Megdobnátok 3 tétellel? Jövőhéten érettségizek, de ezeket már nem tudtam kidolgozni. -mohácsi csata -a középkori magyar királyság megteremtése -a magyar gazdaság 45-80 között valami jó kidolgozott tétel kellene.

A válasz írója 44%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: ma 16:54

Bunko paraszt.

A válasz írója 70%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: ma 17:05

Hülye bu*i

Nekem csak egy hasonló című tételem van: Szent

István államalapító tevékenysége

Feladat: Mutassa be Szent István által létrehozott politikai és egyházi berendezkedés jellemzőit! Magyarázza meg hogy István államszervező tevékenysége miként járult hozzá Magyarország beilleszkedését a nyugati feudális keresztény államok sorába!

• A hatalom biztosítása

• Az egyházszervezet kiépítése

• A királyi vármegyerendszer kiépítése, a kormányzás eszközei, a gazdasági alapja.

István hatalomra jutása:

997-ben Géza halála után „művét” a keresztény szellemű primoganítúra alapján hatalomra került fia, István folytatta. Rögtön uralomra kerülésekor meg kellet küzdenie a nemzetigédhez tartozó, és a hagyományos öröklési rendet, a szeniurátust érvényesíteni kívánó Koppánnyal, később pedig hatalmát el nem ismerő Ajtonnyal, a Maros-vidék urával és az erdélyi Gyulával. A harcok során az egykori nemzetségi szállásterületek jelentős része a király kezére került. Ezekből adományozott a hűséget ígérő lovagoknak és a nemzetségfőknek.

1000-ben sor kerülhetett a királyi cím felvételére, amihez a pápától kért és kapott koronát (II. Szilveszter). A koronázás jelképezte az ország önállóságát. A korabeli hit szerint a szertartás a királyt megtöltötte Isten erejével, és az egyházi emberek közé emelte, jogot adva neki az egyházi ügyekben való döntéshez.

Kiépített vármegye rendszer:

A királyi birtokok többsége a király hatalmát képviselő királyi várak ellátását (várbirtokok), más része a királyi udvartartás és a király kisereének ellátását szolgálta (udvarbirtokok). A királyi várak élén a várispán ált. Hadi népei a várjobbágyok a királyi haderő fontos elemét alkották. A másik részét az ispán fennhatósága alá nem tartozó vitézek adták.

A királyi várak köré tartozó közigazgatási rendszer a királyi vármegye volt. Területileg lefedték az egész országot, joghatóságuk pedig nem csak a királyi vármegye népeire terjedt ki. A vármegyék élén a megyésispánok álnak, katonai, közigazgatási és bíráskodási feladatokat is ellátnak. Személye azonos a vármegyében lévő várispánnal. A vármegyerendszer az államszervezés fontos állomása volt, mert a vármegyék biztosították, hogy a királyi akarat és törvényei az egész ország területén érvényre jussanak.

Törvényalkotás:

Szent István az első törvényalkotó király a magyar történelemben. Két törvénykönyvéről tudunk, szövegük nagyrészt fennmaradt. Rendelkezései a fegyverrel is rendelkező szabadok lesüllyedésével kialakuló feudális tulajdont védték, egyházszervezéssel foglalkoztak, szakítottak a szokásjoggal, ugyanakkor a nemzetiségi társadalom hagyományai is fellelhetők benne. A bűnösöket csonkítással vagy halállal büntették, különbséget tettek szabad ember és szolga között.

Egyházmegyerendszer:

A mélyen vallásos István tudta, hogy Magyarországot elsősorban a kereszténység kapcsolja Európához, ezért a trón biztosítása után hozzákezdett a nyugati típusú egyházrendszer kialakításához. A kereszténység terjesztése, az egyházszervezet kialakítása szorosan összefüggött az új államszervezet kiépítésével.

Az egyházmegyék (püspökségek) megszervezése már közvetlen István megkoronázása után megkezdődött. A király az egyházat hatalmas földadományokkal erősítette meg, és törvényben biztosította működési feltételeit. Előírta a tized megfizetését, vagyis a termés tizedét a püspökségek szedték be. Elrendelte, hogy minden tíz falu építsen egy templomot. A pogány hitétől nehezen elszakadó lakosságot, a törvény erejével rákényszerítette a keresztény vallásgyakorlatra (böjtölés, gyónás, részvétel a vasárnapi misén).

Az esztergomi püspökséget a pápa érsekséggé emelte, s ezzel István akaratának megfelelően a magyar egyházrendszer függetlenné vált, a németbirodalmi egyháztól. A magyar katolikus egyház élén az esztergomi érsek ált.

Külpolitika, utódlási probléma:

István külpolitikáját apjához hasonlóan a békés törekvések jellemezték. Az 1020-as években Lengyelországgal keveredett határ menti háborúságba, de az 1030-ig sem ő nem vezetett hadjáratot sem komolyan támadás nem érte az országot. Ez évben azonban a száli-frank ágból származó Konrád került a német-rómaitrónra, akinek első dolga volt egy Magyarország elleni hadjárat, István azonban visszaverte a próbálkozást. Végrendeletében, mivel fia Imre vadászbaleset áldozata lett nővére és Orseolo Ottó velencei doge fiát, Orseolo Pétert jelölte ki utódjául. 1038-ban következett halálakor erős, keresztény feudális államot hagyott maga után.

nem azér, de nekem csütörtök reggel derült ki hogy nem pénteken érettségizem hanem csütörtök délután, 49 tételem volt fél napra, nehogy már jövö hétig ne tudj kidolgozni 3 tételt:)

Amúgy meg ha beütöd a googleba 4 félét kidob mindegyikre legalább..

A magyar gazdaság 45-80 közt, nem annyira tág fogalom.

Rákosi gazdaságpolitikája (államosítások, téeszesítés, padlássöprés stb..)

Kádár gazdaságpolitikája (életszinvonal fenntartása, ennek az ára, új gazdasági program, gazdasági hanyatlás a 80as évek végére mutatkozik)

Ha jó helyen nézed a tételeket, akkor elég jókat találsz. Én pl egy tételt se dolgoztam ki - kivéve emelt töri - , hanem netről szedegettem. És mindegyik használható volt:)

Ismertesse a mohácsi csata előzményeit és a csata menetét!

Tárja fel, a csata elvesztése miért eredményezte az önálló magyar királyság bukását?

1. Az oszmán török birodalom megerősödött, és Szelimet II. Szulejmán (1520-1566) követte a trónon. 1521-ben a magyarok ellen vonult. A török államrendszer a hódításokból szerzett bevételre épült. Úgynevezett arab feudalizmus jellemezte őket, vagyis minden föld a szultáné volt, amit néhány évre kaptak meg a lakosok, de nem volt örökíthető. Ezért nem is vigyáztak rá kellőképp, a rablógazdálkodással hamar kiaknázták a föld lehetőségeit. A hódítások során az ország népessége 14 millióra gyarapodott, így nagylétszámú hadsereget tudott kiállítani. A hadsereg legnagyobb részét a gyalogság (akindzsárik) tették ki. A lovasság (szpáhik) mellett jellegzetes alakulatuk még a janicsárok, akiket a meghódított országok gyermekeiből vallási fanatistává nevelt katonák alkottak. A korban újdonságnak számított a tüzérség, ami szintén jelentős erőt képviselt a török hadban.

2. II. Ulászlót tízéves fia, II. Lajos követte a trónon (1516-1526). Tanács látta el a kormányzást, meggyengült a központi hatalom. A főurak nem az ország egészében gondolkodtak, csak a saját anyagi előnyeiket tartották szem előtt. Ezért a végvárrendszert nem tartották karban, nem volt zsoldoshadsereg, Magyarország védelmi vonala meggyengült. Nagyobb török támadástól még nem kellett tartani, a törököt lekötötte a keleti határa. Habsburg Ferdinánd (az 1519-ben meghalt német-római császár, Miksa kisebbik fia) igényelte a magyar trónt is, miközben a francia király igyekezett megtörni a Habsburg egyeduralmat Európában. A szultán figyelmét felkeltette a viszálykodás és a meggyengült hatalom, ezért Európa felé fordította figyelmét. I. Szulejmán először békeajánlattal fordult a magyarokhoz, akik a Habsburg támogatás reményében elutasították azt. Ekkor 1521-ben a törökök Nándorfehérvár ellen vonultak és elfoglalták. A török fősereg azonban eltávozott, az actio radius elv miatt (ezt hadd ne fejtsem kiJ). Ezután öt éven keresztül nem támadtak újra, a magyarok azonban nem tettek semmit, hogy a védelmi vonalon esett csorbát kijavítsák, szabad utat hagytak. II. Lajos osztrák mintára központosítani akarta hatalmát, de nem sikerült a köznemesi párt (Szapolyai) és a bárói párt (Báthory) ellentéte miatt.

A veszély komolyságát csak Tomori Pál ferences szerzetes vette észre a katonai tisztviselők közül. A természetes határok védelmét próbálta kihasználni.

I. Szulejmán 1526. április 23-án indult Isztambulból. Tomori igyekezete ellenére a magyar királyi sereg nagyon lassan gyülekezett. A Drávánál igyekezett feltartóztatni a sereget, de a király és a haditanács Mohácsot jelölte ki a csata helyének. 25 ezer katona gyűlt ott össze, Szapolyai János ugyanennyivel Szeged közelében várakozott. Később se lépett be a csatába, ennek több oka is volt: a csata kimenetelére számítva kímélte seregét, ha csatlakoztak volna, nem maradt volna Magyarországnak ütőképes hadserege. Másrészt a hadsereggel az ország irányítását is megszerezhette magának (ahogy ez meg is történt). Valamint ha a török délkelet felől támadt volna, onnan tudta volna állni a csapást.

A török sereg körülbelül 60 ezer fő lehetett, így létszámban, technikában és képzettségben is messze felülmúlták a magyar hadat. 1526. augusztus 29-én ütköztek meg. Tomori Pál, Szapolyai György (János öccse), Batthyány Ferenc és Perényi Péter vezette a hadat. Hosszan elnyújtva álltak föl, hogy ne tudják őket bekeríteni. A törökök barikádja mögé betörtek először a jobbszárny seregei, elég nagy pusztítást végeztek, de megszakadt a két szárny közötti kapcsolat, a külön bekerített szárnyakat a törökök gyakorlatilag felszámolták, a magyarok leginkább csak a menekülésre gondoltak már. A nehézlovasok azonban nehezen mozogtak a mocsaras terepen, II. Lajos is életét vesztette, a Csele-patakba fulladt. Tomori Pál, Szapolyai György, hat püspök és huszonnyolc báró halt meg.

3. A mohácsi csatavesztésnek szinte egyenes következménye volt Magyarország három részre szakadása és visszaesése, ami talán napjainkig érezhető. Szapolyai vette át az ország irányítását, de délről Szulejmán, nyugatról Ferdinánd szorongatta. Az ország sorra elveszítette a végvárait, és védtelen maradt, és természetes határait elveszítve fejlődésképtelen.

15. A mohácsi csata

Ismertesse a mohácsi csata előzményeit és a csata menetét! Tárja fel, hogy a csata elvesztése miért eredményezte az önálló magyar királyság bukását.

Válaszában az alábbi szempontokra térjen ki:

Az ország megosztottsága, a királyi hatalom helyzete

Az ország külpolitikai elszigeteltsége

A katonai erőviszonyok alakulása

A mohácsi vereség okai

„,.. az országbárók közt egy sincsen, akinek elég hatalma lenne itt rendet teremteni. S jobb is, hogy nincsen, mert ez akkor egészen bizonyosan megpróbálkoznék vele, hogy királlyá tegye magát [...] az emberek itt annyira gyűlölik egymást, hogy nyugodtan elmondhatom: az alatt a két év alatt, mióta itt vagyok Budán, igaz barátokat még nem láttam a magyar király udvarában. Ehhez járul még az egyházi és világi rend közötti nagy gyűlölködés. [...]

Maradna tehát, hogy a köznemességgel próbáljunk rendet csinálni. [...] De ezek teljesen az uraktól függenek, nem tesznek mást, mint amit patrónusaik parancsolnak nekik. [...]

Az országgyűlésen mindenki arról beszél, amiről jólesik, összevissza, minden rend nélkül; a nemesek azt kiabálják, amit uraik parancsolnak nekik, s csak olyan tárgyakról tanácskoznak, amit az urak az őket szolgáló és felfogadott nemeseiknek kiadtak." (Antonio Burgio pápai követ)

„II. Lajos (1516-26) serdülő ifjú, amikor olyan férfiak álltak hódításra képes államok élén, mint VIII. Henrik Angliában, I. Ferenc Franciaországban, V. Károly, a német-római császár s a pusztulást okozó I. (Törvényhozó) Szulejmán (1520-66), a török uralkodó. Szulejmán békét ajánlott, egyelőre nem akarta Magyarországot megtámadni. Noha nem volt erő a visszaverésre, javaslatát elutasították. A Jagellók ugyanis családi kapcsolataik révén vártak támogatást. II. Lajos Habsburg Máriát, Habsburg Ferdinánd pedig Lajos nővérét, Annát vette feleségül. Csakhogy a Habsburgok ellen ekkor szinte egész Európa összefogott. I. Ferenc, »a legkeresztényibb francia király« a szultánnal szövetkezett; a pápa, Velence és Milánó létrehozta a Habsburg-ellenes cognaci (konyak) ligát (1526. május). Így a Jagellók

A mohácsi csata

II. Lajos holttestének megtalálása (Székely Bertalan festménye)

nem számíthattak a Habsburgokra, mert azok erőit európai ellentéteik kötötték le. Magyar­ország magára maradt!

A török eközben átrendezte a világot - a Kaukázustól a Perzsa-Öbölig, a Kaszpi-tengertől a Líbiai-sivatagig. I. (Vitéz) Szelim szultán (1512-20) Egyiptom seregét söpörte el ágyúival (1516-17), Övé lett a kalifa cím. Ami nem sikerült Európának - egy ideológia alapján össze­fogást teremteni -, azt Keleten elvégezte a török, további hódításra készen." (Tankönyvi szöveg)

9. A Középkori Magyar Királyság megteremtése

A honfoglalás okozta változások:

az új szállásterület jobban védhető és kisebb területű volt, mint a korábbiak; gyepű

kevesebb szabad közrendű kell a nyájak terelésére és védelmére;

a törzsi-nemzetségi vezetők a függés más fajtájára kényszerítik a feleslegessé vált harcos-pásztorokat: besorolják őket a földművelők közé, vagy feleslegessé váltak;

ez az érintetteknek társadalmi presztizsveszteséget jelentett;

kivezető útnak kínálkozott egy-két törzsi vezető irányításával zsoldos ill. egyéni zsákmányszerző hadjáratra indulni nyugatra;

ezek voltak a kalandozások;

ez a harci taktikájuk, harcmodoruk miatt sokáig eredményes volt, a feudális anarchiától meggyengül Nyugat-Európa nem tudott sikerrel védekezni;

De: a szász uralkodó, I.Henrik és I.Nagy Ottó megfékezték az anarchiát, és 933-ban Merseburgnál és 955.ben Augsburgnál nagy győzelmet arattak;

bár még voltak kisebb hadjáratok, kiderült, hogy a társadalmi feszültség levezetésére ez a megoldás nem alkalmas;

nagyobb veszély is volt: a sorozatos háborúk (és pogány voltunk) Európa közellenségivé tett bennünket;

új megoldást kellett találni, változtatni kellett, a magyarság léte forgott veszélyben

972: Géza (Gyécsa ~Gyeücsa) fejedelem lesz; feladatai:

a kalandozások megszüntetése; betagozódás a keresztény Európába;

követeket küld I.Ottóhoz, megtérési szándékkal;

nem Bizáncba, mert: azok már korábban voltak Gyulánál, Erdélyben, inkább őt támogatták;

Bizáncnak nem kellett az erős magyar állam;

Szentgalleni Bruno püspök megkeresztelte Gézát

a kereszténység nem vallási, hanem politikai kérdés volt számára;

973.március: Quedlinburgba, I.Ottó birodalmi gyűlésére követeket küld, hittérítőket kér;

a nagyfejedelem örökletes birtokai behálózták az egész országot, katonai erővel le tudott verni minden lázadást;

katonai ereje fenntartását saját erőforrásokból oldotta meg, a nagyfejedelem nem vett részt a kalandozásokban, így nem gyengül ereje a kalandozások kényszerű befejezése után;

hadereje:

nehézfegyverzetű zsoldossereg: orosz-varég testőrök:

kétélű, egyenes kard, sodronypáncél, sisak; ellátásukat a vámok, a só- és ezüstbányák jövedelme és az első királyi adók biztosították

magyar törzsi-nemzetségi katonaság: könnyű fegyverzetűek: fokos, kopja, szablya; eltartásuk a szolgálónépek dolga;

csatlakozott népek katonai segédcsapatai: székelyek, besenyők; felderítés, utóvéd;

nagycsaládok, a családi gazdaság tartotta el őket;

Szent István

születési időpontja bizonytalan, 970 körül, Esztergomban született; Vajk <talán: baj török: ’gazda’ + k: kicsinyítő képző>;

Géza dinasztikus okokból Civakodó Henrik bajor király lányát, Gizellát kérte meg;

997: Géza meghal, előtte Istvánt jelöli (a seniorátus helyett a primogenitura);

ellene Koppány (ő az egyetlen élő férfirokon, Géza és Koppány testvérek voltak, Árpád dédunokái)

az egyház is ellenzi: a levirátus (sógorházasság) paráznaság;

997: Veszprém mellett István és nyugati lovagjai (Vecellin, Hont, Pázmán) legyőzik Koppányt;

1000.dec.25.előtt István Asztrik meseritzi apátot királyi koronáért és egyházszervezési intézkedéseinek jóváhagyására Rómába küldi II.Szilveszter pápához;

1000.dec.25. vagy 1001.jan.1.: Istvánt a II.Szilveszter pápa vagy III.Ottó német-római császár által küldött koronával királlyá koronázzák;

megoldandó feladatként maradt még az erdélyi Gyula és a Maros-Al-Duna vidék urának Ajtonynak legyőzése;

1003: Gyula leverése (őt és családját fogságra veti, de nem öli meg);

1008 (vagy 1028): a királyi sereg Csanád vezetésével leveri Ajtonyt;

Államszervezés

Egyházszervezés:

folytatja Géza munkáját: erőszakos térítés, minden eszközzel pusztítják a régi hagyományos vallást; az erőszakot kényszerből alkalmazta;

a kereszténység terjesztéséért kapta később az „apostoli” jelzőt és a kettős keresztet;

1001: Ravennában a pápa megalapítja az esztergomi érsekséget,

első érsek Radla, majd Asztrik (korábban kalocsai püspök volt)

Istvánnak szabad kezet ad a püspökségek megszervezésére;

10 egyházmegye: veszprémi, győri, pécsi, egri, váci, csanádi, bihari erdélyi;

az esztergomi mellett a kalocsai is érsekség lett;

gondoskodott a fenntartásukról is: egyházi tized + hatalmas birtokadományok;

Ha valakinek az Isten tízet adott egy évben, a tizedik részt adja Istennek, és ha valaki a tizedét elrejti, kilenc részt fizessen. És ha valaki a püspöknek elkülönített tizedet meglopja, mint tolvajt ítéljék meg, és az ebből eredő jóvátétel teljes egészében a püspöké legyen.

Szent István II.törvénykönyve 18.cikkely

kolostorokat is alapított:

1002: pannonhalmi bencés apátság (az alapítólevél az eredetit interpoláló XII.sz-i másolat);

biztosította az egyház megélhetését:

Tíz falu építsen templomot, melyet adományozzon meg két házzal és ugyanannyi szolgával, lóval és kancával, hat ökörrel és két tehénnel, 30 aprómarhával. Ruhákról pedig és terítőkről a király gondoskodjék, papról és könyvekről a püspökök.

Szent István II.törvénykönyve 1.cikkely

gondoskodott az új hit védelméről, elterjesztéséről:

8. Ha valamely pap vagy ispán avagy valamely más hívő személy valakit vasárnap ökrökkel lát dolgozni, vegyék el tőle az ökröt és adják a várnépnek elfogyasztásra. Ha valaki lovakkal dolgozik, vegyék el tőle a lovat, amit gazdája, ha akarja, ökörrel megválthat és az ökröt egyék meg, ahogy mondottuk. Ha pedig valaki más szerszámokkal dolgozik, vegyék el tőle a szerszámokat és ruháit, melyeket ha akarja, bőrével megválthat.

9. A papok pedig és az ispánok hagyják meg az összes falusi bíróknak, hogy ezek parancsára mindenki menjen a templomba, öregek és fiatalok, férfiak és nők, kivéve azokat, akik a tüzet őrzik. Ha pedig valaki amazok hanyagsága folytán nem a tűz őrzés végett maradt otthon, az ilyet verjék meg és nyírják le.

10. Ha valaki pénteken, melyet az egész kereszténység megtart, húst eszik, egy héten át sötétbe zárva böjtöljön.

19. Azok, akik az istentisztelet hallgatására a templomba menvén, ott a misék szertartása alatt egymás közt mormognak és másokat zavarnak, haszontalan történeteket mesélgetve és nem figyelve a szent olvasmányokra és a lelki táplálékokra, ha idősebbek dorgálják meg őket, és gyalázattal űzzék ki a templomból, ha pedig fiatalabbak és közrendűek, e nagy vakmerőségükért a templom előcsarnokában mindenki szeme láttára kötözzék meg, s ostorozással és hajuk lenyírásával fenyítsék meg őket.

Szent István I. törvénykönyve

az egyházat a társadalom vezető erejévé tette:

Bárkit is, aki a kevélység gőgjétől pöffeszkedve, az Isten házát megvetendőnek véli, és az Istennek szentelt és az Isten tiszteletére a királyi mentesség védelme alá helyezett birtokokat gyalázattal illeti vagy megkárosítani merészkedik, mint Isten házának megtámadóját és megsértőjét, közösítsék ki. Illik, hogy magának a király úrnak a haragját is érezze, akinek jóakaratát megvetette és intézkedését megsértette.

Világi személyek tanúbizonyságát egyházi személy ellen senki se fogadja el. Senki se merjen ugyanis egyházi személyt világi nyilvánosság előtt kivizsgálni, hanem csak az egyházban.

Szent István I. törvénykönyve