Miért majdnem mindig nyugatról száll le a repülő Debrecenben?

A repülőterek leszállópályáinak tervezésekor figyelembe veszik a területen uralkodó szélirányt. Mindig úgy tervezik a leszállópályát, hogy a szél legtöbbször a pálya tengelyével párhuzamosan fújjon egyik vagy másik irányban. Így a gépeknek nem vagy csak ritkán kell keresztszélben fel- és leszállniuk, ami megkönnyíti a pilóták életét.

Fel- és leszálláskor tehát szembeszél vagy hátszél fúj. A repülésben a hátszél pedig közel sem olyan jó dolog, mint a szárazföldi járműveknél: ha hátszélben repül a gép, akkor a levegőhöz viszonyított sebessége kisebb lesz, csökken a szárnyain ébredő felhajtóerő. Leszállni is nehezebb így, mert hamarabb átesik a gép. Nagyobb sebességgel kell földet érni, a fékeknek többet kell dolgozniuk, hogy biztonságosan megállítsák a gépet.

A szembeszél viszont nagyon jó dolog: ilyenkor a gép álló helyzetében is termel némi felhajtóerőt a szárny, tehát jóval lassabban lehet földet érni, mint szélcsendben, hamar megáll a gép, könnyebb a pilóták dolga.

Ezért aztán a széliránytól (is) függ, hogy egy kifutópályát melyik irányban használnak. Nem ismerem a debreceni repülőtér adottságait, de lehet, hogy a szél gyakrabban fúj keletről nyugatra, mint fordítva, ezért célszerű nyugatról megközelíteni a pályát leszállásnál. Az így kieső idő és üzemanyag megér annyit, hogy biztonságosabb legyen a földetérés.

Én debreceni vagyok, és nem mindig arról száll le.

Ha más felől, akkor csak azért, mert nem arról fúj a szél.

Tehát egyértelműen az uralkodó szélirány miatt száll le arra.