Mit gondolsz erről álszentek igaz? Álszentség ez a hívőség már ők is elvárják hogy az ember bocsássa meg a megcsalást és hogy ne dörgölje az orra alá ja meg hogy isten ellen van vagy mi a tanítása vagyis az hogy ha elhagynám vagy elválnák tőle

A megcsalás mindig két emberen múlik: azon, aki csal (következmény) és azon, akit csalnak (ok).

Csak a szemellenzősök nem hajlandóak látni, hogy csalás nincs ok nélkül.

De egyébként kérdező, neked mi számít megcsalásnak? Mert az sem mindegy.

Jézus nem ítélte el a házasságtörö asszonyt, hanem megbocsátott neki, de figyelmeztette, hogy többé ne vétkezzen.

Jn 8,3-11

Kik várják el, hogy megbocsáss? Kik tűrjenek el mindent?

Most egy konkrét esetről van szó, és nem tudsz megbocsátani?

Ezen kívül általánosságban érdekel, hogy akik elvárják a megbocsátást, azok álszentek-e?

Nehézkesen fogalmaztál.

Jézus ebben a példabeszédben nagyon jól elmagyarázza azt hogy miért kell mindenkinek mindent megbocsátanunk:

Máté 18,21-35

Ekkor hozzá menvén Péter, monda: Uram, hányszor lehet az én atyámfiának ellenem vétkezni, és neki megbocsátanom? Még hétszer is?

Monda neki Jézus: Nem mondom neked, [hogy] hétszer is, hanem még hetvenhétszer is.

Annak okáért hasonlatos a mennyeknek országa a királyhoz, aki számot akar vala vetni az ő szolgáival.

Mikor pedig számot kezde vetni, hozának eléje egyet, aki tízezer talentummal vala adós.

Nem tudván pedig fizetni, parancsolá annak ura, hogy adják el azt, és a feleségét, és gyermekeit, és mindenét, amije vala és fizessenek.

Leborulván azért a szolga előtte, könyörög vala neki, mondván: Uram, légy türelemmel hozzám, és mindent megfizetek neked.

Az úr pedig megszánván azt a szolgát, elbocsátá őt, és az adósságot is elengedé neki.

Kimenvén pedig az a szolga, találkozék eggyel az ő szolgatársai közül, aki száz dénárral vala neki adós, és megragadván azt, fojtogatja vala, mondván: Fizesd meg nekem, amivel tartozol.

Leborulván azért az ő szolgatársa az ő lábai elé, könyörög vala neki, mondván: Légy türelemmel hozzám, és mindent megfizetek neked.

De ő nem akará, hanem elmenvén, börtönbe veté őt, mígnem megfizeti, amivel tartozik.

Látván pedig az ő szolgatársai, amik történtek vala, felettébb megszomorodának, és elmenvén, mindent megjelentének az ő uruknak, amik történtek vala.

Akkor előhívatván őt az ő ura, monda neki: Gonosz szolga, minden adósságodat elengedtem neked, mivelhogy könyörögtél nekem.

Nem kellett volna-e neked is könyörülnöd a te szolgatársadon, amiképpen én is könyörültem terajtad?

És megharagudván az ő ura, átadta őt a hóhérok kezébe, mígnem megfizeti mind, amivel tartozik.

Eképpen cselekszik az én mennyei Atyám is veletek, ha szívetekből meg nem bocsátjátok, ki-ki az ő atyjafiának, az ő vétkeiket.

Itt van az az Ige is, amire a 3-as válaszoló is hivatkozott:

János8,3-11

Az írástudók és a farizeusok pedig egy asszonyt vivének hozzá, akit házasságtörésen kaptak vala, és a középre állítván azt,

Mondának neki: Mester, ez az asszony tetten kapatott, mint házasságtörő.

A törvényben pedig megparancsolta nekünk Mózes, hogy az ilyenek köveztessenek meg; te azért mit mondasz?

Ezt pedig azért mondák, hogy megkísértsék őt, hogy legyen őt mivel vádolniuk. Jézus pedig lehajolván, az ujjával ír vala a földre.

De mikor szorgalmazva kérdezék őt, felegyenesedve monda nekik: Aki közületek nem bűnös, az vesse rá először a követ.

És újra lehajolván, írt vala a földre.

Azok pedig [ezt] hallván, és a lelkiismeret által vádoltatván, egymás után kimenének a vénektől kezdve mind az utolsóig; és egyedül Jézus maradt vala, és az asszony középen állva.

Mikor pedig Jézus felegyenesedék és senkit sem láta az asszonyon kívül, monda neki: Asszony, hol vannak azok a te vádlóid? Senki sem kárhoztatott-e téged?

Az pedig monda: Senki, Uram! Jézus pedig monda neki: Én sem kárhoztatlak: eredj el, és többé ne vétkezz!

Ha Isten elengedi nekem a 10000 talentum adósságot, akkor nekem is el kell engednem másoknak a 100 dínár adósságot.

Két olyan ember nem kerülhet a mennyországba, akik nem bocsátottak meg egymásnak. A mennyországban nincs viszály.