Mi a különbség a filozófia és az igazság (keresése) között?

Kedves Hozzászólók!

Köszönöm hozzászólásaitokat, szinte mindegyikben találtam értékes gondolatokat. Ha megengeditek megosztom veletek azt, amit én is találtam ebben a témában.

Igen, filozófia görög eredetű szó, melynek jelentése: ’a bölcsesség szeretete’. Az itteni szóhasználatban a filozófia az Istenbe vetett hitet elutasítva kíván egységes nézőpontot adni a világról, és igyekszik kritikus gondolkodásra nevelni az embereket. A filozófia az igazság keresése során a megfigyelés helyett elsősorban a spekulációra támaszkodik.

De hogyan szerezhet bármelyikünk igaz ismertet és bölcsességet?

Segít a Példabeszédek 1:7 „Jehova félelme az ismeret kezdete [és] a bölcsesség kezdete.” Lehetne vajon egységes nézőpontot kialakítani a világról, ha azt nem egy értelmes Teremtő munkája, hanem csupán vak, értelmetlen erő hozta volna létre? Szerezhetünk-e bölcsességet irracionális dolgok tanulmányozásával? Aki úgy próbálja megérteni a világmindenséget vagy magát az életet, hogy eközben nem számol Istennel és az ő szándékával, az állandóan csalódni fog. A tanultakat helytelenül értelmezi, és a felhalmozott ismeretanyagot hibásan alkalmazza. Aki figyelmen kívül hagyja az Istenbe vetett hitet, használhatatlanná teszi a pontos ismeret kulcsát, és lehetetlenné tesz minden következetes gondolattársítást.

Példabeszédek 2:4–7: „ha folyton keresed azt, mint az ezüstöt, és folyton kutatsz utána, mint a rejtett kincsek után, akkor megérted Jehova félelmét, és megleled Isten ismeretét. Mert Jehova ad bölcsességet, az ő szájából ismeret és tisztánlátás származik. A becsületeseknek gyakorlati bölcsességet tartogat kincsként.” Nem nélkülözhető az őszinte vágy, és a személyes erőfeszítés sem, beleértve a gondolkodóképesség építő felhasználását.

Ésszerű elvárni, hogy ebből a Forrásból megismerjük az abszolút igazságot?

Honnan erednek az emberi filozófiák?

Képességeikben korlátozott emberektől származnak. A Biblia rámutat, hogy „még csak lépteit sem irányíthatja a járókelő ember” (Jer 10:23). A történelem tanúsítja, hogy semmi jó nem származik abból, ha az ember megpróbálja figyelmen kívül hagyni korlátait. Egy alkalommal „Jehova felelt Jóbnak a szélviharból, és ezt mondta: »Ki ez, aki elhomályosítja a végzést tudatlan szavakkal? Övezd fel, kérlek, derekadat életerős férfi módjára, hadd kérdezzelek, te pedig világosíts fel! Hol voltál, amikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg nekem, ha tudod, mi az értelem«” (Jób 38:1–4). Az ember képességei természetéből fakadóan korlátozottak. Ezenfelül élettapasztalata meglehetősen csekély, és rendszerint egy kultúrához vagy környezethez kötött. Így ismerete nem korlátlan, s emellett a dolgoknak annyi összetevőjük van, hogy az ember minduntalan olyan szempontokba ütközik, melyeket még nem vizsgált meg kellően. Az emberiség összes filozófiája tükrözi ezeket a korlátokat.

Úgy tűnik hatalmas különbség van a filozófia és az igazság között.

Köszönöm a segítségeteket.