Miért akarták elhitetni hogy Júdás áruló, nem pedig szivességvállaló?

Ezzel Isten személyét, és Jézus tiszta áldozatát feketítik be.

Ezért is apokrif irat, nem tartozik a kanonizált iratok közé.

A Júdás evangéliuma egy keresztények által eretneknek tekintett (apokrif), 3. vagy 4. századból származó kopt iromány, az írói sem Júdással, sem Jézussal, de még egy apostollal sem talákozhattak személyesen, mert több száz év választotta el őket időben. Ehhez képest az iromány azt hazudja rögtön az elején, hogy hiteles leírás Jézus és Júdás közötti beszélgetésről: "Titkos beszámoló Jézus kinyilatkoztatásáról, melyet iskarióti Júdással folytatott beszélgetése során mondott."

A Biblia Szentlélektől iheletett (ún. kanonizált) könyvei mind az 1. századból számaznak, legtöbbjük Jézus apostolaitól, vagy olyan szerzőktől, akik személyesen találkoztak Jézussal, de legalább az apostolokkal. A Biblia könyvei tehát hiteles források, az apokrifok azonban nem hitelesek.

Az gnosztikus tanítók Jézus jelentős ismertségét és tekintélyét használták fel arra, hogy a saját hamis tanításaikat terjesszék. Már az 1. században megjelentek, de főleg a 2-4. században terjedtek el szélesebb körben, a tőlük származó tévtanítások cáfolata volt egyik fő motivációja János apostolnak, hogy megírja az 1. és 2. levelét. Ő a gnosztikus tanítókat antikrisztusoknak nevezi, mert alapjaiban ásták alá Jézus személyét és tagadták a megváltásának lényegét, így óriási veszélyt jelentettek akkoriban a tapasztalatlanabb keresztény közösségekre.

Manapság a gnoszticizmus nem egy széles körben terjedő veszély a kereszténykre. Ha manapság írná János a levelét a keresztényeknek, akkor valószínűleg a legnagyobb veszélyt az egyre terjedő "könnyű hit" tanításában látná (a nyugati, fogyasztói társadalmakban mindenképp). Nincs ennek hivatalos elnevezése, én adtam jobb híján a "könnyű hit" nevet neki. Az ezt terjesztők úgy szokták előadni, hogy "csak hit kell". El tudom képzelni, hogy csábító lehet sok embernek ez a tanítás, mely szerint csak "Higgy el pár tényt Jézusról (pl. hogy meghalt a bűneidért és feltámadt), és gratulálok, üdvözültél is, és ettől kezdve el sem veszítheted az üdvösségedet". Ez így természetesen nem igaz, és ez az ötlet attól sem fog igazzá válni, ha történetesen akár az összes kereszténynek nevezett egyházban el fog terjedni ez a filozófia, és teljesen tönkreteszi a valódi, autentikus hitet. A Biblia szerint az üdvözítő hitnek látható megnyilvánulásai vannak, az ember gondolkodásában, cselekedetiben, életvitelében gyökeres változásokat hoz, ezt nevezzük megtérésnek. Az üdvözítő hit elválaszthatatlan a megtéréstől, nem csupán elméleti tények elfogdása, hanem ún. hitben járás, ami azt jelenti, hogy az ember aláveti önmagát a Szentlélek irányításának Jézus Krisztus hűséges követésére, bármibe is kerüljön ez az Isten akaratából.

Bizonyára te is kapsz néha csalóktól olyan üzeneteket, hogy milyen könnyen és gyorsan rengeteg pénzt kereshetsz, és legtöbb ember észreveszi, hogy ez biztosan átverés. Hát jó lenne észrevenni, hogy ez a "könnyű hit" filozófia is átverés, az üdvözülés a rengetegszer rengeteg pénznél is sokkal drágább kincs, mert a mennyei örökség elnyerését jelenti, és mint minden nagyon értékes dolgot, az üdvösség útját, a szotériát (azaz az üdvösségre jutás módjának tanítását) is hamisítják. Jézus azoknak adja a mennyországot, akik megtérnek, aztán engedelmesen kitartanak mellette a végsőkig. Ha valaki nem tért meg, vagy ugyan megtért, de később elbukott a hitért folytatott harcban, az nem fog üdvözülni. A "könnyű hit" tanának tehát mindkét fő tétele hamis: Az sem igaz, hogy elegendő az üdvösségjhez csupán elméletileg elhinni néhány alapvető tényt Jézusról (lásd elsősorban Jakab levele, illetve a Zsidóhoz írt levél 11. fejezete), és az sem igaz, hogy nem lehet elveszíteni az üdvösséget (lásd elsőorban a Zsidókhoz írt levél, és Jakab levelének, ill. Péter 2. levelének egyes részei). A "könnyű hit" nagy rombolást okozott már eddig is a különféle keresztény közösségekben, és egyre terjed. Míg a gnoszticizmus gyakorlatilag megtagadta a megváltás tényét, a "könnyű hit" nem direktben tagadja, hanem csupán elméletivé redukálja, és elválasztja az élettől. Sokszor az az érzésem támad, amikor olyan emberekkel találkozom, akik a "könnyű hit" tanítását vallják, hogy Istennek az a "dolga", az a "kutyakötelessége", hogy szolgálja ki az ő kéréseiket, mégpedig azonnal. Ez egy egyoldalúvá torzított kapcsolat, ahol csak Isten ad, nekem meg semmi dolgom. Amikor ezek a könnyű hitre trenítrozott emberek, akik azt gondolják, hogy a keresztény élet csupa szép, jó és élvezetes dologból áll, találkoznak az élet rideg valóságával, akkor mi lesz velük? Mert csőstül jönnek a sötét, nyomorúságos napok, ha valaki valóban keresztényként él a jelenlegi gonosz világban. A Biblia ugyanis azt írja: "Erősítették a tanítványok lelkét, és bátorították őket, hogy maradjanak meg a hitben, mivel sok nyomorúságon át kell bemennünk az Isten országába." (ApCsel 14:22) Szóval mi lesz velük? Bizonyára meggyűlölik az Istent, mert azt gondolják majd, hogy átverte őket. De vajon azok a keresztény vezetők, akik megetették velük ezt a tévtanítást, vállalják-e a felelősséget? Nem Isten verte át őkat, hanem a saját szívük, meg a tévelygő vallási vezetőik.

üdv, a javuló Stefán

A gnoszticizmusnak és a hit általi megigazulásnak semmi köze nincsen egymáshoz. Az utóbbi éppen Pál apostol és a protestantizmus (sola fide) okossága.

A gnoszticizmus szerint az anyagi világ inherensen rossz és gonosz, azzal együtt, aki az anyagi világot teremtette, ellentétben a szellemivel és a szellemi világ teremtőjével. A gnosztikus evangéliumok fő mondanivalója ez.