Rokonok a székelyek a tatárokkal?

Értem, honnan jön a kérdés. A mai (volgai, "kazányi") tatárok az ogur bolgárok leszármazottai, de az Arany Horda idején nyelvet váltottak és felvették az A.H. kipcsak nyelvét, amiből kialakult a mai tatár. A baskírok, barabák, balkárok története is hasonló, de más az eredetük.

És, ugye székelyek a hunok leszármazottainak tartják magukat, akik szintén ogur nép voltak. Csakhogy, a székelyek csupán a hun törzsszövetség tagjai voltak, ilyen értelemben jönnek a hunoktól, nem nyelvileg. A hun szövetségbe a germán gepidák is beléptek pl. A székelyek mindig is magyar nyelvű nép volt, sohasem ogur.

Soha nem is találták más nyelvek elemeit az eredeti székely szókincsben. Az az érdekes helyzet volt a Honfoglaláskor, hogy a székely küldöttség elébe mentek a Árpád üdvözlésére. Ennek az volt az oka, hogy Árpád is abból a türk Asina dinasztiából származott, amiből Attila is. Így a szekelyek számára a hun szövetség tért vissza. Ez azonban egy lázadó fiatal sereg volt. Akik azt a tortenetet adták elő, hogy Álmos nem léphete át a Kárpátokat. Valójaban lázadók voltak, akik nem akartak ismét kelet felé vándorolni. Ezért volt velük kevés nő. Ráadásul jórészük ogur volt (onogur), nem magyar nyelvű. Így hát a letelepedők sok székely lányt kaptak feleségül. A gyerekek pedig anyjuk magyar nyelvét tanulták meg legelőször. Így lett Árpád egész lázadó letelepedő törzsszövetsége 1-2 nemzedék alatt teljesen magyar nyelvű.

Tehát nem a székelyek a volgai bulgár tatárok rokonai, hanem az ogur honfoglaló törzsek mai leszarmázottai. Ha van még ilyen Magyarországon jelenlegi vérségileg.

#3

Feles kéz ment.

Jó amit írsz, és jól érvelsz.

De ha a székelyek és a gepidák a hun törzsszövetség tagjai voltak - másokkal együtt-, akkor miért nincsen ma olyan német törzs, vagy szláv (a bolgár vonalat most hagyjuk ki), aki azonosulna a hunokkal?

Én eddigi olvasmányaim, találgatásaim során arra jutottam, hogy a magyarság/ annak vezető rétege volt hun vagy a szövetség része. A székelyek meg ténylegesen hun származásúak, ha nem a hunok egy maradványa.

A székelyek Attila halála után maradtak a Kárpát-medencében. Az ogur hun törzsek visszavonultak a Azovi-tenger (Meótisz) / Don vidékére. A gepidák a longobárdokhoz csatlakoztak és végül, feloldottak bennük, együtt megalapították Lombardiát (pár faluban beszélik még a longobárd nyelv leszármazottjait: Cimbrian és Mocheno).

Szlávok nemigen voltak elismert szövetségi tagok, nem voltak lovas népek.

A székelyek, ahogy írtam, a hun szövetség leszármazottjai, a területen maradtak, jelenlétükre bizonyíték a szarvasi tűtartó és nagyszentmiklósi ivócsanak magyar feliratai a 7.századból. Később a az országhataraira húzódtak es valtak mai székelyekké, palócokká. Utóbbiak reszben keveredtek a helyi szlávokkal, de a két csoport hiedelemvilága, babonái, szerszámnevei mai napig azonosak. A tájszólásbeli hasonlóságok mellett (a palóc nyílt "A" kivételével, ami szláv eredetű és tipikus indoeurópai hang, nem magyar/ugor).

Attila/Etele/Etzel fennmaradt név valtozatai neve is germánok megvolt a tisztelet. De nem volt meg az évezredes együttélés a germánok és a hunok/ogurok között, mint az ugorok és ogurok között. A germánok inkabb voltak leigázottak, de magasabb statuszban, mint szlávok. Nem volt meg az idő, az életmódi azonosság, a státusz a germanok eseteben a hun tudat kialakulásához.

A szlávokat amúgy is a (szintén ogur-ugor törszszövetségi) avarok telepítették be a Kárpát medence köré puffernak 150 évvel Attila után.