Melyik nap halt meg Krisztus?

Mai szóval: szerdán.

0.) Nagyon fontos, hogy Jézus nem halhatott meg pénteken délután, és támadhatott fel úgy, hogy vasárnap kora reggel már nem találták a sírban, mivel akkor hazudott volna, amikor azt mondta, hogy "három nap és három éjjel" lesz a föld gyomrában (Mt. 12:40), hiszen péntek délutántól vasárnap reggelig maximum két éjjel és egy nap telik el.

1.) Halála napja: Jézus meghalt "a nap kilencedik órájában" (du. 3-kor) egy olyan napon, ami után egy "nagy szombat" következett ("mert annak a szombatnak napja nagy nap vala" - Jn. 19:32). Még naplemente előtt (a zsidó törvényeknek megfelelően) Arimatiai József gondoskodott az eltemetéséről - egy sírboltban.

2.) Ralph Edward Woodrow a Babilon misztériumvallása c. könyvében (igaz, később ezt a könyvet a benne lévő pontatlanságok miatt visszavonta, de vannak benne jó részek :D) azt taglalja, hogy ahogy Jézus mondta, úgy kellett történnie mindennek, azaz "három nap és három éjjel" (Mt. 12:40) kellett a sírban lennie, nem rövidebb és nem hosszabb ideig (tehát mintegy 72 óráig), ezért a feltámadásának is ugyanarra a napszakra kellett esnie, amikor meghalt, vagyis délutánra.

3.) Az evangéliumok emberi szemléletűek. Azaz Jézus feltámadásának nem volt emberi szemtanúja, minden esetben azt tudjuk meg, hogy "a hét első napján", amit ma vasárnapnak hívunk, már üresen találták a sírt a tanítványok. Woodrow kiemeli, hogy Mária Magdolna olyan korán ment oda, hogy "még sötétes vala" (Jn 20:1-2), de Jézust már nem találta a sírban. Viszont egyik evangélium sem írja (az eredeti görög szövegről beszélünk ugyebár...), hogy Jézus a hét első napján támadt volna fel. Csak hogy addigra már megtörtént.

4.) "Jónás jele": három nap és három éjjel kellett Jézusnak a "föld gyomrában" lennie. Ha feltesszük, hogy Jézus már szombat délután feltámadt (ld. a fentebbieket), akkor 3 napot visszaszámolva, szerda délutánt kapjuk eredményül a halála napjának. Így pontosan három éjjel telt el (szerda éjjel, csütörtök éjjel, péntek éjjel) és három nap (csütörtök, péntek, szombat).

5.) A "szombat rejtélyéről" hadd idézzek egy bekezdést a könyvből:

"Mivel Jézust a szabbat [szombat] előtti napon feszítették keresztre, érthető, hogy miért gondolják sokan, hogy ez egy pénteki nap volt. Az a szabbat azonban, ami a halálának a napját követte, nem a heti szabbat volt. Ez egy évi szabbat volt - "mert annak a szombatnak napja nagy nap vala" (Jn. 19:14; 31). Ez a szabbat a hét bármely napjára eshetett - abban az évben pedig nyilvánvalóan csütörtöki napra.

Jézust a felkészülés napján (szerdán) feszítették keresztre és temették el, a következő nap a nagy nap szabbatja volt, azt követte a pénteki nap, majd ezután következett a heti szabbat (szombat). Ha megértjük, hogy azon a héten két szabbat volt, akkor világossá válik, hogy hogyan feszítették keresztre Jézust a szabbat *előtti* napon, és hogy hogyan támadott fel a szabbat *utáni* napon - úgy, hogy közben betöltötte a jelet és valóban három napot és három éjjelt töltött a föld gyomrában."

Szerintem elég egyértelmű így már, de emellett a szerző további érdekességeket, bizonyítékokat is felsorol az Igéből az állítása igazolására (pl. a Márk 16:1 és a Lukács 23:56 összevetése).

6.) Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy miközben a pénteki keresztrefeszítés számos problémát felvet, ha igei vizsgálatnak vetjük alá, a szerdai keresztrefeszítés valójában tökéletes összhangban van az Igével.

Mindenesetre, ha már ilyen mértékig felhasználtam a művét, hadd csatlakozzam Woodrow-hoz, aki azt is leírta ezzel kapcsolatban, hogy tulajdonképpen az, hogy milyen napokra esett Jézus halála illetve feltámadása, eltörpül annak önmagában vett jelentősége mellett, hogy itt járt a Földön, meghalt, és harmadnapon feltámadt a halálból! :)

Remélem, sikerült kielégítő választ adnom!

Nem folytatok strucc politikát. Én olyan keresztyén vagyok, aki beismeri, nem tudja minden kérdésre a választ. Aztán vannak lényeges kérdések, és vannak lényegtelen kérdések. Az általad feltett kérdés nem érinti közvetlenül az üdvösséget, ezért én a kevésbé lényeges kérdések kategóriába sorolom. Az igazán fontos kérdések az üdvösséget érintő kérdések, mert azon örök élet vagy örök halál múlik. Azon, hogy Jézus csütörtökön halt meg vagy pénteken, nem múlik senki üdvössége sem. A Biblia sehol sem írja, hogy aki hiszi hogy Jézus csütörtökön halt meg, üdvözül. Csak azt tanítja: aki hisz Jézusban üdvözül.

"Bizony bizony mondom néktek, aki hallja az én szómat, és hisz annak aki engem elküldött, örök élete van! ÍTÉLETRE NEM MEGY(!), hanem által ment a halálból az életre."

Szó sincs arról, hogy melyik nap halt meg Jézus! Elég, ha hiszed hogy Ő kicsoda, hiszel annak, aki Őt elküldte, és tied az üdvösség. Nincs több feltétel.

Persze nem baj, ha ennél többet is tudsz a Biblia tanításából, sőt! De az üdvösség, ami a lényeg, ennyi. Nem kel megszolgálni, kiérdemelni, csak elfogadni!

Azt aki csak azért kérdez valamit, hogy kötekedjen, úgy sem tudod meggyőzni, mert nem a válaszod érdekli, csak a maga igazságát akarja fennen hirdetni!

Persze magam sem teszek mást, mint újra és újra leírom amit és amiben hiszek, de igyekszem ezt nem provokatív szándékkal. Nem mindig sikerül, sőt, van hogy én is direkt provokálok, de én sosem állítottam magamról, hogy tökéletes volnék.

A Jézusba vetett hit reményt ad.

Kedves Kérdező!

A 3 nap 3 éjjel problémára itt találsz egy magyarázatot, mely szerint szerdán volt a keresztre feszítés:

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallaskri..

Berta Wooster #18-as válasza.

Üdv.

Tamás

Most látom, hogy ezt az elméletet már írták korábban.

Tamás

Örülök, hogy a "A Jézusba vetett hit reményt ad" c. vallásos hozzászóló megvédett a beírásodtól, pedig én voltam aki a fejtegetést tette, nem ő. Nyilván magára vette :-)

Először is nem tudom, hogy honnan veszed, hogy keresztény vagyok? Másrészt, ha te az vagy, akkor neked jobban kellene "kutatnod az igazságot", mint nekem!

Azt írod: "Szó sincs róla, hogy három nap múlva feltámd." (látod, hogy a betűhiányt is becitáltam :-))

Nézz csak utána, hogy az eredeti szövegben mi áll a Mát 27,63-ban vagy a Mk 9,31-ben. Pontosan az, hogy "harmadik nap múlva..."

Egyébként a látszólagos dilemmát csak egy kis gondolatébresztőnek tettem fel. Ez nem azt jelenti, hogy a Biblia hitelessége forog kockán. Csak éppen valahogy úgy szól: "...elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek elől..."

A történelmi egyházak ünnepnapjainak meghatározásában olykor pedig nem a történelmi hitelesség, inkább a tradíció játszik szerepet. Mint ahogy ismert tény, hogy Jézus megszületése sem decemberben történt, de mégcsak nem is télen.

12-es-hez kérdés. A kifejtésed érdekes és engem is érdekel a három nap három éjjel dolog, de az általad említett jánosi ige írja is, hogy péntek volt. Azzal mi a helyzet?

János

19,31 A zsidók pedig, hogy a testek szombaton [5 Móz. 21,23.] át a keresztfán ne maradjanak, miután péntek vala, (mert annak a szombatnak napja nagy nap vala) kérék Pilátust, hogy törjék meg azoknak lábszárait és vegyék le őket.

Az eredetiben nincs péntek, hanem előkészület napja (paraszkeué) van. Ez a szó itt a zsidó húsvét (pészach) kezdete előtti napot jelenti (niszán hó 14. napja), ezen a napon feszítették keresztre Jézust.

Ez még nem feltétlenül jelenti, hogy másnap a teremtés szerinti szombat következett, mivel a pészach első napja, bármilyen napra essék is, mindig munkaszüneti nap (sabbat). De akár egybe is eshetett a pészach szombatja és a teremtés szombatja (ekkor értelmet nyer, amit János mond "annak a szombatnak napja nagy nap volt").

Az evangéliumokból nem nagyon lehet megállapítani a pontos napot, mert ehhez a szöveg nem elég pontos, de Jézus elég sokszor említi a "harmadnapra" kifejezést, ami úgy is kijöhet, hogy péntektől a szombat már másnap, a vasárnap pedig harmadnap.

Még esetleg az öröknaptárakkal lehet összevetni a dolgokat, de az sem olyan egyszerű, mert többféle időszámítás is létezett egyszerre abban az időben. Úgyhogy öröknaptáras megoldásból is találunk olyat, amelyik szerint a pénteki kivégzés igazolható, meg olyat is, amelyik szerint a szerdai.