Légy jó mindhalálig? (fogalmazás)

Szia !

A pakk története a regény 2. fejezetében található, interneten is el lehet olvasni, ha beütöd a Google keresőbe, hogy Légy jó mindhalálig regény 2 fejezet.

Azért leírok pár dolgot, hogy el tudj indulni.

Bevezetés:

Már második hónapja tanultam a debreceni gimnáziumban, s laktam a kollégiumban, amikor egy nap a pedellus szobája előtt haladva megláttam a nevem a listán.

Tárgyalás:

Ide írták ki azok nevét, akik aznap levelet kaptak.

Nagy szívdobogással mentem a pedellushoz, de nem levelet, hanem pakkot /csomagot/ kaptam édesanyáméktól.

Még aznap el kellett menni érte a postára, de ebédhez csengettek, utána pedig rögtön órám volt.

Mikor végre szabadidőm lett, rohantam a postára, Sándor Mihály is eljött velem segíteni.

Édesanyám vászonba varrta a csomagot, de felbontani se volt időm, mert megint órám volt.

Mikor végre vége lett a vallás és magyar órának rohantam a szobámba.

Amikor beléptem, többen az asztal körül álltak és ettek, már rosszat sejtettem.

Míg én órán voltam, felbontották a csomagomat !

Amikor bejött a szobafőnök, szigorúan megkérdezte, ki bontotta fel a csomagot, a többiek azt hazudták, hogy én voltam, ők már kibontva találtak rá.

Ez persze nem volt igaz, Böszörményi, Tök Marci, így csúfolták a többiek, és Andrási nyitották ki a pakkot.

Én azonnal édesanyám levelét kerestem amelybe pogácsák voltak csomagolva, mert levelet nem volt szabad küldeni csomagban.

Ott olvastam, hogy kenőcs is volt benne, amit édesanyám azért készített, hogy a kezemet és a cipőmet kenjem vele, hogy ne ázzon át.

Kiderült, hogy Böszörményi azt is a kenyérre kente és megette.

A többiek hahotázva nevettek rajta, és még sokáig ugratták őt emiatt.

Mikor elcsendesedtek a szobatársaim egy pillanatra, ismét csak Böszörményi lett a főszereplő. Akkor jött rá, hogy a halnyelű kése elveszett.

Én azt, ami a csomagomból megmaradt, eltettem a ládámba.

Csak később találtam meg benne a kést, de eldugtam, és nem adtam vissza Böszörményinek.

Befejezés:

Megérdemli azért, amit az pakkommal tettek, a saját csomagom tartalmából nem ettem semmit, szegény édesanyámék nekem szerettek volna örömet szerezni, azt is elvették tőlem.

Az egész kollégium rajta nevet, ha mással nem, legalább ezzel bűnhődik a tette miatt.