A Pál apostol leveleiben lévő dolgok isteni parancs értékűek?

Igen, a levelei teljes mértékben Isteni értékűek, a SzentÍrás részét képezik.

Pál a megtérése előtt Saul néven szerepelt, és noha akkor még üldözte a keresztényeket, de teljes mértékben ismerte az Ószövetségi törvényeket. A damaszkuszi úton volt látomása Jézusról, aki megjelent neki. Ezután tért meg. Megtérése után a legelszántabb, legelhivatottabb apostol lett, amivel viszont sohasem kérkedett. Pál apostol nem magától, hanem Isten Szellemétől vezérelve írta a leveleit. Köztük sok esetben vannak utalások Ószövetségi igehelyekre, azokkal szorosan összefügg. Azonkívül azapostolok cselekedeteiről írt könyv is részletesen beszámol Pál munkásságáról: a prédikációi nem emberi bölcsességből álltak, azokban hatalmas erő mutatkozott meg.

Írásai tehát a lehető legteljesebb bizonyosság Isten akaratáról, méltán tekinthetők (sőt: tekintendők) SzentÍrásnak.

(kedves kérdező, amit olvastál az írásaiban /legyen az akár a szex/, az mind-mind SZÍNIGAZ - fogadd meg!)

Kérdező, megmondanád, hogy hol olvastad Páltól, hogy nem szabad szexelni házasságig? Én nem emlékszem ilyen idézetről..

Segítenél?

Köszi

Olyannyira "isteni parancs értékűek", kedves kérdező, hogy Pál direkt kihangsúlyozta a leveleiben azt a pár helyet, ahol a magánvéleményét fejezte ki és nem az Úrtól vett parancsolatot. Érdekes, hogy így merült fel a kérdésed, mert az a hely, amiről én tudok, hogy ilyen, pont a szexualitással kapcsolatos, a Korintusiakhoz írt levél 7. részében.

"(5) Ne fosszátok meg egymást, hanemha egyenlő akaratból bizonyos ideig, hogy ráérjetek a bőjtölésre és az imádkozásra, azután ismét együvé térjetek, hogy a Sátán meg ne kísértsen titeket, mivelhogy magatokat meg nem tartóztathatjátok. (6) Ezt pedig kedvezésképpen mondom, nem parancsolat szerint."

Ez a házasfelekre vonatkozó tanács, nem parancsolat, hogy a házasságon belül legfeljebb egy viszonylag rövid, közös megegyezés szerinti ideig tartózkodjanak a szexuális kapcsolattól, de hosszabb távon ne.

Nem sokkal ez után pedig van még egy ilyen:

"1Kor 7:10 Azoknak pedig, akik házasságban vannak, hagyom nem én, hanem az Úr, hogy az asszony férjétől el ne váljék. (11) Hogyha pedig elválik is, maradjon házasság nélkül, vagy béküljön meg férjével; és a férj se bocsássa el a feleségét.

(12) Egyebeknek pedig én mondom, nem az Úr: Ha valamely atyafinak hitetlen felesége van, és ez vele akar lakni, el ne bocsássa azt.

(13) És amely asszonynak hitetlen férje van, és ez vele akar lakni, el ne bocsássa azt."

Láthatjuk, hogy itt is különválasztotta Pál azt a részt, amit az Úrtól vett parancsolatként (és a válás tilalma Jézus szájából több evangéliumban tényleg el is hangzik), és azt, amit magánvéleménye, jó belátása, megítélése szerint tanácsolt, de nem kötelező parancsolat szerint.

De a másik dolog a kérdésedben, amire még szeretnék reagálni, hogy nem Pál "vezette be" a házasság előtti szexuális élet tilalmát, hanem már a Mózesi törvényektől fogva így volt.

Pl.: "2Móz 22:16 Ha valaki hajadont csábít el, aki nincs eljegyezve, és vele hál: jegyajándékkal jegyezze azt el magának feleségül."

Illetve:

"5Móz 22:13 Ha valaki feleséget vesz, és bemegy hozzá, és meggyűlöli azt, (14) És szégyenletes dolgokkal vádolja, és rossz hírbe keveri azt, mert ezt mondja: E feleséget vettem magamnak, és hozzá mentem, de nem találtam ő benne szűzességet: (... --> ha hazudott, megostorozzák) (20) Ha pedig igaz lesz a vádolás, és nem találtatik szűzesség a leányban: (21) Akkor vigyék ki a leányt az ő atyjának háza elé, és az ő városának emberei kövezzék meg kővel, hogy meghaljon; mert gyalázatosságot cselekedett Izráelben, paráználkodván az az ő atyjának házánál. Így tisztítsd ki közüled a gonoszt."

És végül még:

"5Móz 22:28 Ha valaki el nem jegyzett szűz leánnyal találkozik, és megragadja azt, és vele hál, és rajta kapják őket: (29) Akkor a férfi, aki vele hált, adjon a leány atyjának ötven ezüst [siklust], a leány pedig legyen feleségévé. Mivelhogy meggyalázta azt, nem bocsáthatja el azt teljes életében."

A félreértések elkerülése végett hozzáteszem: ma a mózesi törvények olyan értelemben nincsenek érvényben, hogy végre kellene pl. ezeket az ítéleteket hajtani. De ez nem jelenti azt, hogy Isten véleménye változott volna az abban bűnként megjelölt cselekedeteket illetően. Jézus maga mondta: nem azért jöttem, hogy eltöröljem a törvényt, hanem hogy betöltsem.

Úgyhogy tudom ajánlani, hogy hallgass Pál apostolra. :)

/Az előbbi hozzászóló válaszára felelve:/

Való igaz, azonkívül szeretném kiemelni az 1.Kor. 7/1-2-t:

"... jó a férfiúnak asszonyt nem illetni. De a paráznaság miatt minden férfiúnak tulajdon felesége legyen, és minden asszonynak tulajdon férje."

Ezt Pál teljesen bizonyosan az Úrtól vonatkoztatja.

Nem úgy, mint ahogy szerepel az 1. Kor 7/25-öt: "A hajadonok felől nincs ugyan parancsolatom az Úr felől..."

Vagyis - mint azt az előbbi válaszadó is jelezte - Pál mindig különbséget tett a ténylegesen Istentől vett parancsolatoktól. és az ő személyes kinyilatkoztatásairól.

Pál szavai az Istentől ihlettek, Isten SzentLelkének sugallatára íródtak, teljes bizonyosságban leírva.

Sok helyen vannak visszautalások más igehelyekre - szorosan összefüggnek tehát. Emiatt méltán képezik a SzentÍrást, vagyis Isten akaratát mifelénk.

Minthogy azonban Pál megtérése, illetve az azt követő /szellemi értelemben vett/ újjászületése - vagyis megváltozása - példa értékű, így a személyes tanácsait is nyugodtan megfogadhatod.

Pál sohasem beszél összevissza, és nagy bölcsesség van a szavaiban! - és ezt a lehető legkomolyabban írom.

Az szép dolog, ha annyira szereted Istent, hogy ezt is "bevállaltad". Ezzel máris nagyon magadra vontad a figyelmét, úgyhogy ne add fel! Nagyon fiatal vagy még.

Hadd emlékeztesselek erre:

"Luk 18:29-30. Ő pedig monda nékik: Bizony mondom néktek, hogy senki sincs, aki elhagyta házát, vagy szüleit, vagy testvéreit, vagy feleségét, vagy gyermekeit az Isten országáért, aki sokszorta többet ne kapna ebben az időben, a jövendő világon pedig örök életet."

Szerintem a problémádra csak egy jó megoldás van. Egyrészt várj (kifejtem), másrészt olyan lányt akarjál feleségül venni, aki erről a kérdésről ugyanúgy gondolkodik, mint te.

"1Kor 7:39 Az asszonyt törvény köti, míg férje él, de ha férje meghal, szabadon férjhez mehet, akihez akar, csakhogy az Úrban." Itt csak a versszak utolsó részét szeretném kiemelni: csakhogy az Úrban. Ez nemcsak azokra vonatkozik, akiknek meghal a házastársuk, hanem minden hívő keresztényre, hogy házasodni csak az Úrban (hívő szintén keresztény más neműek közül :D) szabad.

Illetve hadd bizonyítsam be, hogy jelenleg még nagyon fiatal vagy ehhez a dologhoz! Már többször utaltunk Pálnak a korintusiakhoz írott levelére, amely a keresztények számára a házassághoz az egyik legfontosabb alapkő, amit nagyon mélyen meg kell érteniük és el kell sajátítaniuk. Bemásolok belőle egy hosszabb részt, hogy ne kelljen keresgélni.

"1Kor 7:26 Úgy ítélem azért, hogy jó ez a jelenvaló szükség miatt, hogy tudniillik jó az embernek úgy maradni.

1Kor 7:27 Feleséghez köttettél? Ne keress elválást. Megszabadultál feleségedtől? Ne keress feleséget.

1Kor 7:28 De ha veszel is feleséget, nem vétkezel; és ha férjhez megy is a hajadon, nem vétkezik; de az ilyeneknek háborúságuk lesz a testben. Én pedig kedveznék néktek.

1Kor 7:29 Ezt pedig azért mondom, atyámfiai, mert az idő rövidre van szabva ezentúl, azért akiknek van is feleségök, úgy legyenek, mintha nem volna.

1Kor 7:30 És akik sírnak, mintha nem sírnának; és akik vígadnak, mintha nem vígadnának; akik vesznek, mintha semmijök sem volna.

1Kor 7:31 És akik élnek e világgal, mintha nem élnének: mert elmúlik e világnak ábrázatja.

1Kor 7:32 Azt akarnám pedig, hogy ti gond nélkül legyetek. Aki házasság nélkül van, arra visel gondot, ami az Úré, mimódon kedveskedhessék az Úrnak;

1Kor 7:33 Aki pedig feleséget vett, a világiakra visel gondot, mimódon kedveskedhessék a feleségének."

"Jó az embernek úgy maradni" azt jelenti: nem házasodni meg, mint Pál. Az egész témához tehát úgy kell hozzáállni, hogy az embernek nem kötelező, nem létszükséglet megházasodnia, hanem boldognak kell lennie egyedül Istennel is. Ha ez nincs meg, és az ember nem csillapodik le, hanem az életét azzal tölti, hogy állandóan azt keresi, ki tudja őt boldoggá tenni, annak Isten nem tudja megáldani a házasságát sem, mert embertől várja a boldogságát, holott csak az Úr teheti boldoggá az embert. Viszont aki tisztán és boldogan le tud élni éveket feleség, barátnő és ilyenek nélkül, az már az Úr szemében is alkalmas a házasságra. Bízni kell az Ő szeretetében, amit azzal tudsz kifejezni, ha egyszerűen csak megvárod, amíg Ő hozza eléd a jövendőbelidet, mint Ádámhoz. (Nyilván nem szó szerint, mert az oldalbordádat nem fogja kivenni. :D) Ha így teszel, akkor jót várj tőle, mert Ő jó!

Fogadd el ezeket az Igéket:

"Péld 19:14 A ház és marha atyától való örökség; az Úrtól van pedig az értelmes feleség."

"Péld 18:22 Megnyerte a jót, aki talált feleséget, és vett jóakaratot az Úrtól!"

"Én 3:5 Kényszerítelek titeket, Jeruzsálemnek leányai, a vadkecskékre, és a mezőnek szarvasira, fel ne költsétek és fel ne serkentsétek a szerelmet, valamíg ő akarja."

Ez utóbbi ige óva int attól, hogy az Úrtól rendelt idő előtt fel ne keltsük a szerelmet.

Úgyhogy azt tanácsolom, hogy továbbra is imádkozz, és kérd az Urat, hogy adjon e tekintetben vezetést, tanácsot. Javaslom, hogy ezeket az igéket, amiket idéztem, hozd fel Őelőtte, és mondd el neki, hogy meg akarod érteni, és be akarod tölteni a beszédét.

S végezetül: ha végérvényesen eldöntötted, hogy az Urat akarod szolgálni, és Istenre akarsz hallgatni, akkor ne hallgass más tanácsokra (a világ tanácsára), mert összezavarodsz.

"Jób 21:16 Mindazáltal az ő javok nincsen hatalmukban, azért a gonoszok tanácsa távol legyen tőlem!"

S ne érezd úgy, hogy hülyét csinálsz magadból, vagy egyedül vagy. Attól, hogy nincs nagydobra verve, sokan gondolkodnak ezek szerint, amiket leírtam. Én azért írtam le ezeket, mert én is így gondolkodom. Ugyanis 23 éves fiú vagyok, nem volt eddig és jelenleg sincs barátnőm. Mondjuk így: pihentetem ezt a kérdést. De boldog vagyok, mert tudom, hogy jó kezekben van a sorsom, és amikor a mindenható Isten elérkezettnek látja a pillanatot, Ő akcióba fog lépni, mert egyébként nagy örömöt okoz számára egy jó házasságot összehozni. :) Egy olyant, ami nem bizonytalan alapokra van építve, hanem Istennel való szövetségre, és örökké megáll.

Mindenki maga dönti el, hogy a nagy szomorú statisztikához, vagy a kevés boldog kivételhez akar-e tartozni. Nálam idősebb keresztény férfi barátaim, akiknek boldog családjuk van, sokan beszámoltak róla, hogy amikor e területen is átadták Istennek a kezdeményezést és a vezetést, mint derült égből a villámcsapás, úgy érte őket az a pillanat, amikor az Úr eléjük hozta a jövendőbelijüket. Szinte azonnal tudták, hogy "1Móz 2:23-24 Ez már csontomból való csont, és testemből való test: ez asszonyembernek neveztessék, mert emberből vétetett. Annakokáért elhagyja a férfiú az ő atyját és az ő anyját, és ragaszkodik feleségéhez: és lesznek egy testté." A "ragaszkodik" helyén az eredeti szó, a "dábak" azt jelenti, hogy hozzáragad, odaragad, hozzátapad. Szellemi, lelki és testi értelemben. Na erre mondják azt, amit Jézus is mondott: "Máté 19:5-6. Annak okáért elhagyja a férfiú atyját és anyját; és ragaszkodik feleségéhez, és lesznek ketten egy testté. Úgy hogy többé nem kettő, hanem egy test. Amit azért az Isten egybeszerkesztett, ember el ne válassza."

Ezt a fajta tökéletességet világi házasságokban sajnos egyáltalán nem, vagy sokkal korlátozottabb értelemben lehet látni.

Mindehhez még szeretném hozzátenni, hogy ezek nem dogmák, amit a "keresztény vallás" rám vagy ránk kényszerít. Én nem azért fogadom ezt el, mert a "vallásom" szerint ez vagy az tilos, ezt és ezt szabad. Ha így lenne, de igazából nem hinném, hogy ez igaz, vagy csak azért kéne betartanom, mert a vallásos családom/ismerőseim ezt várják el, akkor nem érdekelne. Az egész csak akkor ér valamit, ha az ember hitből képes elfogadni és teljesen azonosulni Isten Igéjével. Ha ezt a hitet nem érzed, akkor előbb ezt kell rendezned Istennel.

Ő ezt mondja:

"Jak 4:7-8 Engedelmeskedjetek azért az Istennek; álljatok ellene az ördögnek, és elfut tőletek. Közeledjetek az Istenhez, és közeledni fog hozzátok."

valamint:

"Ján 6:37 Minden, amit nékem ád az Atya, én hozzám jő; és azt, aki hozzám jő, semmiképpen ki nem vetem."

A kérdező kommentje ma 15:30

Nem engem szólítottál meg, és valószínűleg nem is tudnám olyan jól elmagyarázni Neked, mint a 23/F válaszoló.

Mégis írok, mert érintett vagyok a témában. Saját tapasztalatom az, hogy Istennel ez a dolog nem olyan nehéz, mint nélküle. :)

2 évig tanultam pszichológiát, néhány részét kedveltem is (pl. szociál- és fejlődéspszichológia). Több részét viszont nem annyira, de ez nem fontos most. :)

Elmondhatom, hogy a pszichológia tudománya - kevés kivétellel - mindig kihagyja Istent a számításból. Azaz megfigyel bizonyos jelenségeket, folyamatokat, stb., vagy kísérleteket végez; de a minta nem /többségében nem / nem kizárólagosan hívő emberekből áll. Tehát az eredmények, megállapítások lehetnek érvényesek a nagy többségre, de ránk, a szűk kisebbségre nem kötelező érvényűek... :)

Egy nem hívő csak azt tudja és érzi, hogy dolgoznak a hormonjai; plusz azt hallja a szakemberektől, hogy a szexuális vágy elfojtása negatív következményekkel jár. És valóban, az ő esetében ez a kimenetel az esélyes.

De hívőként megtapasztaltam, hogy lehet ezektől szabadon élni, negatív hatások nélkül. Olyan ez, mintha Isten valahogy megváltoztatná a biológiát egy kicsit.

Tehát: nincsenek pszichés következmények, mert nincs elfojtás sem, mivel nincs mit elfojtani. :)

Bár az ellenkező nemhez tartozol, és jóval fiatalabb is vagy nálam, de nem hiszem, hogy emiatt Istennek nehezebb lenne közbeavatkoznia. :)

Úgyhogy csak tarts ki az elhatározásod mellett, kérve az Ő segítségét, vezetését, védelmét!

Még egy konkrét téma erejéig visszatérnék a pszichológiához: Nem tudom, hallottál-e az ún. Kinsey-jelentésekről, melyeknek az ember szexuális orientációja és viselkedése a tárgya. Eredményei többek között: Magas azok aránya, akiknek már volt valaha vagy van is _nem_ heteroszexuális kapcsolata, ill. azoké is, akik önkielégítést végeznek.

A szakma számos kritikát fogalmazott meg a jelentés módszertana ellen:

1. A mintában jelentősen felülreprezentáltak voltak bizonyos társadalmi csoportok: A megkérdezettek 25%-a börtönviselt, 5%-a pedig prostituált volt. /Saját megjegyzés: Tehát nem hogy nem hívők, hanem világi szempontból is alacsony társadalmi státuszú emberek./

2. Csak önkéntes interjúalanyokkal dolgozott. Mivel a szexualitás a vizsgálat idején tabutémának számított, ezért ez is torzított mintát eredményezett. (= Az amúgy is "bevállalósak" szolgáltattak adatot.)

Ennek fényében szerintem érdemes fenntartásokkal kezelni a pszichológia eredményeit, melyeknek kritikáját már nem szokták annyira közhírré tenni.

És ha még Isten hatalmát és erejét sem hagyjuk ki a számításból, akkor igazán szabadok lehetünk.

Sok sikert kívánok, Isten áldjon!

Szia!

Ajánlom neked ezt a tanítást (az együttjárásról szól):

http://www.youtube.com/watch?v=OwJ0P0oUEOc

Illetve, ha küldesz privátot, elküldöm neked a feleségemmel való megismerkedésünkről szóló bizonyságtételünket.