Mea culpa. Mit jelent ez a kifejezés?

gugli első találat:

[link]

:)

a teljes szöveg:

mea culpa, mea maxima culpa (latin)

a jelentése:

én bűnöm, én igen nagy bűnöm

katolikus bűnbánó szöveg

Mise elején a bűnbánati szöveg. Mellveréssel jár.

Én vétkem, én vétkem, én igen nagy vétkem.

Hogy a válasz teljes legyen:

ez a kifejezés valóban a római katolikus vallási tradícióból származik, de gondolom, a kérdés arra vonatkozott, hogy mikor használják a köznapi nyelvben. Akkor, ha kb. ilyesmit akarnak kifejezni: "bocs, igen, ezt én szúrtam el", vagy "igen, ez valóban az én hibám", "én tehetek róla". Azért, mert régen menő volt ilyen idegen (főleg latin, német, esetleg francia) szókapcsolatokat használni beszéd közben. :)

Talán ennyi év múltán is érdekes lehet hozzászólásom azoknak, akik most keresnek rá e latin kifejezésre.

Én nem divatból használom néha ezt a kifejezést.Szerencsére ritkán van rá szükségem. Véletlenül, saját hibámból jöttem rá, hogy milyen ereje, hatása van néhány régi latinból megmaradt és nagyszüleink által használt kifejezésnek. Teljesen más értéke és ereje van üzleti kapcsolatokban, tanár-diák, főnök-beosztott, munkatársi viszonyokban, mint annak, hogy " bocs, de ezt én szúrtam el" vagy ne haragudj, bocsánat, elnézést stb. Természetesen a magyar nyelvnél nincs számomra szebb és nem megalázó részemről beismerni hibáimat, amiért illik tudni elnézést, de még bocsánatot is kérni adott helyzetekben. Ez a latin kifejezés azonban teljesen más. Nem arra való, amire a bocsánat szót használjuk, szerintem. Sokkal egyértelműbb és nagyobb hibák elkövetésénél lehet úgy használni, hogy közben nem kell porig aláznom magamat, meghunyászkodnom örök életre az előtt az ember előtt, akivel szemben hibát vétettem. Nagyszüleim megtanították nekem, hogy csak akkor használjam a latin mondásokat, kifejezéseket, ha feltételezem a másik emberről, hogy megérti és nem nagyképűségnek véli ennek használatát, hanem őszinte beismerésnek, felismerésnek.Feltételezem a másik fél részéről az alapvető műveltséget. Én azt tapasztaltam, ha őszinte hanglejtéssel, szemkontaktussal párosul a "Mea culpa" használata és nem naponta , elcsépelve , kötőszóként, mentegetőzésként használja valaki a fenti helyzetekben, hanem nagy hibák, tévedések elkövetésekor,amit azonnal ki is lehet persze javítani, akkor olyan megdöbbentő ereje lehet, hogy az az ember, aki ellen vétkeztünk nem fog haragudni ránk. Ezt a kifejezést én soha nem használnám megbocsáthatatlan bűnök, családi vétkezések, házastársi és baráti kapcsolatokban, mert ott az igazi szép és árnyalt magyar nyelvnek van helye. Legutoljára akkor használtam, amikor egy olasz ügyfelemnek rossz csatolmányt küldtem el a levélhez és napokig nem értett semmit.Vártam a válaszát, ami nem érkezett meg. Magamtól vettem észre, hogy mekkorát hibáztam. Írtam neki és, amikor találkoztam vele akkor is használtam egyszer ezt a latin kifejezést, amit ő azonnal akceptált és minden további megjegyzés és szemrehányás nélkül folytattuk együttműködésünket.Persze nem szabad elcsépelni, akkor nem ér semmit e gyönyörű, őszinte megbánás...