Szerintetek, nagyon hülye vagyok, ha emiatt bánkódom?

Erről próbálj meg leszokni ha lehet... A maximalizmus egy pontig jó, de aztán belerokkanhatsz! Nem egy ismerősöm ment tönkre ebben az egyetemen, de úgy, hogy kihagytak már féléveket mert összeomlottak. Akár maradandó pszichiátriai betegség is kialakulhat, pánikbetegség, generalizált szorongás stb.

Másrészt pedig a gimnázium egy vicc a komolyabb mérnöki, műszaki, term. tudományos, orvosi stb egyetemhez képest, és ott már néha-néha be fog csúszni egy rossz jegy. Néha még a legjobbakat is simán megvágják a vizsgákon - szóval agyilag erre fel kell készülnöd, hogy nem lehetsz mindenben maximalista.

Sokkal fontosabb, hogy nyugisan próbálj lazítani, és nem rástresszelni a dolgozatokra és majd az érettségire.

Továbbtanulás szempontjából egyáltalán nem számít, hogy pl a gimis tárgyakból színkitűnő legyél (amúgy itt jegyzem meg, hogy a gimis fizika pl egy nagy elmaszatolása a tényeknek, mert egyetemi matek nélkül felfoghatatlan lenne a fizika)

Tehát majd ha felvesznek, márpedig ilyen eredményekkel bárhová simán röhögve felvesznek. Utána sokkal fontosabb, hogy az egyetemen álld a sarat, és végül majd az utolsó "fázisban" diplománál, MSc-n, PhD-n már totálisan semmit sem számít a 100%-os bizonyítvány, ott már nagyrészt az számít, hogy milyen tudományos témákkal foglalkozol, milyen saját érdeklődésed van mérnöki/tudományos területen.

Egy ismerősömet pl csak azért vették fel a BMW-hez dolgozni, mert egy spéci témája volt az egyetemen, ugyanakkor ő volt az összes jelentkező közül a "legbénább".. de a spéci témája miatt felvették.

... tehát no stressz, no para, majd az egyetemen ráérsz izgulni, de ott se stresszeld túl magad :)

Ez pár jótanács egy vén rókától, aki már sokmindent megélt :)