Érdemes mapuche nyelven tanulni?

Ha úgy érted, hogy pénzügyileg megéri-e időt, energiát, adott esetben pénzt fordítani rá, akkor 99,99%-os magabiztossággal merem azt mondani, hogy nem, nem éri meg.

Ha pedig hobbiként fogod fel, függetlenül attól, hogy mennyire tudod majd hasznosítani, akkor neked kell tudni. Ha boldoggá tesz, akkor érdemes.

Természetesen a mai helyzetben (klímaválság, a populizmusok előretorése) érdemes valóban valamilyen természeti nép nyelvét tanulni. Nyelvtudományi értelemben is, klasszika-filológiai értelemben is fontos soft és részben hard skilleket is tud adni.

Nem szabad a 90-es években jellemző szemléletből kiindulni, a magyar társadalom egyre súlyosbodó kettészakadása rámutat, hogy az akkori illúziók sokban hozzájárultak a lakosság növekvő paszivitásához és az új-autoriter kormányzás előretöréséhez. Akkoriban pl. unott lazasággl simán utcára hajították az akkori népesség sérülékenyebbik felét, a mai hajéktalanokat és a cigány nyomornegyedek leendő lakosságát. Előre való gondolkodás nem volt, majd megoldja a gondokat a fogtündér, a mikulás és a jóságos piac. Mondanom sem, kell, a társadalom végztesen kettészakadt, a 80-as évek végének óvatos-naív opttimizmusát mg keserű cinizmus, majd még cnikusabb populizmus váltotta fel hamar..

Hogy valami, az európai ember számára ismerősebb szempont bemutatásával kezdjem:

https://www.youtube.com/watch?v=kDAcPMNTZyg

itt még csak az európai kulturkörben ismerős görög-római kultúrkör tanulmányainak lehetséges hasznát mutatják be. Ezt még képzeletben szorozzuk meg millióval, és akkor megkapjuk, hogy az európai ember számára még több új szempontot nyújtani tudó természeti népek ismerete mennyi hasznos szemléletet tud adni.

Hogy egy kicsit gyakorlatibb dolgokat is mutassak:

[link]

ez csak egy kis jelentéktelen részlet, inkább csak annak a bemutatása, hogy ma mennyire más egyes dolgoknak a megítélése. A klimaválsággal új problémák jelentek meg. A városokban hőszigetek, a mezőgazdaságban a beporzó fajoktól való függés miatti sérülékenység, az Alföldön az aszály veszélye és a vízhiány. Ilyen körülmények között a megfelelő erdő- és fajgazdálkodás, az őshonos fajok szerepének jobb meegértése.

Konkrétan a Mapuche nyelvre rátérve:

[link]

tipológiai szempontból a ,,poliszintetikus'' vonások jellemzik. Vagyis nagyon sok rag létezik benne, az ige rengeteg fajta és szerepű ragot képes magára ölteni, sőt épp e miatt egy korét ige képes akár öt-hat-tíz ragot is magára öltve egy egész mondatot kifejezni.

Magyar ember számára ez persze nem annyira szokatlan jelenség, mint a legtöbb európai indoeurópai nyelvű ember számára. Ugyanakkor magyar közönség számára is képzelettágító hatású, rengeteg új dolgot lehet belőle tanulni.

Én is meg akartam legalább egy ilyen nyelvet tanulni még huszonévesen. A szibériai eszkimó nyelv mellett döntöttem, mert arról az akkori években könnyen tudtm orosz nyelvű nyelvészeti és néprajzi anyagot szerezni. 1997-ben kezdtem az ismerkedést, és azóta sem bántam meg. Időközben megtanultam Alaszkából is egy a szibériai eszkimó népességű partszakaszzal azonos nyelvjárást beszélő Szent Lőrinc-szigeti eszkimó csoport tankönyveit is elérni. Sokat tanultam belőle a nyelvekről is általában, sőt, az összehasonlítás és a kontraszt ereje révén a magyar nyelvről, saját anyanyelvemről is.

Magyar problémák:

- Természetpusztítás

- A társadalom kettészakadása, mélyszegénség, végzetes nyomor, gyökérvesztés

- Rejtett néprajzi-kulturális értékeink (pl. a 80-as években még létező őreg cigányok) kulturális emlékeinek teljes elhajítása

- Bizalmi válság a közéletben, szociológiai háttérként pedig az elit, a fő népesség, és a mélynyomorban élő sérülékeny rész teljes szeparálódása, elidegenedése egymástól

- a sorstársak, környező népek, hamradik világ népeinek, migárnsoknak a probléminak a leszarása, pedig sok probléma csak egységben tekintve oldahtó meg, és minket is érint

Sokban seítene a megoldában, ha az értelmiség is, a lakosság is új inspirációkat kaphatna. Érdekes, hogy én még a 80-as évek keserédes légkörét is nyitottabbnak és kevésbé cinikusnak éreztem, mint a mai teljes csüggedést.

Épp ezért is érdekel nemcsak a klasszika-filológia, de a még ennél is több újat mutatni tudó teremészti népek hiedelemvilága, márcsak a szélesebb horiztont és az összevetés kedvéért is.

Természeti népeknél a társadalom kicsiny léptékű volt, a technikai találmányokat pedig a meglévő eszközök kifinomult, ,,barokkosra duzzadó'' finomhangolásával próbálták pótolni. Bonyolult volt

a nyelv, kifinomult a hiedelemvilág, fucsán kommnisztikus de egyszerre decentralizált is a társadalom.

Ezek persze leegyszerűsítések, amiket mondok, valójában ezek a természeti népek is változatos, egymástól is igen eltérő kultúrákat hoztak kétre. Többnyire azonban elmondható, hogy furcsa holisztikus egység jött létre, aminek viszont része volt a mai ésszel felfoghatatlan mértékű diverzitás, változatosság is. Egyes vidékeken simán egy-egy teljesen átlagos egyszerű bennszülött simán volt poliglott, és beszélt akár öt-hat különböző helyi nyelvet is.

Mindez tűnhet a mai embernek egyszerre vonzónak is, terhesnek is, mindenestre termékeny lehet inspirációk tereén, ha valaki egyébként foglalkozik mellette modern tudományokkal is (ökológia, matematika). Ha meg tudod szerezni Gerardo Reichel-Dolmatoff ,,Rainforest shamans'' c. könyvét (a Budai Selyemgombolyítóban még a 90-es évekbn az akkor ott lévő Ökológiai Központ könyvtárában olvastam akkoriban), ott például a szerző részletesen bemutatja az Amazonas-vidéki őserdő indián kutúrák világképét, és azt, hogy ez a tudás hogyan kombinálható a mai modern tuományos világképpel ahhoz, hogy a mai problémák megoldhatókká váljanak.

Konrét dololgra kitérve pedig:

Mapuche nyelvtan:

Ineke Smeets: A grammar of Mapuche

Google hamar megtalálja PDF-letölthető formában

Kicsit talán elsőre túl nyelvészeties taglalású, nem annyira didaktikai. Ha a szibériai eszkimó is megfelel poliszintetikus tipológiájú nyelv, vagy természeti nép megismerése céjából, akkor van egy kicsit didaktikaibb mdon megírt nyelvkönyv is:

Jacobson: A classromm grammar of Siberian Yupik / St Lawrence Island Yupik Eskimo. 1988, előzetes (kísérleti) kiadás.

Némivel nagyobb fáradsággal, de erre is rátalál a Google, lehúzható vele egy kissé régies de szép teljes PDF kiadás