Ha a papnak kötelessége gyónás után nem elmondani az emberek bűneit, akkor mi van ha 7-8 gyilkosságot gyónnak meg? És hogy reagál ilyenkor egy pap?

Sok amerikai krimiben benne van ez a szitu, de csak azért mert fogalmuk sincs a gyónás valódi menetéről, szabályozásáról!

A papot csak a befejezett, tényleges gyónás közben hallotakban köti a titoktartás.

Ha gyilkosságot gyónnak meg neki, azt adja a feloldozás feltételeként, hogy az illető adja fel magát a rendőrségen. Ha a gyónó erre nem hajlandó, nincs feloldozás, és a papot nem köti a titoktartás.

A különösen súlyos bűnökkel a katolikus hívő kiközösítheti önmagát (önmagától beálló kiközösítés), amit az egyházi hatóság külön meg is állapíthat, vagy maga is kijelenthet. Ilyen kiközösítés alá eső bűntett például a gyónási titok megsértése.A kiközösítés a legsúlyosabb egyházi büntetés, ami a személyt eltiltja az Egyház mindegyik szentségének végzésétől és felvételétől, és érvényesen csak a pápa oldozhatja fel.

A két ír testvér külön utakon járt. Az idősebb fivér a francia hadseregben szolgált. Visszatérve Írországba egy gyilkosság ügybe keveredett. Léha életet élt. El is fogták. A tárgyaslás még hátra volt.

Eközben megjelent egy férfi az öccs sekrestyéjében, aki mindenáron gyónni szeretett volna. A pap nem tudta eltántorítani a késői látogatót ezen szándékától. A férfi meggyónta, hogy a gyilkosságot ő követte el.

Küzben a pap testvérét halálra ítélték. A pap tanúként volt jelen a bíróságon. (Megmenthette volna a testvérét - megnevezve a valódi gyilkost is.) De a gyónási titoktartás kötelezte. Tehát nem vallott semmit.

A gyónási titok az a szentség, amit soha, semmilyen körülmények között megszegni nem lehet.

Géppisztollyal a gyóntatófülkébe

Ezzel a címmel közölt érdekes hírt néhány napja az MTI. A tények szerint a Münchentől hetven kilométerre fekvő, vagyis bajorországi Pfarrkirchen település plébánosánál gyónásra jelentkezett egy ismeretlen férfi. Bűnei felsorolását követően elővett egy géppisztolyt, és a hozzá tartozó, nagy mennyiségű lőszerrel, illetve néhány kézigránáttal együtt átadta a papnak.

Ő azonnal bevitte a fegyvereket a rendőrségre, ám a gyónási titokra hivatkozva semmit sem árult el a titokzatos férfiről. A bajor rendőrségi szóvivő erre kijelentette: "Lehet, hogy az egyház már feloldozta az illetőt a bűnei alól, mi azonban még nem, és nyomozunk utána."

Vajon milyen tanulságot von le mindebből egy magyar lelkipásztor? Kuklay Antal körömi plébános kérdésemre hangsúlyozta: a rendőrségi szóvivő kijelentése, amely szerint a pap már feloldozta az illetőt, csupán feltételezés. Ám a gyónási titok szempontjából mellékes, hogy történt-e feloldozás vagy nem. Ugyanis mindaz, ami egy szentgyónás során elhangzik, akkor is gyónási titoknak minősül, ha a pap végül nem ad feloldozást. Az egyházi jog értelmében a gyilkosság bűne alól egyébként bármely felszentelt pap feloldozást adhat. Arra a kérdésre, hogy Magyarországon ugyanez megtörténhet-e, Kuklay Antal határozott igennel felelt. Hozzátette: hazánk a nemzetközi terrorizmus útvonalán fekszik, és ez a jövőben sem lesz másként. A történetben az is figyelemre méltó, hogy Németországban a szentgyónások számának komoly csökkenése miatt egyáltalán nem jellemző, hogy valaki csak úgy "besétál" egy paphoz gyónni. Végül úgy fogalmazott: a német plébánoshoz hasonló helyzetbe voltaképpen bármely magyar lelkipásztor kerülhetett, aki az 1956-os forradalom idején fegyverrel harcoló egyetemistákat gyóntatott

2006.03.05