Halálos balesetet látva nem tudtam segíteni, leblokkoltam. Lelkiismeret furdalasom van?

Szomorú, ami történt! Én másként vagyok bekötve: stressz/vészhelyzetben nálam beindul egy azonnali cselekedni/segíteni reflex. Elütött gyalogoshoz én szaladtam oda elsőnek, helyeztem stabil oldalfekvésbe, közben hívtam a mentőt. Igazából belülről jött, hideg fejjel történt minden, csak otthon pörgött le minden utólag.

Nem vagyunk egyformák, erre nem lehet se felkészülni, se gyakorolni.

Ha a mentők azt mondták, hogy nem tudtál volna mit tenni, aķkor biztosan így van. Nem rajtad múlott.

De érthető, hogy megviselt. Idővel majd jobb lesz.

Én se tudtam volna mit csinálni. Egyszerűen akkor nem jutnak eszembe azon lépések amit balesetkor tenni kell.

A mentők számát se tudom..

Nem kell tudni a mentők számát, elég belekiabálni a gúgli mikrofonba(ott van a kezdőképernyőn) a bekapcsolt GPS pedig segít a központnak(is), hogy rádtaláljanak, ha lövésed sincs, hol vagy..

csak a villogó villogjon, és állj odébb, mert elcsapnak téged is..

egy darabig ezzel fogsz élni...

Voltam hasonló szituban elsőnek megálló autósként. Halál nem történt, de súlyos sérülés, vér, jajgatás az volt, fejre állt az árokban egy kisbusz. 9-ből 7 utast kisegítettünk a járműből, ketten viszont beszorultak súlyos láb és potenciálisan gerincsérüléssel. Őket telefonos (112) utasításra nem mozdítottuk, megvárták, míg kiérnek a tűzoltók és a mentők.

17 voltam friss jogsival, családi nyaralásból hazafele menet. Én nem blokkoltam egy pillanatra sem, eszembe se jutott ilyesmi.

Ha te leblokkoltál, azzal sincs semmi baj, nem vagyunk egyformák. Valószínűleg hiába nyugtat itt bárki kommentelve, rajtad az nem sokat segít. Majd az idő megoldja, ez van.