Miért rekesztjük ki az osztálytársunkat?

Furcsa kis különc az osztálytársatok. Biztos vagyok benne, hogy valami komolyabb trauma érhette. Érdekes, amiket írtál a srácról, nekem is volt gimiben egy osztálytársam, akire teljesen ráillettek az általad is említett furcsaságok. Bizarr rajzok dettó, kést hordott magával suliba, sunyi volt és alattomosan somolygott a bajsza alatt, az a "szeme se áll jól" típus. Volt hogy burkoltan gyilkossággal fenyegetőzött. Volt aki szánta, volt aki félt tőle, mint Ti. Természetes emberi reakció, hogy a közösség kiveti magából a különcöket, a deviánsokat.

Ugyakkor el tudom képzelni, hogy a különcködése valójában figyelemkeltés. Magányos, nincsenek társai, ezért felvett egy ilyen viselkedésformát. Te megpróbáltál vele kedves lenni, amit nagyra tartok, szép dolog volt tőled, de ha elhárította, ne erőltesd. Ha továbbra is aggasztónak tartátok a viselkedését, jelezzétek az iskoligazgatónak, vagy a suli pszichológusának.

Régebben én is kirekesztett különc voltam. Kell mellé vki aki megtanítja az élet dolgaira, egy őrangyal féle aki visszatéríti belé a lelket és érezteti vele, hogy Ő is ugyanoylan ember mint a többiek. Habár én azért ennyire sérült nem voltam/vagyok. Természetesen nem azt mondom h légy te az illető őrangyal, mert ez egy komoly elhivatottságot és szeretet igénylő feladat. Szóval csak elméletben válaszoltam. A legtöbb amit tehettek érte a hétköznapokban hogy nem roncsoljátok tovább és normálisak vaygtok vele. De magának kell megváltoznia és neki kell kezdeményeznie. Ezt kellene vkinek (őrangyal) elmondani neki.

A válasz a kérdésedre pedig ott van a leírásodban.

Érdekes am h tőlem is féltek pedig nekem semmi beteges szokásom nem volt(kés pl), csak oylan fura voltam...

A kerdesedre te is valaszoltal, az apolatlansaga miatt, es a furcsa rajzai, dolgai miatt rekesztitek ki.

De biztos hogy azert erzi magat jobban nalatok, mert nem bunkoztok vele. A masik osztalyban biztos hogy bunkoztak vele. Te is nagyon kedvesen, es illemtudoan irtal rola, a te osztalyodba szerintem ertelmes egyenek jarnak, mint te.

Nalunk is volt egy csajszi az osztalyban, senki nem szerette, megcsak melleulni se akart senki. De mi mindig csak figyeltuk, nem bunkoztunk vele.

Biztos hogy a te osztalytarsadnak egy nagyon nagy lelki problemaja lehet, amit sajnos magaba zar. Mert mindenkinek vannak gondjai, titkai is, de meg a titkokat is egy kicsit probalja kibeszelni, igy konnyiteni a lelken. De valaki magabazarkozo.

Valoszinu hogy az anyukaja is ilyen lelkibeteg lehet, es ezaltal raul a sracra is. Szerintem azert az osztalyfonok beszelhetett volna mar vele, akar kitalalhatta volna az osztalyfonok, hogy elmegy csaladlatogatasra. Abbol sokmindent lelehet szurni.

Ne bantsatok, ugyis nemsokara vege mar a sulinak.

Kulonben milyen tanulo, jelentkezik valahova tovabb?

Hat ha meg osztalypenzt sem fizet, akkor gondolhatod, hogy otthon mennyire fontos lehet o. Semmenyire. Szerintem az anyukaja alkoholista lehet, es talan egyaltalan nincs munkaja, nem is volt, apukaja nem el, nem foglalkozik vele.

Tenyleg az osztalyfonok foglakozhatott volna mar reges regen vele, elvegre az ember ideje nagy reszet a suliban tolti, es igenis fontos, hogy ott jol erezze magat. Na, nem irok mar tobbet, de tudod, aki jo csaladbol szarmazik, az nem tudja megerteni ezeket a nagyon szomoru dolgokat.

Nem o tehet rola, kepzeld, ha otthon a semmibol elnek, anyjat csak buzosen, alkoholosan latja, esetleg szoval csak megalazzak. Hidd el, hogy elegge ego ez neki, es ne gondold, hogy nem szeretne o is ugyanolyan helyes srac lenni, mint mondjuk te vagy. Mert az irasodbol ez jon le nekem.