Milarepa bódhiszattva, buddhista szent tényleg az életét gyilkolásként, meg paráznaként kezdte? Akkor mégis miért tisztelik ennyire?
De akkor a buddhizmus miért veszi ennyire komolyan a fogadalmakat, amelyek tiltják a paráznaságot (helytelen szexuális cselekedet) és a gyilkolást (élet szándékos kioltása)? Ez az ember gyilkos, parázna és fekete mágus volt.
Bosszúvágytól vezérelve pusztító jégesőt varázsolt azoknak a földjére, akik megkeserítették a családjának életét. Ezt követően az éltben maradtakat saját kezével gyilkolta meg, nem kegyelmezett a gyerekeknek és a nőknek sem. Az egészben az a pláne, hogy szinte mindenki, akit megölt a családjához tartoztak. Emellett előszeretettel látogatta a bordélyházakat is.
Ezt követően hatalmas bűntudata lett, találkozott a buddhizmussal és megtért. Hatalmas bűntudata miatt megfogadta, hogy élete hátralevő részében kizárólag jót fog cselekedni. Egy buddhista mesterhez szegődött, akinél tanult és gyakorolt, majd áldásával maga is az lett. Vicces, hogy pont Ő szólalt fel a nyingma iskola erkölcstelensége és a buddhizmustól való eltávolodása ellen (pl. összevissza szexelő, meg rituálisan lerészegedő szerzetesek stb.), az önmegtartóztatásra helyezte a hangsúlyt, amivel majd később Congkapát is beindította. Szanszkritról, meg páliról tibetire fordított egy rakat szentiratot, és a tantrákat újraértelmezte. Az egyik legnagyobb tanítója és térítője lett a buddhizmusnak Tibetben. Rengeteget segített a szegényeknek, a kitaszítottaknak, gondoskodott a gyermekekről, a betegekről, az idősekről, tanított, gyógyított, minden vagyonáról lemondott, egyszerű vászonruhát hordott, a Kajlás-hegy megmászása után egy barlangban élt. Azt tanítják róla, hogy elérte a teljes megvilágosodást állítólag (de ilyen tettek után...). Állítólag egész életében bánta, amiket tett, és halála pillanatában is azon sírt, hogy nem tudja helyrehozni, amit tett, és ezerszer dobná oda az életét azért, hogy csak egyszer újra élhessenek azok, akiket megölt. Állítólag egy halálra ítélt kivégzésénél felajánlotta, hogy őt fejezzék le a bűnöző helyett. Amikor bevallotta a bűneit, nem akarták kivégezni, mert "Ő már nem az az ember, aki elkövette ezeket a cselekedeteket régen".
Mégis egy ilyen embert milyen alapon tisztelnek bódhiszattvaként? Tényleg ilyen szörnyű egy ember volt, vagy ez téved? Egy bűnöző, hogy térhetne igaz útra?
válasza:Leírtad a választ is. Azért tisztelik bódhiszattvaként, mert felismerte a saját cselekedetei káros voltát, befejezte a károkozást, megtagadta korábbi önmagát, életét az aszkézisnek és a helyes cselekvésnek szentelte, és a buddhista etika szerinti erényekre tanított másokat is, biztosítva, hogy fennmaradjon a tanítói vonal.
Újkori találmány az, hogy ha valaki húsz évesen bűnöket követett el, akkor egész hátralévő életében rugdosni kell, ha száz évig él akkor is.
#3.
Akkor lehetne bódhiszattva egy hasfelmetsző is?
válasza:Furán hangzik, de tulajdonképpen igen.
A buddhizmus leegyszerűsítve arról szól, hogy az ember meglátja önmagában az egyetemességet, közvetlenül átéli, hogy része az Univerzum egészének és ezt a nagy erejű tapasztalatot onnantól képes megtartani a tudatában, többé már nem "esik vissza" akaratlanul a hétköznapi tudatállapotok szintjére. Az, hogy ezelőtt az élmény - vagyis a megvilágosodás - előtt rablógyilkos volt, vagy apáca, teljesen lényegtelen, mert az emberi szempontok, szabályok, akár az emberi erkölcs, nem jelentenek már vonatkozási pontokat a számára.
Képzeld el, hogy álmodban rájössz arra, hogy az egész nem valóságos úgy, ahogy addig hitted és ezt a felismerést nem is felejted el. Bennemaradsz ugyan az álomban, de már nem vonatkoznak rád a szabályai, találkozhatsz fenyegető élménnyel, de már tudod, hogy nem jelent rád veszélyt, és a kellemes élményekhez sem kötődsz többé, mert ismered a valódi természetüket. A bódhiszattvák arra tesznek fogadalmat, hogy a megvilágosodottságukat a többiek épülésére fordítják, bármi volt is előtte.
Drukpa Künli (1455-1570) buddhista mester például botrányos életet élt, mégis nagy tanítóként emlékeznek rá, mert felháborító magatartásával és trágár humorával szándékozta felébreszteni úgy a hétköznapi embereket, mint a jógikat a vallásos dogmatizmus és az önző birtoklás-vágy álmából.
De ugye Jézusról is fennmaradt egy történet, amelyben a pénzváltókat korbáccsal veri ki a templomból, szóval vannak furcsa módszerek itt is, ott is.
Ez egy kulturális különbség a keleti és nyugati vallások között.
#5.
Mondjuk a nyugati vallásoknak is volt egy Pál apostola...
De akkor miért bánta ennyire Milarepa, mindazt, amit tett, mielőtt a tan útjára lépett volna?
válasza:
válasza: válasza:Ugyanígy megbocsátó a kereszténység, az iszlám és a hindu vallás is.
A klasszikus vallások egyik alapvető lényege ez.
(Nem is értem a kérdezőt. Valószínűleg nem június 11-én olvasott először a vallásról, ergo a válasszal tisztában kellene lennie.)
Szóval, akármilyen bűnöket követtél el, ha megbánod és vezekelsz, akkor feloldozást kapsz. A megbánás nem azt jelenti, hogy becszsóra megígéred, ilyet többé nem csinálsz, hanem valóban, a lelked legmélyén is megbánod és nem fogadalom, hanem akarat hatására nem vétkezel.
(Angulimála szankszkrit neve az ujjakból fűzött nyakláncára utal. Egy brutális sorozatgyilkos volt. Egyébként ő is Buddha nyomába eredt hogy elkapja, de nem tudta utolérni hiába szaladt, Buddha meg már megállt.)
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!