Vagy 10 óra hosszat repültem együtt egy finnel.
Unalmunkban póbáltunk hasonlóságot találni a két nyelv között.
Nem sikerült.
Igaz, egyikünk sem volt nyelvész.
Magánhangzóharmónia, magas és mély hangok szerint. Törökben és magyarban ehhez ajakkerektés szerinti harmónia is társul, a csukcs nyelv pedig valami egész más fonológiai szempont szerint alakitott ki magánhagzóharmóniát. A magánhagzóharmónia tehát önmagában nem egyedi az uráli nyelvcsaládra nézve, de érdekes és fontos vonás.
Néhány rag alakilag is azonos eredetű a magyarban és a finnben (pl. a birtokos rag, vagy a melléknév középfokánk -bb ragja, ez utóbbi magyarul finnül -mpi,.
Továbbá az, hogy a többes számot máshogy képezzük a birtokos személyragos főnevek esetében mnt a sima meztelen főnévi tő esetében. Konkrétan: a fiai, lányaim, kutyáid stb. birtokos személyragos főnevek többes számát nemcsak a magyarban jelöli -i többesjel, hanem a finnben is. És ez mindkét nyelvben eltér az amúgy a nem személyragozott főnevek többesjelétől (ami magyarul ugye -k: fiúk, lányok, kutyák, a finnben meg -t).
Finnben is megvannak a három irányú esetragok,és ezeken belül is a külső belső viszony elkülönítére ban/ben vs on/en/ön, ba/be vs ra/re, ból/ből vs ról/ről. Maguk a ragok azonban itt nem közös eredetűek a magyar és a finn nyelvben, ez a fejlemény tehát független anlóg fejlődés eredménye, esetleg valami mélyebben meglévő tendencia analógiás hatására alakult így.
A kezdő, duolingós élményeim szerint: finnül is csak egy szó van arra, hogy ő )tehát nincs he/she, er/sie, on/ona, stb
Magánhangzó egyeztetés ragoknál.
Eleve ragok, nem prepoziciók.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!