Ki volt Daniel profeta, Samuel profeta, Illes, Job?

Illésről pedig az Első királyok könyvében is olvashatsz, de több utalás van rá az újszövetségben. Ha nincs bibliád, használd az onlinet, íme:

(Keresője is van, beírhatod pl, hogy Illés és kiadja az összes találatot.)

[link]

Dániel prófétáról!

Isten nagyon szerette Dánielt, aki sok éven át szolgált prófétájaként. Valójában Isten angyala „kedves” személynek írta le Dánielt (Dániel 9:23). Az eredeti héber kifejezés, amelyet „kedvesnek” fordítottak, jelenthet ’nagyon szeretettet’, ’kívánatost’ vagy akár ’kedveltet’ is. Dániel rendkívül értékes volt Isten szemében.

I. e. 618-ban Nabukodonozor babiloni király megostromolta Jeruzsálemet (Dániel 1:1). Röviddel ezután erőszakkal babiloni fogságba vittek egy csoport művelt zsidó fiatalt. Közéjük tartozott Dániel. Abban az időben valószínűleg tizenéves volt. Dániel és társai, Ananiás, Misáel és Azariás azok között a héberek között voltak, akiket kiválasztottak, hogy három éven át „a Káldeusok írására és nyelvére” tanítsák őket (Dániel 1:3, 4). Júdában Isten imádói közt éltek. Most pedig olyan emberek vették körül őket, akik mitologikus isteneket és istennőket imádtak. Az ifjú Dániel, Ananiás, Misáel és Azariás mégsem ijedt meg. Eltökélték, hogy ragaszkodnak az igaz imádathoz még e hitpróbát jelentő helyzet ellenére is! Hároméves képzésük alatt Isten megáldotta őket „tudománnyal, minden írásban való értelemmel és bölcsességgel”. Dániel ezenfelül megkapta azt a képességet is, hogy megértse a látomások és álmok jelentését.

A sok-sok Babilonban töltött év alatt Dániel mindvégig Isten követeként szolgált olyan emberek előtt, mint Nabukodonozor és Belsazár király. Dániel megbízatása nagy jelentőségű volt.

Dániel mintegy hét évtizeden át, egészen Babilon bukásáig megmaradt az udvari szolgálatban. Életében látta, amint sok zsidó visszatér szülőföldjére i. e. 537-ben, bár a Biblia nem állítja azt, hogy velük tartott. Legalább a Perzsa Birodalom megalapítója, Czírus (azaz Kürosz) király uralkodásának harmadik évéig nagyon tevékeny volt. Abban az időben Dániel bizonyára közel 100 éves volt!

 Babilon bukása után Dániel írásba foglalta életének legjelentősebb eseményeit. Feljegyzése most a Szent Biblia figyelemre méltó részét alkotja, és Dániel könyveként ismerik.

SÁMUEL PRÓFÉTA

Sámuelnek nem átlagos gyermekkora volt. Röviddel azután, hogy az édesanyja elválasztotta körülbelül négyéves korában, megkezdte a szolgálatát Jehova szent hajlékánál Silóban, mely több mint 30 kilométerre volt a szülővárosától, Rámától. A szülei, Elkána és Anna felajánlották őt Jehovának egy különleges szolgálatra, hogy egész életében nazireus legyen.

Sámuel már fiatalkorában nagy gonoszságnak és romlottságnak volt a tanúja. Vajon hatással volt mindez a romlottság a fiatal Sámuelre?

Ahogy Sámuel egyre nagyobb lett, egyre közelebb került égi Atyjához. Tehát az Istennel ápolt szoros személyes kapcsolat a legbiztosabb védelem volt számára a romlottság minden formájával szemben.

Különleges kapcsolata volt Istennel, mivel a prófétája és szószólója lett.

Sámuelt egyre többen úgy ismerték, mint hűséges prófétát - Isten vele volt!

A „Dániel” (héberül: Da·ni·jel′) névnek a jelentése: „bírám az Isten”

eseménydús évek jellemezték Dániel életének idejét! Gyermekéveit Isten királysága alatt Júdában töltötte. Mint serdülőkorú herceget Júda nemes ifjaival együtt Babilonba vitték, s itt átélte ennek a bibliai történelem szerinti harmadik világhatalomnak a virágzását és bukását. De élete ezzel nem fejeződött be; időskora ellenére mint kormánytisztviselő szolgált a Méd—Perzsia negyedik világbirodalomban. Dániel minden bizonnyal közel száz évig élt.

Sámuel jelentése: ’Isten neve’. A Sámuel név nyilvánvalóan arra utal, hogy valaki Isten nevét hívja.

Sámuel próféta író is volt. Eseménydús történelmi beszámolói mintegy 330 évet ölelnek fel, és magukban foglalják Izrael bíráinak hőstetteit is. Például Sámson története — a legerősebb emberé, aki valaha élt — megjelenik költeményekben, operákban, valamint más színpadi művekben, és a mozivásznon is (Bírák 13—16. fejezet). Sámuel írt még Ruthról és az anyósáról, Naomiról is, akik mindketten megözvegyültek és elszegényedtek. Az ő szerencsésen végződő, igaz történetük éppoly lebilincselő, mint Sámsoné (Ruth 1—4. fejezet).

Milyen megindító, és mennyire találó, hogy Illés nevének a jelentése „Jehova az én Istenem”! A szárazság és az éhség idején Jehova ételt és italt adott Illésnek; az erkölcsi fejetlenség idején Jehova egészséges vezetésről gondoskodott számára; a haláleset alkalmával Jehova felhasználta őt, hogy visszaadja az életet. És úgy tűnik, hogy Illésnek mindegyik esetben gyakorolnia kellett az Istenébe vetett hitét — bízva benne, hogy gondoskodik róla, követve utasításait, bízva benne, hogy megszenteli a nevét —, ezért jutalomban részesült, ami még több okot adott arra, hogy hitet gyakoroljon Jehovában. Ez a példa igaznak bizonyult, amikor továbbra is elfogadta Istenétől, Jehovától a nehéz, sőt ijesztő megbízásokat; a leglátványosabb csodáiból valójában néhány még előtte állt. (Lásd a 1Királyok 18. fejezetét.)

Jób neve a türelemmel és a kitartással forrott össze. Bár az Ördög mindent megtett, hogy a feddhetetlenségnek ezt a ragyogó példáját kitörölje a történelem lapjairól, a válasz világos. Jób valóságos személy volt! Jehova együtt említi az ő tanúival, Noéval és Dániellel, akiknek létezését Jézus Krisztus elfogadta (Ez 14:14, 20; vö. Máté 24:15, 37). A régi zsidó nemzet Jóbot valóságos személynek tekintette. A keresztény író, Jakab mint a kitartás példájára utal Jóbra (Jak 5:11). Csakis valóságos s nem egy kitalált példa szolgálhat igazi meggyőző erővel Isten imádói számára, hogy a feddhetetlenséget meg lehet őrizni minden körülmények között. Ezenkívül a Jób könyvében feljegyzett beszédek ereje és érzelemgazdagsága szintén a helyzet valóságos volta mellett tanúskodik.