Normális ha egy szabálytalanság előtt/után van az emberben egy kis idegesség?
Ezalatt értem akár a gyorshajtást.
Személy szerint nyugodt sofőr vagyok, de kár lenne tagadni,hogy sosem mentem gyorsan, vagy sosem követtem el szabálytalanságot.
Nagyjából minden szándékosan elkövetett vétségemre emlékszem, tehát tényleg nem sok van.
Viszont én ilyenkor mindig idegeskedek kicsit, például A-ból B-be kevés időm van eljutni, de fontos,hogy ott legyek, 90 helyett megyek 120-al, és azért van bennem egy félsz.
Ugyan így egy előzésnél is ha jönnek szemből (de még messze van).
Bízok magamban, ez az idegesség nem olyan,hogy remegek, de semmiképpen sincs bennem az a nagy nyugalom ami amúgy lenni szokott.
A napokban egy ismerősömmel mentem, és ő meg Budapesten dupla zárót átlépve, vagy akár buszsávban nagy sebességgel előzve vidáman énekelte a rádióból szóló zenét, hátradőlve az ülésében, miközben egy kézzel fogta a kormányt, mert a másik kezével a dallamra hadonászott.
Bármi történt, nem zavartatta magát, nem szidott senkit, teljesen nyugodt volt.
Számomra ez volt a furcsa, és erről a személyről tudom,hogy kevesebb ideje van jogosítványa mint nekem, és biztosan kevesebbet is vezetett.
Persze egyértelműen felelősségteljesebb ember is vagyok nála, de azért elgondolkoztam,hogy én miért idegeskedek ilyeneken, más meg miért nem?Melyik a normális(abb)?
Ti hogy vagytok ezzel?
válasza:Én is így vagyok. Az a furcsa hogy mikor nem én vezetek akkor objektíven látom a dolgokat hogy pl. egy adott előzés nem veszélyes simán elfér, viszont ha én vezetek akkor sokkal óvatosabb vagyok és kis ideg közrejátszik.
Főleg mióta volt egy balesetem, ahol nem is én voltam a hibás.
válasza:Beállítottságtól és tapasztalattól függ leginkább.
Minél többet vezetsz, annál magabiztosabb vagy, nem idegeskedsz apróságokon.
A beállítottság meg... Nem izgulok fölösleges dolgokon, nem komplikálom túl az életem. Lehet felelősségteljesen és megfontoltan élni anélkül is hogy leizzadnál minden döntésed előtt/után. Ez a vezetési stílusodon is látszódik. Nem vagyok őrült, nem rángatom a kormányt és nem kockáztatom más életét, de amit veszélytelennek ítélek, azt mindenféle stressz nélkül megteszem, még ha szabálytalan is. Előre kell gondolkozni, előre kell tervezni, a menet közben történő váratlan eseményekhez pedig apró korrekciókat kell alkalmazni.
Vezetésre vetítve ilyen pl az M3 budapesti szakasza. Látod az autókat, látod a tempójukat, mindig előre tervezed hogy melyiket merről előzd ki hogy folyamatosan haladhass, a váratlan sebességváltozás/sávváltás esetén pedig picit alakítasz a terven. Mint az az ugrálós játék ahol egy folyón/úton kellett átjutni.
válasza:Nem mondanám, hogy görcsölök, de hogy teljesen nyugodt vagyok azt sem.
Őszintén szólva leginkább a következményektől félek, a hatóság részéről.
Ugyanis, mint a legtöbb ember, én is úgy gondolom,hogy velem nem történhet meg az,hogy balesetet szenvedjek, vagy hogy meghaljak, esetleg megöljek mást.
Elképzelhetetlennek tartom, de persze ez is gátol valamilyen szinten, inkább tudat alatt, olyan ösztön szinten.
válasza:#2 hozzászólóval teljesen egyet értek
én is ugyanígy működök
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!