fejléc
Gyakori kérdések Belépés Új kérdés Véletlen kérdés
Keresés
Kezdőoldal » Közoktatás, tanfolyamok » Egyéb kérdések » Művészi kommunikáció sajátossá...

Művészi kommunikáció sajátosságai, milyen példát hozzak fel?

Figyelt kérdés

Mondanátok ezekre példákat?

Hasonlóan ehhez:

-a kijelentések másképpen viszonyulnak a valósághoz, egy-egy kijelentésnek nem kell tényszerűen igaznak lennie, hanem általánosabban igaz dolgokat kell közölnie(ha pl a költő azt mondja, hogy éhes akkor nem megyünk oda és adunk neki enni)



-más a címzettje és nincs gyakorlati funkciója

-más a feladó (író) szándéka, célja és más a címzett (olvasó) elvárása és reakciója, mint a hétköznapi kommunikációban

-a befogadó dekódolását befolyásolja a mű, a műfaj és az előzetes ismeret

-célja: főként kifejezés, nem valóságutánzás



#tétel #művészi kommunikáció
2014. jún. 6. 17:18
 1/7 anonim ***** válasza:

Önmegszólító vers? Az pl kommunikáció szempontjából elég speciális.

A hétköznapi kommunkiáció célja leginkább az információcsere. A művészi kommunkiáció egyoldalú általában, és inkább gyönyörködtetés a célja. Pl a Szeptemben végénben Petőfi nem azt akarja közölni, hogy még mindig nyílnak a szép virágok az abalakom előtt, hanem ennek önmagán túlira utaló jelentése van.

Ilyesmire gondoltál?

2014. jún. 6. 17:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/7 anonim ***** válasza:
Dekódolásra jó példa az intertextualitás: Kosztolányi Halooti beszéde egy magyarnak, aki ismeri a Halotti beszéd és könyörgést, egészen mást jelent, mint egy külföldnek, akinek fogalma sincs a magyar nyelvemlékekről.
2014. jún. 6. 17:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/7 A kérdező kommentje:
Első, igen! Tudnál a többire is példát mondani?
2014. jún. 6. 17:41
 4/7 anonim ***** válasza:

A kifejezés a valóságutánzás helyett: stilizált ábrázolás (pl szélsőségesen jó vagy gonosz szereplő, nyilván nem valósághű, de lehet nagyon hatásos.)

Vagy bármilyen lírai mű, aminek az önkifejezés a lényege, nem pedig a megszólalót körülvevő valóság a téma.

Vagy a környezetet úgy írja le, hogy abból lehet következtetni a lírai én lélekállapotára. (Pl József Attila: Reménytelenül 2. vsz.) tehát nem a pontos ábrázolás a lényeg, hanem úgy választja meg az ábrázolt elemeket és az arányokat, ahogy az adott létállapothoz/érzelemhet legjobban passzolnak.

2014. jún. 6. 17:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/7 anonim ***** válasza:
És ugye az önkifejezésnek a gyakorlati funkciója is elég csekély. Ellenpéldának ott van a forradalmi költészet, aminek igenis volt célja pl Petőfinél.
2014. jún. 6. 17:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/7 A kérdező kommentje:
Köszönöm! És azt hogy kell érteni, hogy egy mű jelentését 3 szempontból tudhatjuk meg: szerző, mű, befogadó?
2014. jún. 6. 17:58
 7/7 anonim ***** válasza:
Szerintem azt, hogy tulajdoníthatunk a műnek egy alapjelentést, ami a befogadó élettapasztalata, érzelmei stb szerint picit módosul, meg az alkotónak is mást jelent. Olyasminek tudom ezt elképzeli, mint a szavak denotatív és konnotatív jelentését, de ilyet én nem tanultam, pedig oktv-ztem magyarból. Ez szerintem kicsit már fölösleges rágcsálása a témának, de ez a nyelvtanra jellemző :D
2014. jún. 6. 18:06
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:

Közoktatás, tanfolyamok főkategória kérdései »
Közoktatás, tanfolyamok - Egyéb kérdések kategória kérdései »




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!