Balassi Bálint : Adj már csendességet. Versében milyen szóképek vannak?

Lehet, hogy ez segíthet:

[link]

..és próbáld ezeket itt végig gondolni:

II. A képszerűség eszközei (szóképek)

1. Megszemélyesítés

Élettelen tárgyat, elvont fogalmat emberi tulajdonságokkal ruház fel a költő, emberként cselekedteti azt.

- hétköznapi megszemélyesítések: a Nap lenyugszik, siet az óra, fúj a szél

- költői megszemélyesítések: „Sóhajtanak a bútorok ropogva, titkos szavaktól reszket a homály” (Kosztolányi Dezső)

2. Hasonlat

Két dolog összekapcsolása, összehasonlítása közös tulajdonság alapján.

(„A” olyan, mint „B”)

Pl. „Mint nyáj, ha komondor űzi avarban, Szaladnak a hamvas fellegek” (Vajda János)

3. Metafora (összevont hasonlat)

Két dolog összekapcsolása, azonosítása közös tulajdonság alapján.

(„A” = „B”)

- köznapi metaforák: hegygerinc, lábas füle

- népköltészeti metaforák: galambom, virágom, rózsám, violám, babám

- költői metaforák:

„A szívem egy nagy harangvirág” (Ady Endre)

szívem=harangvirág

(hasonlat: a szívem olyan, mint egy nagy harangvirág)

Alakja szerint lehet:

- teljes: jelen van az azonosító és az azonosított is

„ütni készül ökle csontos buzogánya” (Arany János)

- egytagú v. csonka: csak az azonosító van jelen

„Gyere ki galambom! gyere ki, gerlicém!” (Petőfi Sándor)

(azonosított: Iluska)

4. Költői jelző

Érzékletes, különlegesen szép, kifejező, képszerű jelző. Színesíti a verset.

Pl.:

Te tünde fény! futó reménység vagy te,

forgó századoknak ritka éke:

zengő szavakkal s egyre lelkesebben

szóltam hozzád könnyüléptü béke! (Radnóti Miklós)