Szerintetek igénytelenség, ha valaki nem ír helyesen a saját anyanyelvén?
válasza:
válasza: válasza:Igénytelenség. Engem kifejezetten dühít, ha azt látom, hogy valaki vét. A gépelési és helyesírási hiba között pedig sokszor különbséget lehet tenni, tehát arra sem fogható a tévesztés. Arról nem is beszélve, hogy amint megfogalmazunk egy választ teszem azt itt - a hozzászólás írásához szükséges rubrikában a helytelenül írt szót a rendszer automatikusan piros hullámos vonallal aláhúzza. Nem értem, ha látja, miért nem javítja, pedig ha rákattintana, még a szó megfelelő javításához is feladna lehetséges változatokat attól függően mit akarhatott leírni a kérdező.
Van egy másik gond is. A divatszövegelés. Én így hívom, lényegében a magyar szavak teljes kifordítása mind a szó tövében, mint írásában. Ilyen a szercsi, lávcsi és társaik, vagy a másik, amikor bizonyos betűket másokkal helyettesítenek. i-y, v-w, stb. Utóbbinál már tettem néhány tizenévesnek megjegyzést, mire felháborodva közölték, úgy írnak, ahogy akarnak, menjek a fenébe, amúgy pedig helyesírási versenyt is nyertek már, tehát tudnak helyesen írni, de nem akarnak. Az ilyen is idióta.
"Azon elhivatott személyek,
akik képesek a megfelelő helyesírás varázslatát használni, sokszor megdöbbenten veszik tudomásul,
hogy mennyire magukra maradtak a világban ezzel a tudással.
Nem jó egyedül lenni!
Aki nem csökkent értelmi képességű, vagy egyéb,
külső tényező által nem korlátozott,
ám mégsem fektet hangsúlyt a megfelelő helyesírásra,
arról egyértelműen elmondható, hogy nem érdekli az,
aki olvassa őt, nem foglalkozik a közönsége megítélésével, csak magának ír…
A helyesírás, megfelelő nyelvhasználat nem olyasmi,
mint az éneklés vagy a rajz.
Elsajátítható, megtanulható - ahogy a szorzótábla is,
vagy ahogy a saját lakcímünk, vagy a hét napjainak egymásutánisága.
Kézenfekvő tehát, hogy akiben az igényességnek akár a szikrája is megvan, az arra törekszik,
hogy a lehető legjobbat adja magából,
amikor mások elé áll - akár személyesen,
akár szavai tükörképének homályán keresztül.
Ha nem veszem a fáradságot, hogy pontosan írjam le,
amit szeretnék, nem tisztelem meg az olvasómat azzal a lehetőséggel, hogy érthetővé teszem számára a gondolataimat.
Csak a magam gyönyörűségére írok.
Ha viszont nyilvánosan elhelyezem az írásomat,
vagyis számítok rá, hogy elolvassa valaki,
akkor kutya kötelességem érthetően és szabatosan átadni!
Nem születünk Aranynak, Kosztolányinak, Németh Lászlónak, de igyekezhetünk jól illeszkedni legalább az árnyékukba!!! Az igénytelenség ezen formája csak annak zavaró,
aki maga nem sajnálta az időt a helyesírás,
s persze bizonyos stílusbéli formulák elsajátítására.
Az azonban nem megengedhető szerintem,
hogy nyilvános közegben megjelenjen a silány, igénytelen, az olvasót le sem sajnáló emberek "védjegye". "
válasza: válasza:A helyes írás olyan, mint a rendszeres zuhanyzás. Nem tűnik fel, de hiánya rettenetesen zavaró a többiek számára.
És idegen nyelven is lehet helyesen írni. Ha a használt szavak nem is mindig a legmegfelelőbbek a szinonímák közül, annyit megtehetek, hogy helyesen írom le!
És igen, igénytelenség. Védhetetlen, magyarázhatatlan szegénységi bizonyítvány.
válasza:"akik arra sem veszik a fáradtságot"
Az ember fáradságot vesz, nem pedig fáradtságot, de amúgy egyetértek veled.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!