Hogyan működhetne a legjobban egy cserekereskedelmi rendszer vagy helyi pénzt használó rendszer vagy hasonló?

#9: Naná, hogy a kocsmában, itt az a kibertér. Ha nem tudnak valamit akkor tudják, hogy ki tudja.

#10: Persze, hogy mindkét fél elégedett, ha nem lett volna elégedett nem jött volna létre a csere.

Egyébként nemzetközi szinten nem csak kétszereplős az ilyesmi, hanem akár több is. Akinek az én árum kell nincs olyanja ami nekem kell, de egy harmadik félnek meg kellene az ő cucca, annak meg van olyan áruja, ami nekem kellene. De akár sokkal több szereplős is lehet, vannak ügynökségek, amik ezt összeszervezik.

Ilyen volt a fabatka rendszer, vehettél terményt és szolgáltatást is érte. Barterezésnek indult, de a kezdeti hájpolás és médiamegjelenések után bedöglött.

Nem voltak összhangban az árak, az elején mindenki eladni akart rohamosan növekvő árak mellett, de vásárolni nem akartak, a végén meg pont fordítva lett.

A fabatkát kezdetben 1 asztalos készítette ez egy faérme volt, egy érme volt pl. 10db tojás, de vehettél érte 2 liter tejet, vagy 500g sajtot, stb.

CNC esztergagépen percenként csinált 10db-ot ezeket az érméket vitték a rendszerbe. A szervezőknek kezdetben nagyon megérte, hiszen minimum költségen jutottak terményhez és pl. házi kézműves sörhöz.

Itt is megjelent persze a hamisítás, egy sima használt raklapból 1000 számra lehetett fabatkát gyártani, a végén napi szinten mentek fel az árak pl. reggel még 10 fabatkáért vehettél 10db tojást, de estére már 100-at kértek érte.

A rendszer bedöglött az emberek próbáltak szabadulni a fabatkától, de nem volt eladó és végül rajtuk maradt, még most is lehet persze fabatkát venni 1000-1200Ft/db árban.