Honnan tudom, hogy melyik reakció jöhet- illetve nem jöhet létre két anyag közt?

No, akkor kezdjük. Ez valóban egy olyan téma, ahol az információk helyre kerülnek =)

Először is 3 nagyobb csoport szerint osztályozunk egy kémiai reakciót; 1. energiaváltozás szempontjából, 2. résztvevő anyagok száma szerint, 3. részecskeátmenet szerint.

1. Energiaváltozás szempontjából

a) exoterm folyamat /minden égés, pl. fémeké; Mg, Fe/

(A folyamat lényege, hogy az anyag hőt ad le a környezetének, így az anyag belső energiája csökken.)

b) endoterm folyamat /cukor hevítése (karamellizálás)/

(Itt pedig az anyag a környezettől vesz fel energiát, így a környezet energiaszintje fog csökkeni.)

2. Résztvevő anyagok száma szerint

a) egyesülés /minden égés, mivel tulajdonképpen mikor egy elemet égetünk, akkor az oxigénnel egyesül és így oxidot fog képezni: 2 Mg + O₂ = 2 MgO (magnézium-oxid)/

Általános leírása; A + B ---> C

(2 vagy több anyagból egyetlen új anyag keletkezik)

b) bomlás /vízbontás: 2 H₂O = 2 H₂ + O₂/

Általános leírása; A ---> B + C

(Egy anyagból keletkezik 2 vagy több új anyag)

3. Részecskeátmenet szempontjából

a) redoxireakció - elektronátadás zajlik!

Például: nátrium égése

4 Na + O₂ = 2 Na₂O (nátrium-oxid)

Ez egy exoterm reakció (ÉGÉS - hőt ad le a környezetnek) és egyesülés (oxigénnel). Valamint elmondhatjuk, hogy redoxireakció, mivel elektronátmenet történt; a nátrium elektront adott le, amit majd az oxigén felvett. (4 Na --> Na⁺ + 4 e⁻ és O₂ + 4e⁻ --> O²⁻) <--- részfolyamatok, ionok keletkeztek!

b) sav-bázis reakció - protonátadás zajlik!

Például: salétromsav és víz reakciója

HNO₃ + H₂O = NO₃⁻ (nitrátion) + H₃O⁺ (oxóniumion)

Nagy felmelegedéssel jár --> exoterm reakció. Valamint sav-bázis reakció zajlik le, protonátmenet történik; salétromsav savként viselkedik [nevéből következtetve :D] és proton ad le, melyet a víz bázisként viselkedvén felvesz. Salétromsav vizes oldata így savas kémhatású lesz az oxóniumionok (H₃O⁺) megnövekedett mennyisége miatt! =)

Ezek a legfontosabb reakciótípusok, amelyet így 8. osztály végén jó ha helyre teszel a fejedbe és rendszerezed az ismereteidet. Nem tudom hanyadikos vagy, mivel 10. osztályba ez a lista bővül elég szépen mégjobb reakciótípusokkal :D

4. Kialakuló kötések jellegétől

a) szubsztitúciós (helyettesítési) reakció

Pl. szervetlen kémiából a jól ismert cink és sósav

2 Zn + HCl = ZnCl₂ + H₂

Ha megjegyzed a szubsztitúció szó jelentését - ami annyit tesz helyettesítés (angolul; to substitute) - akkor logikusan leszűrheted mikor megy végbe. Jelen esetben azért beszélünk szubsztitúcióról, mivel a cink és a hidrogén egyszerűen mondva "kicserélődött" - helyettesítette - egymást =)

Szerves kémiából egy ismert példa: metán "klórozása"

/Alkánok jellemző reakciótípusa (metán is alkán :)/

CH₄ + Cl₂ = CH₃Cl + HCl

CH₃Cl + Cl₂ = CH₂Cl₂ + HCl

CH₂Cl₂ + Cl₂ = CHCl₃ + HCl

CHCl₃ + Cl₂ = CCl₄ + HCl

(Éés a végén eljutottunk a szén-tetrakloridhoz :D)

Ez egyébként az ún. "gyökös szubsztitúció volt" láthatod hogy minden esetben egy hidrogénatom "kicserélődik, átkerül a klórhoz (3. és 4. reakcióban már inkább a klór cserélődik ki, fogy a hidrogéntartalma a keletkezett halogéntartalmú szénhidrogéneknek sorban; klór-metán, diklór-metán, triklór-metán (ismertebb néven kloroform) és szén-tetraklorid.

b) addíciós reakció: A vegyület az átalakulás során melléktermékek képződése nélkül "óriásmolekulává" alakul át - figyelembe veszed: a Markovnyikov-szabályt!

c) eliminációs reakció: A vegyület az átalakulás során több kisebb molekula kilépése közben alakul új vegyületté - figyelembe veszed: a Zajcev-szabályt!

Utóbbiakhoz egyszerű megfogalmazást használtam és példákat most nem írnék, hosszú lenne... Ha érdekel / kérdésed van még vmivel kapcsolatban csak írj! :D \Leendő vegyész =)\

3./a)

Részfolyamatoknál ugye 2 mol oxidion fog keletkezni lemaradt az együttható! Csak hogy pontosak legyünk!!

O₂ + 4 e⁻ = 2 O²⁻

Kicsit este van bocsi =)