Hűtéstechnikai alap tételek megértésében valaki kicsit segíteni?

Ebből én annyit tudok, hogy 1 bar nyomás az egyenlő 100 000 Pa nyomással, ami nagyjából a tengerszinti légköri nyomással egyenlő, de egy kicsit azért kevesebb, mert az 1 atmoszféra és az 101 300 Pa, tehát 1,013 bar.

A váltószám tehát százezer és ezért a 270 Pa az 270/100000=0,0027 bar.

Mivel minél alacsonyabb a nyomás, annál alacsonyabb a forráspont is (pl. a Mount Everesten a víz már 71 °C fokon forr, a kuktában a nagy nyomáson pedig 120 °C-on), gondolom itt is erről lehet szó, tehát az elpárolgási nyomás és a hőmérséklet - ha nem is egyenesen arányosak -, de azonos irányban változnak, tehát vagy mindkettő növekszik, vagy mindkettő csökken.

A túlhevítés jelensége a fizikában az, hogy ha nincs elég gócpont a folyadékban, amelyeken a gőzbuborékok kialakulhatnak, akkor a (tiszta és légköri nyomáson lévő) folyadék a forráspontja fölé is hevíthető anélkül, hogy a forrás bekövetkezne. Ha a túlhevített folyadékba beleesik egy porszem, vagy egyéb zavaró hatás kibillenti a labilis egyensúlyi helyzetéből, akkor - legalább részben - pillanatok alatt gőzzé válik.

Pl.

[link]

Ez fordított irányban is működik, létezik túltelített gőz is, amelynek már le kellene csapódnia, de ha nincs elég kondenzációs mag (pl. porszem), akkor nem tud.

Szilárd-folyékony halmazállapot változásnál viszont csak túlhűlt folyadék van, túlhevített jég nincs.

Az utó hűtés talán az lehet, hogy a nyomás csökkentése miatt a forráspont már a folyadék hőmérséklete alá csökken, mégsem indul be a gőzbuborékok képződése, ami a hőt elvonná a környezetétől, tehát hűtene, pont azért, mert túlhevített állapotba került a folyadék, és csak utólag, amikor valami egyéb hatásra (rázkódás, karchoz érés) hirtelen gőzzé válik a túlhevített folyadék, akkor vonja el a környezetétől a párolgáshőt, tehát akkor történik meg a környezet hűtése.

Ugye a klíma és a hűtőgép is "csak" hőszivattyú, mert hideget nem lehet úgy előállítani, mint ahogy a hősugárzó meleget csinál. Az megsértené a termodinamika 2. főtételét. A hőt csak elvonni lehet a lakás belső teréből (vagy a hűtőgép belső teréből), és kültéri egység pedig kipumpálja a szabadba (vagy a hűtőgép a hátsó rácsra, vagy az oldalaira), ahol még melegebb van, tehát ehhez kell az energia befektetés, hogy a hidegebb helyről menjen a hő a melegebb helyre, és ne fordítva, mint ahogy magától menne.

Remélem valamennyit tudtam azért segíteni.