Vonatot milyen technikával fékezik le?

Konkrétan melyik szimulátor ez? Milyen mozdony? Rengeteg fékező és kormányszelep típus létezik, amiknek eltérő lehet a működésük.

Azért játszik a fékkel, hogy ne úgy álljon meg mint aki falnak megy. Egy vész vagy kényszerfék esetén a teljes fékhatás kialakul, nem szabályozza semmi, a csúszás elkerülése miatt különböző csúszásvédelmi berendezések vannak a rendszerben. Nem kell számítógépre gondolni, elég egy levegős érzékelő, ami a fékhenger nyomásba belecsapol ha érzékeli, hogy hirtelen megállt a kerék.

Én igazából nem sokat értek a vonatok fékezéséhez, pedig már 30 éve vasutas vagyok.

De ilyesmiről én még nem hallottam, hogy hamarabb állna meg a vonat, ha nem teljes fékezést alkalmaznak. Ez teljesen más fékezési módozat, mint az autónál, ahol a gumi anyaga belesimul az út egyenetlenségeibe, és túl erős fékezésnél megszűnik ez a kapcsolat. A vonatnál két vas simul össze, bármilyen simák is, de vészfékezésnél simán elmegy az összes levegő, ami a féktuskókat elemelné a keréktől, és csak azért nem (vagy nem feltétlenül) blokkolnak a kerekek, mivel a féktuskó-kerék közti súrlódás se sokkal nagyobb, mint az egymásnak nyomódó kerék-sín közti súrlódás.

Vészfékezésnél egy könnyebb személykocsi vagy üres tehervagon néha "ugrál" a síneken, ahogy rövid időre blokkolnak a kerekek, de teli tehervonatnál szerintem ilyen jelenség nincs.

Az biztos, hogy bonyolult elektronika nincs, tekintve, hogy egy tehervagon nincs is összekábelezve a mozdonnyal, csak a fékcső van, egyetlen (működő) rendszer végig az egész vonaton. Ha a csőből bárhol elmegy a levegő, akkor a vonat fékezni fog.

"És miért szakaszosan kell fékezni a vonatot, miért nem elég ha fixen befékezik a vonatot és megállásig hagyják abban a fokozatban?"

Nem kell. De nem vagyunk szuperhősök. Nem tudjuk minden egyes helynél, hogy melyik fánál kell ráhúzni a teljes üzemi féket, hogy még egy oldást is beütemezve "egy fék egy oldással" megálljon.

Tehát a magyarázat: sokkal könnyebb úgy fékezni, hogy ráhúzol valamennyit, aztán majd meglátjuk. Ha nem lassul eléggé, még húzunk rajta, ha túlságosan lassul (hamarabb megállna így, mint kéne), akkor oldunk rajta.

Vannak persze helyek, ahol már az ember tudja, "ha innen még odahúzok mindent, megáll", és akkor azt láthatod, odahúzza teljesen, és a végefelé elindítva az oldást (hogy a vége szép legyen) megáll nulla korrekcióval. De ehhez nagyon kell ismerni a helyszínt, a mögötted lévő kocsik féktechnikai jellemzőit, és gyakorolni nagyon sokat. És még lehet így sem sikerül (hamarabb megáll, mert aznap épp jobban fékeztek a kocsik, mint két napja, vagy épp lejössz egy kocsival a peronról...).

Összegezve: ha nem korrigálnának bele, túl hamar megállna. Vagy túl későn. Mi is csak emberek vagyunk, bele-belejavítgatunk, hogy a végén ott legyen a vonat eleje, ahol akartuk, végtére is ez a legfontosabb szempont. De ideális esetben a lehető legkevesebb ilyen korrekcióval történne a megállás, ahol a vonat a lehető legtöbb ideig azonos fékfokozattal lassult. Csak ezt nehéz kivitelezni, de gyakorlással javítható.

Tényleg nem olyan egyszerű minőségi módon megállni, mint amilyennek tűnik.

Válaszolva még egy felvetésedre, nyilvánvalóan a legnagyobb fékfokozatban lassul a legjobban (ha nem csúszik meg). De az a lehető legnehezebb megállási mód, ha az utolsó pillanatig rongyolsz teljes sebességgel, majd a teljes üzemi fékkel ráfékezel. Mert ha elszámolod, túlmegy a peronon. Szóval nem feltétlen érdemes kockáztatni, csak ha hosszabb a peron (tehát ahol a szokásos megállási hely után még mindig van peron, ha tévednél, max többet gyalogolnak). Ezért nem centizgetjük általában a végletekig ki a fékezést, minek. Az az elvárás, hogy biztonságos legyen, nem pedig, hogy hazardirozzunk. A szimulátorban túlmész, semmi gond, újratöltöd a játékot. A valóságban meg az első kocsi mellett nincs peron, leszállnak, elesnek, mentőt kell hívni, kinek hiányzik ez?

Ha van még kérdés, írd nyugodtan.