Miért nem születnek a mai világban igazi baráti kapcsolatok?
22 éves lány vagyok. Az általánosban és a gimiben is kívülállónak éreztem magam,mert úgy éreztem több eszem van a saját korosztályomnál, meg persze ki is néztek emiatt.
A gimiben volt egy nagyon jó barátnőm, egy városban is lakunk de ahogy vége lett a giminek ő is eltűnt, mondván egyetem sok tanulnivaló ilyesmi, én meg meguntam hogy mindig én keresem a másikat.
Mióta van egy párom, akit mindennél jobban szeretek azóta jobb lett de most már megint (4 év után) annyira hiányzik az a normális barátnő viszony az az egyetlen, akinek nem csak akkor kellesz ha baj van és meg kell hallgatni vagy tanácsot adni, hanem ha neked is van gondod akkor meghallgat. Nekem nem is az kell hogy tanácsot adjon vagy bármi csak meghallgasson, persze nem úgy értem hogy mindig csak a bajról kelljen beszélgetni mert az is idegesítő persze, de olyan sincs akivel a vidám dolgokat meg lehet beszélni, mert oké itt a párom, esküszöm mindent meg lehet vele beszélni, meg is beszéljük de még sem olyan mint egy igazi barátnővel aki úgy szeret ahogy vagy, nem fúr nem irigy. Rossz látni, hogy mások össze vannak nőve, amit tudom hogy nem örökre szól( bár lehet)de legalább van nekik, én is úgy vágyom olyanra majd akivel összeülünk néha, vagy esetleg családalapításkor a gyerekeket összehozzuk, kerti parti ilyesmi. Ezzel csak én vagyok így? 22 évesen már nem lehet igazi legjobb barátnőt találni, az csak gyerekkortól szól?
nem tudom milyen kategóriába kellett volna írnom, lehet a kulturálisba, ezért bocsi! de mondjuk itt értelmes emberek vannak összességében.
Mert 12 -16 órát vesz el az emberek életéből a munka.
Miért nem ülnek le manapság már a családok együtt vacsorázni / ebédelni?
Max a Tv előtt ülnek együtt...
Már ameddig össze nem vesznek a távirányítón.
válasza:Később is alakulhatnak ki barátságok.Fősuli/munkahely.
Érdekes, hogy nekem is inkább fősuliból maradt barátnő, gyerekkorból senki.
az a barátság amelyik szétmegy az nem is volt soha igazi barátság...én pl akkor se tudnám megszakítani a barátságomat, ha a legjobb barátnőm lefeküdne a pasimmal, egyértelmű hogy a pasit dobnám vagy átengedném a barátnőmnek ha akarja mert pasiból sok van barátnőből egy...
és sokan mondják hogy a pasim a "barátnőm" az anyukám a "barátnőm" a tesóm "a barátnőm", egy fenét, a pasim a pasim, az anyukám az anyukám a tesóm a tesóm...szerintem aki gyerek és tini korában nem talál barátságot vagy később elveszti azt annak már nehéz 20on 30 éves korban barátnőt találnia...mert szerintem az emberek többségének igenis van gyerekkori barátja és oda betolakodni, ott már csak másodhegedűs lehet az ember...
válasza:Szia.
Amit most leírtam neked, azt nehéz megfogalmazni, és nehéz átadni, és persze tapasztalatból írtam (sajnos).
Megpróbálok pontról pontra haladni, és elmagyarázni neked, hogy mi miért van. (Persze, nyugodtan lehet ellenkező véleményed, de sajnos sok társaságban megfordultam, és mindenhol ez fogadott).
Sajnos az a nagy helyzet, hogy egy cipőben járunk. Olyan, hogy legjobb barátom nekem már évek óta nincs. Távolság, és azok a dolgok, amiket most fogok neked leírni, elvették őket tőlem.
A legnagyobb befolyásoló dolog a magyar mentalitás.
Ahogy telnek az évek, főleg a mi korosztályunkban, egyre inkább mindenki világa egyén centrikus lesz.
Nem számít senki, csak önmagad. Ez ahhoz vezet, hogy elsősorban csak a saját érdekeidet nézed.
Ezt súlyosbítja a bunkóság. Ha fáj, ha nem, annyi bunkó ember van nálunk, hogy néha már-már sírnom kell.
Na de térjünk vissza a témához.
Te egy olyan ember lehetsz, (mint én) aki szívesen, önzetlenül osztja meg a dolgait /segít másokon, legfőképpen a barátokon, illetve eszed ágában sincs leplezni a dolgokat. (Ha nem akkor elnézést, magamból indulok ki).
De nem mindenki ilyen. (Legalábbis a többség).
Tudod milyenek vagyunk? Visszatérve a saját érdekeinkre.
Csak addig érdekel minket valaki, ha segítségére szorulunk, illetve általuk akarunk elérni valamit, új társaságba keveredni, és egyebek.
Mindig van valami hátsószándék, sajnos.
Ez igaz egy bulira is. Gyere nyugodtan, barátokat mindig szívesen látok. Aztán fel se merül benned, hogy csak azért hívnak, hogy hozzál piát, cigit, vagy éppen pénzt.
De sajnos ma már egyre inkább ez dominál.
A többség azt nézi, hogy mi haszna van belőle, ha veled barátkozik. Ha már nincs semmi, amivel felkeltenéd a figyelmet, akkor nem fog rád írni. Csak akkor fog beszélgetést kezdeményezni, ha kell neki valami.
Ezért van az, hogy a távolság sokszor tönkreteszi a barátságokat, ha az egyik fél leszarja a másikat. Messze vagy, nem találkozol vele minden nap. Nem tudsz neki segíteni. Le se fog szarni.
Nem azt mondom, hogy senkinek sincs legjobb barátja.
De aki elveszítette őket, és újat keres, annak nagyon nehéz dolga van.
De csak akkor szerezhetsz igaz barátokat ha elismered ezeket a dolgokat. Hogy miért?
Tegyük fel, sokszor, rendszeresen kihasználtak. Eleged lett, szarni fogsz az emberek többségére. Keresed az eddigiek társaságát, de önzetlenül nem segítesz. Segítesz, de forintra kiszámolod például a benzint.
Illetve itt egy másik lehetséges szituáció. Segítesz, és azt hiszi, hogy ő ezentúl mindig kérhet, b*szogathat ezzel téged. Például, korrepetálás, vagy cigit adsz neki és folyton jön oda kéregetni. Amikor neki van cigije, akkor tudja, hogy tartozik, de eszébe sem fog jutni, hogy adjon neked, MEGKÍNÁLJON. Meg fogja várni hogy MUSZÁJ legyen neki, azaz megvárja amíg kérsz tőle.
Nagyon sok ilyen dolog van. Azaz, nagyon sok kétszínű ember van, akik ráadásul manipulálni akarnak.
Te csak azt hiszed, hogy a barátaid.
Csak olyan ember lehet barát, igaz barát, akik szó nélkül visszaadják ha tartoznak neked. Azaz, önzetlenek feléd.
Csak ezekből a jelekből lehet kiszűrni, hogy ki lehet az igazi barátod. Aki betartja a szavát mondjuk. Akiről tudod, hogy ha ő kér tőled valamit, akkor viszonozni fogja. Lehet nem mondja, de viszonozni fogja. Illetve, fog keresni, érdeklődni fog irántad, csak azért, hogy mi van veled.
Sőt, aki már azzal jön, hogy veszek neked 5 doboz sört cserébe... azt általában várhatod is.
Ui.: Nekem 2 barátom van, egyik sem legjobb barát (mindig én keresem őket, nem akarok megőrülni sajnos).
Nekem csak haverjaim meg ismerőseim vannak.
válasza:Nem értem a kérdést. Nekem mindig is voltak "igazi" barátaim. Az egyik legjobb barátnőm 4 éve ismerem, ő akkor volt 25 éves, amikor megismerkedtünk.
Szerintem aki nyitott és kedves, az talál barátokat. Persze van olyan barátság, amiről kiderül, hogy nem tartós. De szép emlék marad. De az igazi barátságok meg is maradnak. Van olyan barátnőm, aki tízezer km-re él tőlem. Oda szólította a hivatása. De azért egy évben egyszer találkozunk, és hála az internetnek, abszolút naprakész kapcsolatot ápolhatunk, olyan szinten is, hogy pl. megmutatja az új ruhát, amit aznap vett vagy ilyesmi. Ezek csodás dolgok.
Azt látom, hogy az átlagmagyar kitalálja/átveszi, hogy ma már nincsenek olyan igazi barátságok, aztán összegömbölyödik, és szúr, mint egy sündisznó. Csoda, hogy így nem talál barátokra? Ahelyett hogy kinyílna, ismerkedne, csak kesereg.
Ha végiggondolom, a barátaim olyan helyeken ismertem meg, ahova az átlagember a büdös életben nem megy el. Például valakit koncerten, ahova egyedül mentem. Egy másikat a kórusban, ahova elmentem énekelni. De volt olyan is, aki azért keresett meg, hogy elmondjon mindennek, mert megtudta, hogy a pasija velem csalja. Miután kiderült, hogy én nem tudtam erről, otthagytuk a pasit, és azóta jó barátnők vagyunk.
Persze sokan kérdezték, hogy szerezzenek barátokat. Mert nekem vannak, és biztos tudom, hogy kell szerezni. De amikor elkezdtem mondani az ötleteim, mindenki visszalépett. Merthogy az mi, hogy ki kell lépni a lakásból, és szembe kell nézni emberekkel? Végül nem lettek barátaik.
Nagyon köszönöm a válaszokat!
Most válaszolnék én is:
1: az én életemből csak 8 órát vesz el a munka és 10 percet míg hazaérek és körülöttem szinte mindenki így van de hiába mert 22 évesen olyan pitiáner dolgokon vannak leragadva hogy milyen legyen az új műkörmük díszítése és a többi bajuk....így esélytelen hogy igazi barátságra tegyek szert...a többiek mint írtad 12 órát dolgoznak akit ismerek.
2: már én is így vagyok ahogy te, a párommal, én sem hittem hogy azt mondom egyszer a párom a "barátnőm" de ha most egyszer így van, de én ezen felül nyitok/nyitnék az emberek felé de a Pestiekre ránézek mind magába fordulva bunkó hangulatban vannak, megszólítód az egyiket egy esemény folytán rád néznek mosolyognak és azt gondolják te jó ég ez meg akar ölni vagy mi, a vidékiek meg majdnem ugyanez, meg mindenkinek megvan a saját élete.
3: a munkahelyemen van egy nagyon jó fej nőci, össze vagyunk nőve, de ez tudod meddig tart, míg vége nincs a munkának. Más város, ráadásul már 2 gyereke van, más világ.
4. pont ez a gondom, hogy 20-on túl akkor esélytelen az igazi barát/barátnő megtalálása? szomorú
5. Te vagy az aki nagyon jól leírtad milyen vagyok, milyen vagyok/lennék egy baráti kapcsolatban és hogy én milyen barátra vágyom, kár hogy nincs belőlünk több :)
6: sajnos ez teljesen igaz, többnyire nőkkel dolgozom és ami ott folyik egymás közt...inkább nem részletezem.
7. én eljárok/mi eljárunk , mindketten barátkozós típusok vagyunk, a elsők akik megszólalnak egy-egy olyan alkalmon ahol egy kisebb tömeg gyűlt össze, persze lehet is barátkozni de mikor már 3. hónapja is csak te keresed és utána semmi mert már unod akkor megint ott a vége, plusz olyan érzést kelt mint ha futnál a másik után. Szerencséd van hogy találtál barátnőt 25 évesen is, lehet jó a közeg vagy nem tudom, de itt reménytelen, legalábbis így látom.
válasza:Írtam, hogy nem jó a közeg. De szerintem pont azt csinálod, amit nem kéne. Ugyanaz a társaság, ugyanaz a lány után futsz, aki a jelek szerint nem akar barátkozni.
A lényeg pont az, hogy ne ugyanabba a társaságba járj. Keress legalább egy olyan helyet, ahol olyanok vannak, akiket egyáltalán nem ismersz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!