Mit gondolsz a Megtérésről? agymosás?

Másfél milliárd muszlim szentül meg van győződve arról, hogy az iszlám a helyes út.

Másfél milliárd hindu is egészen biztosan tudja, hogy az övék az igazság.

Ötszáz millió buddhista úgy gondolja, hogy Buddha tanított helyesen.

Pár milliárd ateista őszintén nem aggódik a halála utáni dolgok miatt.

Akinek hozzátesz az életéhez a megtérés, az térjen meg.

Én hívő embernek tartom magam, Bibliát rendszeresen olvasom, imádkozni is szoktam amikor szükségét érzem.

Ez igazából ennél sokkal összetettebb, ugyanakkor egyszerűbb mint ahogy leírtad:

Nem feltétlen kell hinni, templomra és vallásra sincs feltétlen szükség. Van aki egész életében nem ismeri meg Jézust vagy Istent, most példaként bármilyen elszigetelt törzset vehetünk. A lényeg az hogy ha erkölcsileg olyan életet élnek, ami Jézus tanításával megegyezik, akkor semmi akadálya a bűnbocsánatnak, Isten ugyan úgy befogadja őket mint aki hívő ember (és nem csak a templomban).

Szerintem amit a vallás csinál az keresztény propaganda, erre semmi szükség nem lenne ebben a formában. Egy templomi istentiszteleten megvan az a közvetítő szerep, ez adja meg azt az egyfajta felüdülés érzetet, de ezt otthon egy Biblia olvasással, ugyan így el lehet érni. Legalábbis én így gondolom.

Szerintem az a legfontosabb ahogyan élünk és nem az amiben hiszünk. "Szeresd felebarátod, mint önmagadat", "Ne ítélj, hogy ne ítéltess", szóval a lényeg hogy legyünk türelmesek a másik emberrel, ne ítéljük el egymást kinézet, gondolkodásmód alapján és ne próbáljuk rátukmálni a másikra a saját gondolkodásmódunk. Részemről itt kezdődik a vallás, azzal hogy elfogadjuk a másik embert olyannak amilyen.

Jézus tanításaiban minden le van írva ami szükséges egy boldog élet eléréséhez, maga a hit pedig szebbé teszi a lelket.

Minden állat például tiszta lelkű, nem ítél el senkit, nem hazudik, ösztönből cselekszik, mert nem tudja mi a jó és mi a rossz, ebből a szempontból ösztönösen hoz döntést, vagy amire tanította az ember.

Egy kutya ha megtámad valakit, arról nem a kutya tehet, hanem a gazdája, akinek köszönhetően a kutya ilyen szituációba került, esetleg a támadó provokálta ki hogy megtámadja a kutya.

Vagy például egy pók nem tehet arról hogy a lakásban szövi meg a hálóját, ezért nem kéne leütni, lefújni, megölni, ösztönösen olyan helyet keres ahol szélvédett helyen juthat élelemhez.

Persze, át kell mosnod a gondolkodásmódodat szeretettel. Na, erre nem igazán tanít meg az iskola.

Csak az élet, ahol Isten a tanár!

No, akkor álljunk meg itt egy pillanatra!

A fő kérdés: VAN ISTEN, vagy NINCS ISTEN!? Cinikusan kérdem, - és mennyi van belőle... :-) Mi igazolja jelenlétét? A tudományoskodó érveken kívül az, hogy KINYILATKOZTATTA MAGÁT! És senkinek nem tűnt fel, hogy ezekből a kinyilatkoztatásokból több is van, mint amennyi kéne!?

Úgy őszintén: Ha van egy - és csak EGY! - Isten, mi a búbánatnak kellett többször, többféleképpen kinyilatkoztatnia magát!? Hát lehet, hogy azért, mert lehet, hogy NEM IS Ő KÖVETTE EL...! Ezt a kérdést tehát kikerülöm: Létét TUDOMÁNYOS eszközökkel sem megerősíteni sem cáfolni NEM TUDOM, és megvallom: már NEM IS ÉRDEKEL! Jól elvagyok a válasz nélkül is... Csakhogy egy gondolat bánt engemet: ILYEN KEGYETLEN, SZAR, SZEMÉT VILÁGOT JÓ ISTEN NEM TEREMT!

Felvetődik a második kérdés: HOGYAN ISMERHETJÜK MEG? A tudomány reménytelen: Naná, hogy a HIT által! Amit /de/generációk adtak nemzedékről nemzedékre, amelynek dogmáit kötelező magunkévá tenni. Ezekben a szent ungabungákban való kételkedés főben járó vétek, mi több: ERETNEKSÉG!

Persze létezik más módja a világlátásnak is: az előbb említett tapasztalatokon alapuló – TUDOMÁNYOS – MEGGYŐZŐDÉS! Ja persze, ennek van néhány igen komoly hátránya:

– Kialakulása sokszor hosszadalmas, és igen macerás!

– Ezekbe is becsúsznak kisebb – sőt nagyobb! - tévedések, amely kor fejlettsége az emberi elme korlátozott lehetőségei behatárolnak. Igaz, a tudomány ezeken a tévedéseken előbb-utóbb túlteszi magát, ellentétben a hit dogmatizálásával szemben.

– Befogadása nyílt, pallérozott elmét feltételez, ezek viszont nehezen manipulálhatók a mindenkori HATALOM számára.

„Credo quia absurdum est” Tehát minél képtelenebb a tétel, annál inkább ragaszkodnak hozzá foggal-körömmel az egyházak, de másképp is igaz: Tudatilag minél beszűkültebb valaki, annál inkább ezeket az előre megfogalmazott „örökéletet adó igéket” követi az összetett GONDOLKODÁS és a permanens kíváncsiság helyett.

Aztán:

Az emberiség több ezer éves történelmekapcsán ideje volna végre feltenni a kérdést: a HIT MIT ADOTT TÖBBET:

- békét, nyugalmat, erőt, vigaszt, vagy

- háborút, kínokat, szenvedést, csalódást...?

Az egyéni válaszom:

A HIT kétélű fegyver:

- bölcsességgel, jószándékkal csodákra,

- alantas szándékkal, ostoba fanatizmussal pokoli dolgokra képes.

Az evolúció egykk legszebb lépcsőfoka.

Semmi köze sincs ennek egy emberhez sem, aki valaha itt élt. Csak az egyén és isten kapcsolata.

Aki hisz, istenkáromlást követ el. Azért vagyunk itt, hogy megismerjük magunkat. Az ismeret tudást jelent. Hinni, önbecsapás, elhúzódás istentől, a fejlődéstől.

#8.

"beati pauperes spiritu, quoniam ipsorum est regnum caelorum"

/Mt. 5.3./