Tudnál írni nekem a témról?

------ Milyen demográfiai folyamatok figyelhetők meg Európában és Magyarországon az utóbbi fél évszázadban;

A teljes termékenységi arányszám (TFR) 1978 óta nem éri el a populáció fenntartásához szükséges szintet (2,1). Mondjuk ez az összes fejlett országban hasonlóan van.

Míg 1973-ban ezer lakosra 15 élveszületés jutott, 2023-ban csak 8,9.

[link]

[link]

Az első gyerek születése egyre későbbre csúszik.

[link]

------ mi magyarázza ezeket a tendenciákat?

- Nem szül mindenki ha kell, ha nem, annyi védekezési mód van.

- Egy nő is tud keresni annyit, hogy eltartsa magát. Hogy minél hamarabb férjhez menjen, mielőtt vén lány marad, már nem életcél. Ha meg nincs kivel gyereket csinálni, akkor nem is lesz.

- Egyre több az egyetemista, főleg a nők között, s amíg valaki tanul, addig nemigazán akar babázni.

- Az ilyen "mit szól a falu" típusú dolgok már felejtősek. Nem szólnak le egy nőt, ha még 30 évesen sincs gyereke, vagy ha egyáltalán nincs, miközben 200 éve a 18 évesnek már rég volt minimum 1.

- Aki tényleg gyereket vállal, s nem csak felneveli már, ha besikerült, az azt is eltervezi, hogy azt miből akarja. Szóval a karrierépítás és pénzkeresés is ott van még az egyetem után. Nincsenek már háztartásbeli nők, csak ritkán.

Ezek nem feltétlenül érvényesek a kisebbségekre, felénk pl a cigányokra. Hogy náluk simán van 7 gyerek is, elsősorban az oktatás hiánya miatt, majd jön sorban a többi.

Pár korfa:

[link]

[link]

Mindkettő úrna alakú. [link]

Romániánál az a nagyon durva kiszökés az abortusz törvény miatt volt. Magyarországon nem tudom. De mint látható, csak a pillanatnyi problémát oldotta meg. Mielőtt eltörölték volna, már az előtt is bőven lecsökkent újra a születésszám, s még sz0pás is lesz, mikor az a korosztály eléri a nyugdíjkorhatárt.

------ Milyen érvek szólnak a gyermekvállalás mellett, és milyen kérdések fogalmazódhatnak meg a családalapítással,a többgyermekes családmodellel kapcsolatban?

Hogy két felnőtt ember gyereket akar és meg is tudnak adni neki mindent amire szüksége van. Több érv nem kell. Egy gyerek nem egy fogyócikk vagy ingyen cseléd, hogy majd legyen aki kitermelje a nyugdíjad, meg hogy ápoljon idős korodban. Aki pusztán azért hoz egy kis életet a világra, mert jó érvek szólnak mellette, inkább ne tegye.

Persze a gyakorlat nem így működik. Sokan még mindig külső nyomásra pulyáznak le, vagy ha már van egy, akkor meg bemagyarázzák nekik mások, hogy "szegénynek milyen rosz, mert nincs testvére", stb. Gyerekszámra befolyásoló tényező az is, hogy hány testvére volt a szülőknek, meg hogy milyen kapcsolatban voltak velük. Illetve az is, hogy milyen nemű gyereket akartak inkább, s végül milyen lett. Ha van egy lány s inkább fiút akartak (inkább azt akarnak emlékeim szerint még mindig, erre keress majd te valami forrást), akkor valószínűbb, hogy lesz második, hogy az hátha fiú.

------ Gyűjtsön véleményeket a sajtóból és készítsen interjúkat különböző korosztályokhoz tartozó emberekkel a gyermekvállalás kapcsán felmerülő kérdésekről, vagy szervezzen vitát, kerekasztalbeszélgetést a témával foglalkozó szakemberek bevonásával! Tárja fel a gyermekvállalás társadalmi jelentőségét, illetve mutassa be a személyes vonatkozásait!

Interjúra elérhető vagyok, ha gonddolod, de csak írásban. (Messenger, stb)

Megemlíteném még Magyarország s Svédország családpolitikai rendszerét.

A magyar adja az "ingyen pénzt", amivel megint csak azok szaporodnak, akik nem kéne. Mondjuk még mindig jobb, mint Románia, ahol a KISKORÚ anyák ösztöndíjat kapnak...

A svéd családmodell lényege, hogy a szülők megoszthatják egymás között a 480 nap fizetett szülői szabadságot. Ha valamelyikük nem használná ki ezt, a felét átruházhatja a másik szülőnek. Akik azonban egyenlően osztják fel egymás között ezt az időszakot, még plusz pénzt is kapnak. A nőket így nem éri hátrányos megkülönböztetés a munkaerőpiacon. Az olyanokat meg inkább már hagyjuk is, hogy az iskolázás minden szintje - az egyetemi oktatást is beleértve – a résztvevők számára ingyenes... Nem kell fizetni a taneszközökért, az iskolai étkezésért és az utazásért sem.

Szóval aki nem akar gyereket, az nem csinálja őket halomra a segély és hasonlók miatt, aki viszont akar, az minden támogatást megkap hozzá.

A születések mutatói:

A nyers élveszületési arányszám: az évi születések száma osztva az évközi népességgel.

Az általános termékenységi arányszám: az évi születések száma osztva a 15–49 éves nők számával.

A korspecifikus termékenységi arányszámok: az adott korcsoportba tartozó nők által szült gyermekek száma osztva az adott korcsoportba tartozó nők számával. Ezt és az előbbi két arányszámot ezrelékben szokás megadni.

A teljes termékenységi arányszám: a korspecifikus termékenységi arányszámok összege a 15 éves kortól az 50. születésnapig, tehát a hipotetikus gyermekszám, amelyet egy nő vagy ezer nő szülne élete folyamán, ha az adott évi gyakoriság szerint szülne élete folyamán.

Mindezek az éves adatokból számított mutatók nem teljesen pontosan mutatják a reprodukció tényleges állapotát. Ez ugyanis nem az évi születésszámtól függ, hanem attól, hogy egy női nemzedék (demográfiai szaknyelven: születési kohorsz) élete folyamán hány gyermeket hoz világra. Ezért a nemzedéki adatokból számított, úgynevezett kohorsz termékenységi és reprodukciós együtthatók sokkal alkalmasabbak a reprodukció vizsgálatára.

Termékenység: a szülőképes korban lévő női népességre vagy annak egyes részeire jutó születések száma

Halandóság: elsősorban a születéskor várható átlagos élettartam

A reprodukció a népesség „újratermelődését” jelenti, vagyis azt, hogy a halandóság és a termékenység együttes hatása alatt a népesség száma és összetétele hosszú távon hogyan alakul.

Világ Egészségügyi Szervezet (WHO): „az egészség a testi, szellemi és társadalmi jólét teljes állapota, és nem csak a betegség és rokkantság hiánya”

A demográfiai átmenet:

A demográfiai átmenet a fejlett ipari országokban regionális eltérésekkel a 18. század végétől a 20. század közepéig zajlott.

Azért nőtt gyorsan az utóbbi évtizedekben a fejlődő országok és ezáltal a Föld népessége, mert a legtöbb helyen a halandóság javulását késéssel követte (vagy a fekete-afrikai példát ismerve: még nem követi) a termékenység csökkenése.

A születési arányszám globális csökkenésével a Föld népességének átlagos növekedési üteme is lassulni kezdett: 1970-ben 2,2%, 1980-ban már csak 1,7%, ma pedig 1,1% körüli a növekedés.

“Intellektuálisan már régen felfogtam a népességrobbanás problémáját. Érzelmileg néhány évvel ezelőtt egy bűzös éjszakán értettem meg, Delhiben. Feleségem, lányom és én egy ősrégi taxin indultunk haza a szállodába. Az üléseken bolhák ugráltak. Egyedül a harmadik sebességfokozat működött. A városon áthaladva behajtottunk egy zsúfolt nyomornegyedbe. A hőmérséklet jóval 100 Fahrenheit fok felett volt, a levegőben por és füst gomolygott. Az utcákon mindenütt emberek. Étkező, tisztálkodó, alvó emberek. Beszélgető, vitatkozó és kiabáló emberek. Kezüket a taxi ablakán benyújtó, kolduló 34 emberek. Székelő és vizelő emberek. A buszokon fürtökben lógó emberek. Állatokat terelgető emberek. Emberek, emberek, emberek, emberek. Ahogy lassan haladtunk a tömegben, a tülkölés, a mocsok, a zaj, a forróság és a főzéshez gyújtott tüzek lángjai a pokol képét idézték fel bennem. Eljutunk-e valaha a szállodához? Őszintén szólva mindhárman félni kezdtünk. Úgy tűnt, hogy bármi megtörténhet – de természetesen nem történt semmi. A tapasztalt indiai rókák nevetni fognak reakciónkon. Úgy viselkedtünk, mint néhány kiváltságos turista, akik számára ismeretlenek az indiai képek és hangok. Talán ezen az éjszakán éreztem meg először, hogy mit is jelent a túlnépesedés problémája.” (Ehrlich 1970: 1, Tóth László fordítása)

A termékenység közgazdaságtani elmélete:

G. Becker (1960): a házaspár a gyermek számára vonatkozó döntésnél hasonlóképpen gondolkodik, mint amikor valamely tartós fogyasztási eszköz megvásárlásáról határoz.

fontos szerep: a nők kereső munkája, pontosabban annak a keresetkiesésnek, amelyet az anya lekötöttsége okoz

kevesebb, de jobban iskolázott gyermek a szülők számára egyenértékű lehet több, de kevésbé iskolázott gyermekkel

két, egyébként azonos helyzetű család közül a magasabb jövedelmű családnak lesz több gyermeke

R. A. Easterlin (1978) amerikai gazdaságdemográfus

A termékenység szociológiai elméletei:

a családok nem gazdasági kalkulációk alapján döntenek gyermekeik számáról, hanem követik azokat az értékeket és viselkedési normákat, amelyeket társadalmi környezetükben elfogadnak

A CSALÁDPOLITIKA DEFINÍCIÓJA

Tágan értelmezve bármely a családokat támogató kormányzati intézkedést családpolitikai intézkedésnek nevezhetünk (Gallai 2019: 23).

Lakner (2006) megfogalmazása szerint: „a családpolitika a családot a társadalom, a nemzeti közösség alapértékének tekintő olyan közösségi (állami) politika, amely intézmények, szolgáltatások és intézkedések rendszerén keresztül:

-elősegíti a családok belső stabilitását, szociális biztonságát;

-védi függetlenségét, autonómiáját;

-növeli társadalmi megbecsülését;

-ösztönzi a gyermekvállalást;

-erősíti a kapcsolatot a munka világával.”

A családpolitika tárgya

-A családra céltudatosan ható törvények és intézkedések összessége

-A rossz családpolitika életellenes, akadályozza a gyermek születését, nevelését, szétzilálja a családokat

-A jó családpolitika biztosítja a feltételeket a családok számára

Családpolitika - EU

Az Európai Unió gyakorlata a társadalompolitika területén a nyílt koordináció módszerén alapul, így nem rendelkezik közösségi szintû, direkt szociálpolitikával. Ennek megfelelõen a családpolitika terén sem születnek kötelezõ érvényû döntések. Az unió által kitûzött és idõrõl idõre újrafogalmazott célrendszer azonban hatással van a nemzeti szociálpolitika jogszabályi környezetére és gyakorlatára. Az Európai Tanács lisszaboni ülésén (2000. március) négy társadalompolitikai célt fogalmaztak meg, melyeket Nizzában a testület még ugyanabban az évben (2000. december) el is fogadott:

1. a gazdasági aktivitás növelése,

2. a kiszámítható és fenntartható nyugdíjrendszer,

3. a minõségi és fenntartható egészségügyi szolgáltatások, és

4. a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem (Gábos, 2004, 3.o.)

Családpolitikai rangsor:

[link]

Több témába vágó jegyzetem vagy linkem nincs. Amúgy kib.szottul szerencsés vagy, mert több félévben is tanultam valami hasonlóról.

Amúgy a ChatGpt-s kivételével én vagyok az összes válaszoló.