Nektek is volt olyan tanárotok akit szívből utáltatok? Milyen tárgyat tanított és miért volt rossz?

Volt hát!

Németet tanított és folyton mindenkit cinkelt. Mindenért beszólogatott. Kritizálta a küllemünket, a jellemünket, a szellemi képességeinket. Pedig ő sem volt valami eszes ember. Ez volt a hobbija, hogy csipkelődik.

-Kémiatanárom: Mert egy rohadt szexhiányos pi.csa volt, mindenkit utált, de főleg engem. Állandóan meg akart buktatni, nem fogadta el a megoldásaim, dobálta hozzám az egyeseket, javítási lehetőséget meg nem adott ( másnak igen). Végül is győzött az igazság, egyszer sem buktam meg.

-Infótanár: Egy undorító, unszimpatikus ember volt. Egyszerűen... ránéztem, elkapott a hányinger, kirázott a hideg. Kölcsönös utálat volt itt is, bár ennek oka nem volt konkrétan.

Nem volt ilyen tanárom. Valahogy mindig tudtam őket tisztelni, és akit tisztelsz, az tisztelni fog.

Egyébként sem éri meg tanárt utálni, csak rosszul jöhetsz ki belőle (ahogy főnököt sem jó utálni, de ezt nehezebb betartani...).

Érdekes, nekem sem volt olyan tanárom, akit utáltam volna. Én mondjuk szorgalmas, jó tanuló is voltam, és ha a tanárnak megfelelsz (tanulsz az óráira), akkor nincs oka bunkózni.

Persze az egyetemen nem szűrik ki tudtommal, hogy ki alkalmas pedagógusi pályára (nincs pszichológiai vizsgálat), tehát előfordulhat, hogy vannak ilyen kötözködő, ok nélkül bántó, szadista, vagy pszichopata tanárok is. Szerencsére ilyennel nem volt dolgom. :)