 1Z 1.9 TDI-ről van szó,vagy egy kis 1.2-es 3 hengeres CR-ről,vagy egy mai csúcs 2-2.2 CR dízelről,amik akár 130-140 lóerőt is tudnak literenként.

Ahogy az sem mindegy hogy egy kis köbcentis de magas fordulatra tervezett "rizsrakétát" nézünk,vagy egy akár nagyobb,8 szelepes,alacsonyabb fordulatú motort,vagy éppen egy 2 literes turbóbenzint.

Úgy alapvetően,a dízel jóval alacsonyabb fordulattartományon üzemel mint egy benzines,ellenben (hasraütésre)már 2000-en tudja a maximum nyomatékát,ahonnan fokozatosan csökken a nyomaték,majd valahol 4000 körül lesz a teljesítménycsúcs.Ergo egy dízelnél valahol eközött a két fordulat között gyorsítunk,viszont visszakapcsolni nem igen szokás,mert esik a nyomaték a fordulat növekedésével.

Egy szívóbenzinnél ezzel szemben nem 2-3 ezerről kezdünk bele egy fickós előzésbe,hanem 4-5 ezerről,majd pörgetjük 6-7 ezerig,a jobbakat akár 8-9 ezerig is.

Ugyanis a benzinesek valahol 3500-4000 körül kezdenek feléledni,kb 4-5 ezer között tudják a nyomatékmaxot,és 5500-6500 körül a teljesítmény,a jobbak pedig 7-8 ezer körül.

"Lehet hogy hülyességet mondok, de ez azt jelenti hogy jobban "harap", jobban megy az autó, mondjuk egy előzéskor? Mindezt kis fordulatszámnál, tehát kisebb sebességnél (is)? "

Lényegében igen,de közben mégsem.

Ugyanis ahogy írtam,máshogy előzünk egy 100 lovas 1.9 TDI-vel,mint egy 100 lovas 1.5 szívóbenzinnel.

Ugyanis a dízellel visszaváltás nélkül előzöl,ugyanis ahogy mondtad alacsony fordulaton is harap,ellenben a benzinest ilyenkor visszakapcsolod,mert az meg fent erős,lentről nem tud úgy húzni.

Viszont a váltó áttétel is más,általában egy kisebb szívó 100-nál 3 ezret pörög egy 5-s váltóval,míg egy dízel jó ha 2 ezret.

Aztán az megint másik kérdés hogy ki melyik variációt szereti,viszont általánosságban a hozzá nem értő emberek félnek a magas fordulattól,azt hiszik káros,meg minden baromságot beleképzelnek,így nem forgatják a szívót,és egyből rávágják hogy lomha,meg erőtlen.

Na meg aztán nem is mindenki tud visszakapcsolni,úgyhogy inkább elkezd megbarátkozni a dízellel.

"-régebbi dízelnél minek a cseréjére kell számítani és mennyire zsebbe nyílósak ezek? "

Itt se ártana pontosítani,de például ha egy 1Z 1.9 TDI (90Le) nézzük,akkor ott leginkább amivel probléma lehet,az a turbó(kör),az adagoló és a porlasztók.

Mivel tucatmotor,ezért tulajdonképpen gombokért megvehető hozzá akármi.

"Lehet hogy hülyességet mondok, de ez azt jelenti hogy jobban "harap", jobban megy az autó, mondjuk egy előzéskor? Mindezt kis fordulatszámnál, tehát kisebb sebességnél (is)?"

Igen. Egy előzéskor egy szívó benzinesnél visszaváltasz és pörgeted a motort, hogy legyen erő a manőver kivitelezéséhez. Ezzel szemben dízelnél csak annyit csinálsz, hogy jobban rálépsz a gázpedálra éa megindul mint a golyó.

"- benzines és diesel fogyasztásra tudok példát hogy hány litert fogyasztanak adott kilométeren?"

Nagyon lesarkítva sacc/kb dízel 5 liter, benzin 7-8.

"- benzinesnél mit értünk pörgősebb motoron?"

Pont ezt amit írtam fentebb. Ha erő kell, vissza kell váltani, mert kell a fordulat a motornak. És pörgetni 5-6-7e-rel.

Mi az hogy kokszolódik?

Ne menjünk bele nagyon! A lényeg hogy a dízelnél technikai okokból nem olyan tökéletes a keverékképzés, mint a benzinnél. A turbó sem azonnal tudja szállítani a tökéletes égéshez szükséges levegőmennyiséget, idő kell neki, míg az injektorok szinte azonnal spriccelik a naftát. Ezek miatt bizonyos körülmények között nem mindig tökéletes az égés, korom kerül a kipufogórendszerbe. Ez önmagában nem lenne baj, mert ki tud égni. De ha valaki rövid távon használja az autót, alacsony fordulatszámon és még csak az üzemi hőfokot sem éri el, nincs akkora hő a kipufogóban, hogy elégjen a korom. Ezért szépen a csövek belsején lerakódik. Lerakódik pl az EGR szelepben is és hasonló helyeken, ami nem jó, műszaki problémákhoz vezethet.

Egy szívó benzinesnél ez nem jellemző. Többek között ezért ajánlott inkább városba, rövid távokra a benzinmotor.

"-régebbi dízelnél minek a cseréjére kell számítani és mennyire zsebbe nyílósak ezek?"

Főleg az üzemanyagrendszer és a kettős tömegű lendkerék, esetleg még a turbó ami nem olcsó.

Bár manapság már egy turbófejújítás gyári új középrésszel is megvan 80-140eFt körül.

Lendkerékcserénél ajánlott a kuplungot is cserélni tárcsával, kinyomócsapággyal szerkezettel együtt. Ez nagyjából típustól függően 100-300eFt.

Nagynyomású szivattyú, pl egy 12 éves dízel Opelhez 700.000Ft, ha nem újítható fel. A bontott, vagy utángyártott nyilván ehhez képest olcsóbb.

Injektorok 50-200eFt/db és 4 db minimálisan szokott belőle lenni egy motorban.

Nagyjából ezek...