Kezdőoldal » Közoktatás, tanfolyamok » Egyéb kérdések » Magyar érettségire készülők!...

Magyar érettségire készülők! Akik az érvelő esszét tervezik választani, van kedvetek egy kicsit összedolgozni?

Figyelt kérdés
Ugye elvárás szokott lenni min. 3 irodalmi mű említése. Arra gondoltam, hogy összegyűjthetnénk főbb irodalmi témákat, és azokhoz csatolnánk műveket. Pl. nő szerepe-Biblia, Az ember tragédiája (Bár ez a kettő Jolly Joker, szinte minden témához jó), utazás-Odüsszeusz, Gulliver, Candide, stb. Kinek van kedve hozzá?
2015. ápr. 14. 14:12
 1/6 anonim ***** válasza:
Már én is szerettem volna így összeszedni a műveket, de nem nagyon emlékszem az olvasmányokra. Most ismételgetek, meg minimális tudásanyag van a fejemben, ha gondolod, összetehetjük amink van. :)
2015. ápr. 15. 12:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/6 A kérdező kommentje:
Rendben, akkor délután jelentkezek még. :D Köszi,hogy írtál. :)
2015. ápr. 16. 08:25
 3/6 anonim ***** válasza:
Ez a segítség nekem is jól jönne! :)
2015. ápr. 19. 20:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/6 A kérdező kommentje:

Bocsi, hogy csak most írok, emberek. XD Találtam egy kis segítséget megoldókulcsokban. Itt van (Aki még tud valamit, szóljon):


Lehetséges utalások nőalakokra:

– a népmesékből (tündérek, boszorkányok, királylányok, „hamupipőkék” stb.)

– a mitológiából (istennők)

– különböző korszakok példázatos nőalakjai (antikvitás: pl. Pénelopé, Kalüpszó; Antigoné, Iszméné; középkori trubadúrlíra hölgyei; Izolda, Beatrice)

– nőtípusok, női szerepek, magatartásformák: a hű (Pénelopé), az önfeláldozó (Antigoné), a lélekmentő (Szonja), a lázadó feleség és a (hős) anya (Baradlayné), a mítikus gonosz (Mirigy), Tünde és Ilma mint két lehetséges női magatartás, a házasságtörő (Anna Karenina, Bovaryné, Ágnes asszony), a lélekvezető (Beatrice), „figyelmeztető” (Kurázsi mama leánya stb.)

– női szerepek dramaturgiai szerepe szerint: a tragika (Antigoné, Gertrudis), a naiva (Ophélia, Melinda, Iluska, Zách Klára, Noémi, Ágika (Örkény: Tóték), a cseles komorna (Dorina), a vágyakozó és vergődő hősnők (Csehov nőalakjai)

– a társadalmi hierarchiában betöltött szerep (Gertrudis, Édes Anna, Vizyné, Mathilde, Bovaryné, Tóth Mari)

– a férfi–nő viszonyban betöltött szerep: Éva arcai (Az ember tragédiája), Júlia, Nóra, Móricz nőalakjai (a „Boldogasszony és a Szépasszony); a perdita (Reviczky, Ady, Baudelaire), Tóth Mari „szerepváltása”, a „szingli (pl. Bridget Jones).


A cím és a mű kapcsolata:

– a cím a főhős/ök nevére utal (a neve révén kerül a regény élére): Cervantes: Don Quijote; Voltaire: Candide, Jókai M.: Rab Ráby, Flaubert: Bovaryné, Tolsztoj: Anna Karenina, Kosztolányi D.: Édes Anna, Mészöly M.: Saulus, vagy a főhősnek a regényen belüli elnevezésére, „becenevére”, amely a mű olvasása során telik meg jelentéssel: Dosztojevszkij: A félkegyelmű, Kosztolányi D.: Pacsirta, Milne: Micimackó, Rejtő J.: Piszkos Fred, a kapitány, Háy J.: Gézagyerek, Esterházy P.: Fancsikó és Pinta;

– a főhős/ök egy azonosító jellemzőjét közli: Kemény Zs.: Özvegy és leánya, Eötvös J.: A falu jegyzője, Móricz Zs.: Árvácska;

– a főhősök valamely közös jellemzőjére (eredetére, attribútumaira) utal: Jókai M.: A kőszívű emberi fiai, Molnár F.: A Pál utcai fiúk;

– a történeti témájú regények gyakran egy közismert nevet vagy helyszínt, valamint annak egyik időbeli-térbeli jellemzőjét jelölik meg címként: Gárdonyi G.: Egri csillagok, Móricz Zs.: Rózsa Sándor, (definiáló eligazítással) Kosztolányi D.: Nero, a véres költő, Mikszáth K.: A fekete város, Móricz Zs.: Erdély;

– A cím fókuszálhat a regény egy kulcsjelenetére, utalva egyik lehetséges átfogó jelentésére: Móricz Zs.: Úri muri, Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám körül;

– A cím megnevezhet egy konkrét tárgyat, ezáltal (is) metonímiaként utalhat a regény cselekményvezetésében kulcsszerepet játszó elemre: Mikszáth K.: Szent Péter esernyője, Závada P.: Jadviga párnája;


Jövőképek:

- a végítélet vízióját a Bibliában a Jelenések könyve tartalmazza;

- az apokalipszis képei jelennek meg Petőfi forradalmi látomásköltészetében (pl. Levél Várady Antalhoz, Az ítélet, Egy gondolat bánt engemet);

- a 20. századi ember apokaliptikus látomása Pilinszky János Apokrif című költeménye;

- a jövő vízióját tárja elénk Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményének 12. és 14. színe;

- az eljövendő boldog és igazságos jövő feltételeit sorolják a 19. század magyar lírájának programversei (pl. Vörösmarty Mihály: A Guttenberg-albumba; Petőfi Sándor: A XIX. század költői; Vajda János: Credo);

- az utópiák az eszményi társadalom rajzát adják (pl. Platón: Az állam; Morus Tamás: Utópia; Campanella: Napváros);

- az ellenutópiák a megvalósult vagy lehetséges társadalmi torzulásokat vetítik a jövőbe, a képzelet világába (pl. Swift: Gulliver; Orwell: 1984, Állatfarm; Zamjatyin: Mi; Bradbury: Marsbéli krónikák);

- az antiutópiák másik változata a technika, az ipari állam mindenhatóságának rémképét festi (pl. Huxley: Szép új világ);

- a tudományos-fantasztikus regények, a sci-fik a technika lehetséges új vívmányait vetítik a jövőbe (pl. Jókai, Verne, Asimov, Lem, Hoyle, Clarke regényei, Spielberg és mások filmjei, regényadaptációi); - filmes antiutópiák (pl. 1984, 451º Fahrenheit);

- filmes jövő-képek (pl. 2041, Werckmeister-harmóniák, Mátrix).


Biblia hatása:

- A bibliai jelenetek, alakok megörökítése és interpretációja napjainkig végigkíséri a különböző művészeti ágak (pl. irodalom, zene, festészet, szobrászat, színház) történetét.

- A bibliai történetek, motívumok egyéni és történelmi sorsszituációt modellezhetnek (pl. bűnbeesés, passió, végítélet

– Vörösmarty, Petőfi, Madách, Ady, Babits, Pilinszky; Thomas Mann, Golding).

- Az egyes bibliai műfajok napjainkig továbbélnek (pl. zsoltár, példázat, apokalipszis).

- A Bibliából ihletett magatartásformák vállalható művészi szereppé alakulhatnak (pl. Petőfi, Ady, Babits, Radnóti).

- Az új médiumok (pl. a film, musical) is merítenek a bibliai történetekből (pl. Griffith: Türelmetlenség; W. Wyler: Ben Hur; Pasolini: Máté evangéliuma; Webber-Rice: Jézus Krisztus szupersztár; Scorsese: Jézus utolsó megkísértése; Mel Gibson: Passió, Andy és Larry Wachowski: Matrix).


Antik görög-római kultúra továbbélése:

- A szövegalkotás és előadás, a fogalmazás és a nyilvános beszéd szabályai már az antikvitásban kialakultak (retorikák: pl. Cicero, Arisztotelész, Quintilianus).

- Az esztétikai gondolkodás alapvetései (pl. mimézis, katarzis, szépség, harmónia) máig továbbélnek, sokakat vitára ingerelnek (Platón, Arisztotelész, Horatius).

- Az antik mitológia és mondakörök kimeríthetetlen forrásai a legkülönbözőbb művészeti ágaknak (pl. irodalom, festészet, szobrászat, színház, építészet).

- Az új médiumok (pl. film) is merítenek az antik eredetű témákból (pl. Wolfgang Petersen: Trója).

- Az irodalom műnemei és műfajai szinte kivétel nélkül antik eredetűek, továbbélésük eleven kapcsot jelent a múlt és a jelen irodalma között.

- Antik alkotók meghatározó szerepet játszanak egyes későbbi író-költő életművében (pl. Dante–Vergilius; Csokonai–Anakreón; Berzsenyi–Horatius; Radnóti–Vergilius).

- Egyes művek állandó újragondolásra vagy parafrázisra késztetnek (pl. Homérosz: Odüsszeia

– Joyce: Ulysses; Kavafisz: Ithaka; Márai Sándor: Béke Ithakában; Ovidius: Átváltozások

– Kafka: Átváltozás; G, B. Shaw: Pygmalion; F. Loewe: My fair lady; George Cukor: My fair lady).

- Az utópiák és aranykor-mítoszok antik eredetűek (pl. Platón: Az állam; Hésziodosz: Munkák és napok; Ovidius: Átváltozások).

- Antik eredetű szófordulatok és szállóigék beépültek a nyelvhasználatba (pl. jöttem, láttam, győztem; jaj a legyőzötteknek; gyűlölök és szeretek; mindent legyőz a szerelem; minden dolgok mértéke az ember; van mérték a dolgokban; arany középút).

- A XX. századi pszichológia az új emberkép leírásához az antik mítoszokhoz, mondakörökhöz fordul (pl. Freud: Ödipusz-komplexus; Jung archetípus-fogalma).

- A római jog (a köz- és magánjog) máig alapja az európai típusú ítélkezésnek és jogrendnek.

- A mai versenysport eredete a görög olimpiai játékokig nyúlik vissza.

- A mai tömegkultúra és -szórakoztatás elődje a görögöknél és rómaiaknál egyaránt megtalálható (pl. Dionüszia; színházi versenyek, olimpiai játékok, cirkusz, gladiátorviadalok).


Tér, környezet jelentősége:

- Az új tér létrehozását és belakását teremtésként élheti meg az ember („otthonteremtés” a teremtéstörténetek mintájára); a létrehozott tér egy eszményi világ megtestesülése – pl. a romantika elvágyódástörténeteiben (Jókai: Az arany ember); ezzel szemben a tér, környezet kiüresedése, hiánya a lét lefokozásának eszköze – pl. Móricz parasztnovelláiban, vagy az abszurd drámákban.

• A tér berendezésével a beszélő a térhez, a térrel metonimizált fogalomhoz való viszonyát fogalmazza meg (Petőfi Sándor tájlírája, József Attila külvárosi versei).

• Az eltérő értékrendet, gondolkodást elkülönített terek, eltérő minőségű környezet jelzik – a környezetből való kiszakadás, a különböző környezetek közötti döntés értékrend- és életforma-választást is jelent (pl. Ady: A Hortobágy poétája, A Tisza-parton; Jókai: Az arany ember, Mikszáth: Beszterce ostroma).

• A tér, a környezet alakítása az elkülönülés, az egyénítés jelzése (Ottlik: Iskola a határon).

• Tárgyak, színek, alakzatok emblematikus, szimbolikus tartalmat vehetnek fel (totem, kabala) – pl. a mű színtere gyakorta egy-egy emblematikus tárggyal jellemez helyzetet, kort, személyt (a piramis vagy a guillotine – Madách: Az ember tragédiája; dobozok – Örkény: Tóték).

• A megváltozott élethelyzet az átértékelt, megváltozó, átalakított környezeten keresztül tudatosodik a szereplőkben (Kafka: Az átváltozás, Örkény: Tóték).

• A tér, a környezet tárgyai érzést, hangulatot, emléket kiváltó élménnyé lesznek (természetleíró líra, Proust: Az eltűnt idő nyomában, Krúdy Szindbád-novellái).

• A tereket, környezetet minősítő fogalomkörök gyakran jelennek meg a benne élő személy jellemzéseként, értékminősítésként – pl. rendes és rendetlen, gazdag és szegényes, életteli és sivár stb.

• A hétköznapi élet jellegzetes terei, környezete a műalkotásokban térbeli toposszá válhatnak (út, kert, sziget, iskola, hegy, kint és bent stb.).

• A műalkotásban ritkán előfordul, hogy a térnek, környezetnek nincs meghatározó szerepe, jelentősége – pl. görög drámák


Heroizmus:

-Homérosz: Odüsszeia (Odüsszeusz mint Akhilleusz ellentéte)

-Ibsen: A vadkacsa (Gregers Werle mint negatív alak)

-Brecht: Kurázsi mama és gyermekei

-Beckett: Godot-ra várva

-Hašek: Svejk

Ottlik Géza: Iskola a határon

Örkény István: Tóték; Pisti a vérzivatarban

Hrabal: Sörgyári capriccio


Utazás, vándorlás:

– görög mitológia (argonauták az aranygyapjúért; Héraklész az aranyalmákért; alvilágba vezető út Kharón ladikján)

– archetípus: Homérosz: Odüsszeia (Odüsszeusz – akadályok sora és hazatérés, Télemakhosz – beavatódás); Vergilius: Aeneis (Aeneas – új hazára találás);

– Gilgames (a halhatatlanság füve, az örök élet elnyerése);

– Biblia: zsidók vándorlása, új haza keresése (Ígéret földje); menekülés

– hazatérés (Jákob); Saul megtérése a damaszkuszi úton (pálfordulás);

– magyar hagyomány: Tejút (Hadak útja) – a földi és égi összekötője;

– keresztes hadjáratok, zarándoklatok – a Grál keresése;

– Dante: Isteni színjáték (út: a tudatlanságból a tudásba);

– bármely regénysémában meghatározó elem lehet (próbatételes kalandregény, köznapi kalandregény, fiktív életrajz, fejlődésregény);

– lovag-, fejlődés-, pikareszk-, kalandregények: legyőzni az akadályokat, teljesíteni a feladatot, ez pl. fogadás, menekülés, bosszú, haszonszerzés (Cervantes: Don Quijote; Victor Hugo, Dumas, Defoe: Robinson Crusoe, Verne regényei, pl. Nyolcvan nap alatt a Föld körül; Gogol: Holt lelkek), Fielding: Tom Jones

– szentimentális, romantikus regények, elbeszélő költemények, drámai költemény: önmegvalósítás, boldogságkeresés (Goethe: Werther; Byron: Childe Harold; Vörösmarty: Csongor és Tünde; Petőfi: János vitéz; Arany: Toldi; Jókai: Az arany ember, A kőszívű ember fiai); valaminek, valakinek a keresése (Mikszáth: Szent Péter esernyője);

– filozófiai regény, tézisregény, államregény: utazás ürügyén társadalmi berendezkedések, filozófiai tételek bemutatása (Swift: Gulliver; Voltaire: Candide);

– emlékkeresés, múltidézés (Krúdy: Szindbád – utazás mint létforma);

– életrajzi regények, útleírások: nem fikciós utazások, de a megismerés vágya, a személyiség kiteljesítése ok az indulásra (Kassák Lajos: A ló meghal, a madarak kirepülnek; Egy ember élete) – szimbolikus utazás, az emberi lét mint „úton levés”, a megérkezés mint a lét lezáródása


alá-fölérendeltségi viszony

(főnök-beosztott; gazda-szolga stb., pl. Arany János: Toldi / Toldi és Bence; Tolsztoj: Iván Iljics halála / Iván Iljics és Geraszim stb.); szülő-gyerek, testvéri, útitársi vagy vetélytársi kapcsolat (pl. Szophoklész: Antigoné / Antigoné és Iszméné; Goethe: Werther / Werther és Albert)


barátság:

- az iskolában, kollégiumban játszódó, különféle műfajú regények példái; ifjúsági regények gyermekcsoportjainak kapcsolatai (pl. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk, Szabó Magda: Abigél; Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig; Mark Twain: Tom Sawyer kalandjai, Golding: A legyek ura, Rowling: Harry Potter-sorozat stb.);

- kalandregények példái (pl. Dumas: A három testőr),

továbbá

Homérosz: Íliász (Akhilleusz és Patroklosz)

Gilgames-eposz (Gilgames és Enkidu)

Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (Baradlay Ödön és Ramiroff Leonin)

Jókai Mór: És mégis mozog a föld (Jenőy Kálmán kapcsolatai)

Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (Juranics és Radivoj)

Shakespeare: Hamlet (Hamlet és Horatio)

Shakespeare: Romeo és Júlia (Romeo és Mercutio)

Stendhal: Vörös és fekete (Julien Sorel és Fouqué fakereskedő)

Balzac: Goriot apó (Rastignac és Bianchon)

Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés (Raszkolnyikov és Razumihin)

Tolsztoj: Háború és béke (Pierre Bezuhov és Andrej Bolkonszkij)

Jane Austen: Büszkeség és balítélet (Darcy és Bingley)

Ibsen: A vadkacsa (Gregers Werle és Hjalmar Ekdal)

Thomas Mann: Tonio Kröger (Tonio és Hans Hansen)

Puskin: Anyegin (Anyegin és Lenszkij)

Gárdonyi Géza: Egri csillagok (Bornemisza Gergely kapcsolatai)

Ottlik Géza: Iskola a határon (Both Benedek, Medve Gábor, Szeredy)

Szigligeti Ede: Liliomfi (Liliomfi és Szellemfi)

2015. ápr. 21. 19:08
 5/6 anonim ***** válasza:
Te egy istennő vagy!! :))
2015. ápr. 21. 21:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/6 anonim ***** válasza:
De Valószínűleg nem ezek lesznek -
2015. máj. 4. 23:35
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!