Középkorban mit csináltak azok a hercegek, a király többi fia akik nem voltak trónvárományosak és nincs is említve róluk szinte semmi írásokban csak épp a nevük hogy léteztek?

attól függött, milyen volt a viszony köztük.

volt olyan, hogy segítettek egymásnak, de olyan is, hogy egymás ellen fordultak, hogy megszerezzék a bátyjuk trónját

a saj

4 lehetőség volt:

- kiházasították, lehetőség úgy, hogy az asszonyka családjánál közelebbi várományosa legyen az adott trónnak ( X herceg mondjuk 5. a saját országában a sorban, elvetették Y hercegnőt vele, aki 2. volt.)

- földbirtokot kaptak- néhány falu,plusz földek, erdők. Azokat igazgatta, úri széket (lehet egybe kell írni) tartott, vadászgatott, elvolt..) Ez viszonylag ritka volt.

ha tényleg sokan voltak testvérek, akkor:

- lovagnak állították ( x időt harcolt, ha meghalt, meghalt, ha kiöregedett, kisebb birtok VAGY beházasodás

- papi pálya ( többnyire igencsak magas rangig jutottak

Gazdaságilag az utolsó kettő érte meg a legjobban. Többnyire így alakult a születés alapján az életpálya: 1 trónörökös volt, 2. lovag, 3. pap 4+..: lovag.

Persze, ha mondjuk a trónörökös gyengécske, beteges stb volt, akkor a másodszülöttet pl. nem adták lovagnak, biztosítékképp, akkor kapott birtokot.

Az elsőként említett kiházasítás is működött, de az születéskor, max. pár éves korban eldőlt már.

A királyi családokban is nagyon figyeltek arra, hogy a királyi birtokok ne darabolódjanak fel, ezért nem volt soha olyan, hogy az összes gyerek/ sokadik születésű pl. birtokot kapjon.

Nyilván nem írnak róluk a történelemkönyvek, mert nem csináltak semmi "érdekeset".