Tudnátok segiteni lendületes feladatok megértésében? Fizika!

Ez elég egyszerűnek tűnik.

p = m*v

lendület = tömeg * sebesség

Mivel a lendület megmarad zárt rendszeren belül (teljes egészében átadódik az egyik testből a másiknak) (ami levezethető az energiamegmaradási törvényből is, de ezt majd máskor), ezért nyugodtan felírhatjuk, hogy

p(k1)=p(k2)+p(a2)

m(k)*v(k1)=m(k)*v(k2)+m(a)*v(a2)

->bármilyen neveket adhattunk volna, én itt most 1-essel jelöltem az ütközés előtti, 2-essel az ütközés utáni állapotokat, k-val a kamiont, a-val az autót. Az egyenlet jobb oldalán feltüntethetnénk (ha akarnánk) az autó kezdeti állapotát is, de mivel ott a sebesség (v(a1)) nulla, ezért az egész szorzat (p(a1) is nulla, szal elhagyható.

Behelyettesítjük:

4000*10=1000*15+4000*v(k2)

40 000=15 000 + 4000*v(k2)

v(k2)=25 000 / 4000 = 6.25 m/s

Jól csináltam?

^Bocsánat, nem fogalmaztam pontosan:

"teljes egészében átadódik"-ot úgy értettem, hogy az a rész, amit nem veszít el, adódik át. A lények, hogy két test lendületeinek összege előtte is, utána is állandó.

Mindegy, hogy nekem van hány banánom van nekem és hány a havernak kezdetben, csak az a lényeg, hogy akérmennyit adunk oda egymásnak, összesen ugyanannyi banán marad.

A lendület mindig megmarad, ha zárt rendszerről van szó -> nincs külső hatás (egyik se fékez, stb). Azt tudjuk, hogy a lendület az ütkozés előtt ugyanannyi volt, mint utána, csak a lendületet "osztotta szét" másféleképp a két jármű. Ez logikus, hisz a kamion lökte meg az autót, az ő mozgásállapotából került át valamennyi az autóra.

Tehát a két oldalon a lendület ugyan annyi, tehát

Ie=Iu (előtte, utána)

I1e+I2e=I1u+I2u (1=kamion, 2=autó)

I=m*v

m1*v1+m2*v2=m1*u1+m2*u2 (az utólagos sebességet u-val jelölik) - mivel v2=0 az m2v2 is 0 lesz.

m1*v1=m1*u1+m2*u2

egyszerű algebrával

u1=(m1*v1-m2*u2) / m1

u1=(4000*10-1000*15)/4000=6,25 m/s

Fú de utálok gépen egyenletezni :D Remélem érthető volt a dolog, főleg az első válaszolóval együtt. A lendület jelőlése I és p is lehet, te választod meg. A lényeg minden ilyen feladatnál, hogy felírd a lendületmérleget, vagysis hogy előtte és utána ugyanannyi a rendszer lendülete.

Ez amúgy egy rugalmas ütkozés, mert szétpattannak egymásról, ezért energiamérleget is használhatsz, ha kell vagy ha szadista vagy. Az úgy néz ki hogy

Em(e)=Em(u)

1/2*m*v^2 = 1/2*m*u^2

Vannak olyan feladatok amiket a lendület és energiamérleg együttes használatával oldhatsz meg (egyenletrendszerként) de olyanok talán kilencedikben nincsenek. Mert gondolom kilencedikes vagy, nemde?

Elvileg egyébként a feladatban az az irreális (a valósághoz képest), hogy azt feltételezzük, hogy Kamion és Autó tökéletesen rugalmas testek, amik nem tudnak se törni, se hajlani; nem tudnak eldeformálódni. Mi több, mind a kettő tökéletesen tapad a talajon, nem tud csúszni, és gravitációse hat rájuk.

Tehát minden energia/lendület, ami marad, az visszaadódik a kamionnak, tehát ezt úgy kell elképzelned, hogy a kamion "visszapattan" az autóról, és az ellenkező irányba kezd el haladni, mint ahogyan jött. :D

A valóságban a fentiek mind elnyelnének valamennyit a mozgási energiából. Amikor valami valami másnak ütközik, eldeformálja azt, a mozgási energia egy része elveszik, átalakul ún. elasztikus (=hajlékonysági) potenciális energiává. (Ez a flancos kifejezés rá, hogy átalakítottuk valaminek a belső elrendezését. Elhajlítottuk, eltörtük, stb.)

Ezenkívül a testeknek van egy súlya, F=m*g (tömegszer gravitáció[...-s gyorsulás, azaz milyen gyorsan nőne 0-ról a sebessége, ha elkezdené vonzani valami]. Minél nagyobb a súlya, annál erősebbbben nyomódik a talajhoz és annál nehezebb elmozdítani. (Ezért van, hogy igaziból többnyire a nagyobb tömegű dolgokról pattannak vissza a kisebb tömegű dolgok, hacsak nem ment a kisebb tömegű dolog nagyon gyorsan.) A súrlódás elég bonyolult jelenség, de így kell elképzelni: valamilyen erő oda akar mozgatni valamit, ahol már van valami más is. Ez a két dolog addig-addig közeledik egymáshoz, amíg fel nem lép közöttük valami nagyon titokzatos erő: a Pauli kizárási elv. Ez azt mondja (lebutítva) hogy két dolog lehet egy helyen, de két ugyanolyan dolog nem lehet egy helyen. (Jaj!) De valamiért, amit senki nem ért igazán, ha az atomok elég közel vannak egymáshoz (amihez az szükséges, hogy valami erő egymáshoz nyomja folyamatosan őket, pl. a gravitáció), akkor "rezgetik" egymást, ha mozogni kezdenek, amit úgy hívunk, hogy hő. A hő szintén energia, tehát a súrlódás szintén energiát nyel el.

Vree: "Ezért van, hogy igaziból többnyire a nagyobb tömegű dolgokról pattannak vissza a kisebb tömegű dolgok, hacsak nem ment a kisebb tömegű dolog nagyon gyorsan."

Mindig a kisebb test pattan vissza gyorsabban a nagyobbról. És a dolognak nincs közvetlen köze a súrlódáshoz, mert a szabály súlytalanságra is érvényes, pont ezt igazolja ez a feladat is. Valóban, a nagyobb súlyhoz tartozó nagyobb súrlódás is figyelembe veendő tényező, de a megállapítás már súrlódás nélkül is igaz.