A II. templom korszakában miért csak a türoszi sékelt fogadták el a templomban, ha azon is bálványok szerepeltek?

#2.

De akkor a rómaiak pénzét miért nem fogadták el? Ennyi erővel azt is el lehetett volna. Sőt...

#4.

Egyértelműen nem fogadták el, hiszen azért voltak ott a pénzváltók a templomban a kereskedők mellett. Nem akarták, hogy idegen istenek képmásai díszítsék a pénzt, amivel a templomban fizetnek. Jézus többek között őket űzte ki a templomból, az ő asztalaikat borítgatta össze.

A kánaánitákat és a föníciaiakat meg még kevésbé szerették. Lenézték őket. Jézabel királyné révén eleve nem szerették őket, hisz Jézabel, Akháb király felesége behozta a saját vallását az országba és megkísérelte az izraelita vallást és Izrael nemzeti istenét lecserélni a föníciai kultuszra és Baálra. Többek között innen ered, hogy az izraeliták Istenének ekkora ellenlábasa volt Baál szinte végig a Tanakh-ban. Mondjuk már korábban is létezett az ellentét, mivel mindkettő istenségről úgy hitték, hogy a viharok és az eső mögött áll, mindkettő istenségnek voltak háborús vonatkozásai és mindkettő istenségről azt állították, hogy Kánaán birtoklója (két dudás...), ugyanakkor a természetük, jellemük, követelésük az emberektől annyira erősen eltérő volt, hogy ilyen szempontból sem fért meg egymás mellet a kettő, tehát ebből a szempontból összeegyeztetni sem lehetett volna őket, még akkor sem, ha voltak, akik megpróbálták. A Héber Bibliában (Ószövetségben) szinte végig a megtestesült bűn Baál, Astarte, meg a többi hasonló jellegű istenség. Ennek nyilván történelmi események voltak a kiváltói, amelyeket már fentebb is pedzegettem.

#5.

Hol írja a Tóra?

Ugyanakkor az érvelés mindenképpen hibás volt a római pénz elutasítása felé, hiszen a Tóra és az egész Héber Biblia azon istenekre többször is utalt negatívan, amelyek azokon az érméken voltak, míg a római istenekre nem is utalhatott, hisz nem is nagyon volt kapcsolatuk a rómaiakkal az ótestamentumi szövegek keletkezésekor a hébereknek/izraelitáknak/zsidóknak.