Mi is pontosan a japánban a katakana, a hiragana és a kandzsi? Konyhanyelven valaki el tudná mondani?

"A katakana (japán: カタカナ vagy かたかな „töredékes kana”) a kínai normál írás jeleinek leegyszerűsítésével, a 11. században kialakított szótagírás."

[link]

"A hiragana (japánul 平仮名) az egyik japán szótagírás. Ez a leggyakrabban használt írás Japánban a kandzsival együtt. Ezt használják ragok, kötőszavak írásához, és a kandzsik kibetűzéséhez, kiejtéséhez (furigana), hiszen kandzsiból nagyon sok van, míg a hiragana szótagírás mindössze 46 alapjelből, 25 ékezetes és 36 összetett jelből áll."

[link]

"A kandzsi (japánul 漢字) az egyik japán írásmód. Kínai eredetű."

[link]

Pedro

Hiragana és katakana: mindkettő szótagírás (kb. olyan, mint az ábécé csak kész szótagok vannak benne). Teljesen ugyanazok a hangok vannak benne (csak katakana-ban van egy pár hiragana-ban nem létező összetett hang, mint pl: fa vagy ti).

Hiragana az alapja az egésznek. Japánt alapvetően ebben írunk.

Katakana elsősorban idegen szavakra van.

Kanji szójelelő. Szótöveket (ige, melléknév) vagy főnveket/határozókat írsz ezzel. Alapvetően mindennek volt kanjija, de mai rendszerben néhány főnévnek már nem használatos. Illetve partikulákat, nyelvtani szavakat (általában), ragozott végződéseket nem írunk kanjival.

Egy példamondat: (Kanji nagy kezdőbetűvel, katakana végig nagy betűvel, hiragana kicsivel)

Kanji KATAKANA hiragana

Watashi wa oCha to KOOHII wo Nomu Koto/koto ga Suki desu.

Watashi - én - kanjival írják, mivel "főnév" (ezt szókás hiraganával is, mivel a kanjinak atashi, illetve watakushi olvasata is van)

wa - partikula -> hiragana

o - tiszteletességi előtag, azaz nyelvtani -> általában hiragana, de kanjija is létezik

Cha - tea -> kanji (mivel főnév)

to - és, partikula -> hiragana

KOOHII - coffee-ból idegenszó -> katakana

wo -> tárgy partikula -> hiragana

Nomu -> inni -> kanji, de "mu" (ragozott része, pl: nonda (múlt), nome (felszólító)) hiraganával

Koto/koto -> nyelvtani tag (főnevesítés) -> van kanjija, lehet használni, de hiragana gyakoribb

ga -> partikula -> hiragana

suki -> szeretni -> su kanjival, ki pedig hiraganával, mivel létezik suku ige, amiből ez "származik".

desu -> nyelvtani tag (kopula) -> kanji

Watashi wa oCha to KOOHII wo Nomu Koto/koto ga Suki desu.

私はお茶とコーヒーを飲むことが好きです。

Ez az alapja, de azért sok minden befolyásolja a kanji/hiragana kérdést és persze vannak kivételek. Alapvetően neked: ha tudod a kanjiját, akkor azzal; ha nem akkor hiraganával a japán szavakat, a kölcsönszavakat katakanával.

Katakananak van egy pár mellékes használata:

"Döltbetű" (kiemelés)

Hangutánzók, indulatszavak néha

Ha egy kanjit azért nem használsz, mert túl nehéz néha (de erre hiragana is használatos, szavanként változó melyik gyakoribb, de nagyjából 50-50% midenhol)

Azt vannak olyan szavak, mint kunoichi (női nindzsa), amiben mind a három van: くノ一 (hiragana, katakana, kanji). Ez az abszolút kivétel (valszeg 女 kanjiból jön, ami a nőt jelenti és az a három pont kiadja ezt, tehát nem jelentés, hanem kinézet szerint letteg választva)

Konyhanyelven:

A kandzsi a szóírás, bonyolult krix kraxoknak néz ki, és egy fogalmat takar. Hagyományos kínai karakterekhez hasonló. PL 後

A katakana és a hiragana mind a kettő szótag írás, és majdnem ugyanazokból a hangokból áll, és jóval egyszerűbb kinézetű, mint a kandzsi. A hiragana a kerekebb, lágyabnak néz ki, és ragok, kötőszavak írására használják, amik a kandzsik között vannak, pl.と. Ki lehet vele írni teljes japán szavakat is amiket kandzsival fejeznek ki, de ha így írnának mindent, azt körülbelül olyan lenne olvasni, mintha mi mindenféle írásjelek, szóköz vagy ékezet nélkül írnánk magyarul. Mindazonáltal nehezebb szövegű újságok, könyvek gyakran kiírják a ritkábban használt kandzsik felé a jelentést hiraganában is, hogy mindenki értse (ilyekor ezt furiganának hívják).

A katakana, ugyanaz mint a hiragana, de csak külföldi eredetű szavakat írnak ki vele, vagy akkor használják, ha valamit különösen ki akarnak emelni (mintha vastag betűvel írnák). A katakana szögletesebben néz ki mint a hiragana, pl: ト。

Ennyi röviden...