Miért nyomatja az állam a természettudományos szakokat, amikor a munkaerőpiaci értékük és társadalmi megbecsültségük is nulla?
Amikor anno gimiben harmadikos voltam, akkor indult meg ez az új irányvonal, hogy a nagyon keresett közgazdász, pénzügyes szakokon az egekbe emelkedett a ponthatár, lehetetlen volt államira bekerülni, míg a természettudományos szakokon minimális pontszám is elég volt. Nos én így TTK-s szakra jelentkeztem, mivel a rajzolási képességeim teljes hiánya miatt a mérnöki szakok kiestek, informatikát pedig a középsuliban mi nem tanultunk, nem mertem vállalni belőle az érettségit utolsó évbe lépve nulla tudással. Nos én el is végeztem ezt a bizonyos szakot (a nevét inkább hagyjuk), de sajnos hamar rá kellett ébrednem, hogy az égvilágon semmit se ér. A munkáltatók nem keresnek ilyen embereket, egyrészt mert nincs szükségük rá, másrészt luxusnak gondolják még az ilyen jellegű kutatásokra is pénzt áldozni, jó lesz az anélkül is. De az összes többi TTK-s szakon végzett ismerősöm is így járt. MSc-t is elvégezve, sőt PhD-vel nem találnak semmilyen állást a szakmájukban, a még elfogadható helyekre (pl.: bolti eladó, adminisztrátor stb.) szintén nem alkalmazzák őket, mivel túlképzettek és még tapasztalatuk sincs ilyen területen, hiszen nem ilyen pályára készültek éveken át. Hadd ne mondjam mi marad így.
Erre épp a napokban olvasom, hogy felsőoktatásba jelentkezéskor kötelező egy természettudományos tantárgyból érettségizni. De mégis minek? Miért nem terelik a fiatalokat a mérnöki, műszaki, informatikai, gazdasági pályák felé? Ehelyett ezek egyre inkább háttérbe szorulnak, a ponhatárokat emelik, a keretszámot szűkítik, műszaki rajz oktatás pl. egyáltalán nincs csak arra szakosodott sulikban, infóból egyre kevesebb az óraszám stb. stb.
Na most az államnak az az érdeke, hogy hegyre-halomra képezze ki a használhatatlan diplomásokat (TTK)? Amire pedig tényleg szüksége van (mérnök, informatikus, közgazdász), azt nem támogatja?
Gazdasági szakemberre, mérnökre, informatikusra, tanárra, orvosra, ápolóra, de még jogot végzett emberekre mindig is szükség lesz.
Az már más kérdés, hogy van egy rahedli kamu iskola, amelyet normális ember messziről elkerül (Kodolányi, Wekerle, Edutus, GDF és társaik...).
Ugyanakkor azt sem értem, hogy miért kell a legtöbb intézménynek olyan területen képzést indítania, amihez hagyományosan semmi köze.
A BCE abszolút első gazdasági és üzleti képzések terén, de egy BCE-n végzett mérnököt körberöhögnek.
Az Eszterházy Károly Egyetem (a régi Tanárképző Főiskola) legendásan jó tanárokat képezett évtizedeken keresztül, de egy Eszterházy-s "közgazdászt" nem lehet komolyan venni. Villamosmérnököt a Műegyetemen és a Kandón képeznek, ha gépész, akkor Miskolc, BME, ÓE Bánki, vagy SZIE Gödöllő. A DOTE kiemelkedően jó orvosképzésben, de egy debreceni mérnökinfóson vagy villamosmérnökön egy HR-es csak mosolyogni tud.
Annyi a kamu szak, hogy 5x is át kell gondolni, ki hová megy.
Mert a munkaerőpiac keményez beáraz mindenkit.
A természettudományos, különösen élet- és környezettudományos szakemberekre nagyon nagy kereslet van, itthon és külföldön is.
Persze elsősorban szakértőket keresnek, amihez egy BSc nem elég. A tudományban csak a teljes egyetemi kiképzést veszik komolyan, tehát BSc+MSc+PhD, továbbá tudni kell angolul.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!